Fotó: Tóth Szilárd infógrafika
Lavinát indíthat el a következő években a bukaresti önkormányzat minap hozott döntése, amelynek értelmében két hónap múlva környezetvédelmi illetéket rónak ki a járművekre környezetvédelmi besorolásuk alapján, később pedig ki is tiltják ezeket a fővárosból. A bejelentés után akad, ahol máris hasonló megoldások bevezetésén gondolkodnak, Erdély és a Partium legtöbb városában azonban nincs tervben hasonló oxigénilleték.
Régóta érett már valamilyen szigorítás gondolata a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében, hiszen miután 2017 februárjától a kormány eltörölte a környezetvédelmi illetéket, elárasztották az országot a külföldről behozott használt autók. Csak abban az évben több mint félmilliót írattak forgalomba, tavaly 473 ezret, az idei év első kilenc hónapjában pedig újabb 329 ezret. A gépkocsiparkra pedig azt megelőzően sem az volt a jellemző, hogy túlsúlyban lennének az ötévesnél fiatalabb járgányok. Szintén aggasztó adat, hogy miközben 2007-ben még csak 3,5 millió járművet tartottak számon az országban, ez a tavalyi év végére 6,4 millióra emelkedett, és ezek már nem lesznek fiatalabbak, évről évre több káros gázzal fogják szennyezni környezetünket.
A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) adatai is azt támasztják alá, hogy a romániai autópark elöregedése egyre nyilvánvalóbbá válik. Ezt bizonyítja az is, hogy
A járművek további 44,5 százaléka 6 és 15 év közötti volt 2018 végén, és mindössze 8 százalékuk volt hat évnél fiatalabb, miközben 2008-ban ez az arány még jóval magasabb, 38 százalékos volt. Az APIA arra is rámutatott, hogy a 15 évnél idősebb járművek zöme erősen környezetszennyező, ezáltal pedig a városok levegőjének romlása is egyre fokozottabbá válik.
Főként igaz ez a nagyvárosokra, nem meglepő tehát, hogy a bukaresti önkormányzat drasztikus lépéshez folyamodott. A fővárosi képviselő-testület nemrég elfogadta a környezetvédelmi besorolása alapján történő megadóztatásáról szóló előterjesztést.
a non Euro, Euro 1 és Euro 2-es környezetvédelmi besorolású járművek után napi 15, míg az Euro 3-as és 4-esek után napi 5 lejt kell fizetni a Bukarestben való közlekedésért 2020. január elsejétől. A matricavásárlást elmulasztó sofőrökre 1500 és 2000 lej közötti bírság vár.
Miközben az Euro 4-es járművek 2021-től lesznek illetékkötelesek, az Euro 3 alatti járművek tulajdonosait már 2020 januárjától azzal is sújtják, hogy szennyező gépkocsijukkal egyáltalán nem hajthatnak be a városközpontban kialakított „levegőminőségi” övezetbe. Ezen túlmenően egy módosítás alapján ezeket az autókat néhány éven belül teljesen kitiltják a román fővárosból: a Non Euro, Euro 1-es és Euro 2-es besorolásúakat 2022-től, míg az Euro 3-asokat 2024-től száműzik Bukarestből.
A légszennyezettség csökkentése érdekében a fővárosi mintát valószínűleg más nagyvárosokban is alkalmazzák majd. Kolozsvár alpolgármestere, Dan Tarcea például arról beszélt a minap egy rádióinterjúban, hogy jó ötletnek tartja a fővárosi szigorítást, és
Ezt erősítette meg kedden a Krónika megkeresésére a polgármesteri hivatal. Mint kérdésünkre az illetékesek közölték: ötlet szintjén valóban felmerült már egyfajta környezetvédelmi illeték kivetése a kincses város levegőjét szennyező járművekre, de egyelőre a gondolat ebben a szakaszban maradt, az önkormányzat még vizsgálja a lehetőséget, így konkrét tervei még nincsenek.
A válasz ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy Kolozsváron a teherautók amúgy sem hajthatnak be a városba, csak kivételes esetekben, például a nagy rendezvények alkalmával, amikor színpadelemeket, árut vagy egyéb rakományt kell beszállítani a főtérre, belvárosba, és ebben az esetben is díj ellenében külön engedély kiváltása szükséges.
Noha más városokban is hosszú ideje problémát okoz a járművek számának jelentős növekedése, a bukarestihez hasonló intézkedést ezekben egyelőre nem terveznek, legalábbis a Krónika által megkérdezett önkormányzatok biztosan nem. Vannak azonban olyan városok, ahol más megoldásokkal ugyan, de próbálkoznak azzal, hogy visszaszorítsák az autók által okozott környezetszennyezést.
Sepsiszentgyörgyön sem tervezik oxigénilleték kivetését. Tóth Birtan Csaba alpolgármester szerint
„Elfogadtunk egy parkolási politikát, amikor pályázatot nyújtottunk be a Regionális Operatív Programban a közlekedés átszervezésére. Abban is megfogalmaztuk, hogy a parkolási díjaknak a központban emelkedniük kell, a vállalásunk az volt, hogy 2020 végéig konkretizáljuk az előírásokat, így várhatóan a jövő évben derül ki, pontosan hol mennyivel emelkednek a díjak. Külön illeték kiszabását azonban nem tervezzük” – szögezte le az alpolgármester. Hozzátette: meglátása szerint Sepsiszentgyörgy méretéből adódóan náluk nem is lenne indokolt a fővárosihoz hasonló intézkedés, hiszen ott jóval nagyobb az autós forgalom. Szerinte továbbá inkább a régi járművek behozatalát kellene korlátozni, hiszen eléggé „humoros” az, hogy először engedélyezik a szennyező járművek forgalomba írását, utána azonban nem engedik, hogy tulajdonosaik közlekedjenek ezekkel.
Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester úgy véli, a hargitai megyeszékhelyen a közeljövőben biztosan nem fognak környezetszennyezési illetéket bevezetni, a székelyföldi város vezetői ugyanakkor nem is ebben látják a légszennyezettség csökkentésének megoldását.
Ugyanakkor – ha már illetékekről van szó – Ráduly szerint inkább a szennyező járművek adójának emelésével kellene rávenni a lakosságot arra, hogy újabbra cseréljék régi járműveiket.
Nagyváradon sem a szennyező járművek kitiltásának a gondolata, sem pedig környezetszennyezési adó ötlete nem merült fel – nyilatkozta a Krónikának Petri Csilla városházi szóvivő. Mint hangsúlyozta, sem idén nincs tervükben ilyen illetéket kivetni, sem a Körös-parti város 2020-as költségvetés -tervezetében nem szerepel hasonló intézkedés.
Marosvásárhelyen sem gondolkodnak egyelőre környezetszennyezési illeték bevezetésén – árulta el lapcsaládunk megkeresésére Cosmin Blaga, a városháza szóvivője. Tudomása szerint eddig a képviselők közül senki sem nyújtott be hasonló kezdeményezést, és a választási időszak idején valószínűleg nem is fogják újabb illetékkel sújtani a marosvásárhelyieket.
Székelyudvarhelyen ezidáig nem volt a fővárosihoz hasonló kezdeményezés, és egyelőre szándék sincs hasonlóra – tudtuk meg Zörgő Noémitől, a polgármesteri hivatal sajtószóvivőjétől. Mint mondta, ennek több oka is van, az egyik legfontosabb például az, hogy az ehhez szükséges infrastruktúra sem áll rendelkezésükre, hiszen terelőutak hiányában hiába tiltanák ki a szennyező járműveket a városközpontból, ha nem tudnának más alternatívát biztosítani számukra. Emellett az oxigénilleték is számos kérdést vet fel a szóvivő szerint, hiszen nem egyértelmű, miként fogják a fővárosban ellenőrizni a más megyékből érkező járműveket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!