Szelektív gyűjtés híján drága a szemétszállítás: jövőre kötelezővé válik a papír-, az üveg, és a műanyaghulladék különválogatása

A szelektív gyűjtésre való átállás elkerülhetetlen, mert ha a növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, mindenki érdekeltté válik az új módszer bevezetésében •  Fotó: Gábos Albin

A szelektív gyűjtésre való átállás elkerülhetetlen, mert ha a növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, mindenki érdekeltté válik az új módszer bevezetésében

Fotó: Gábos Albin

Új hulladékgazdálkodási előírások lépnek életbe Romániában 2019. január elsejétől: egy 2016-ban elfogadott kormányrendelet értelmében jövőre mindenki számára kötelezővé válik a szelektív szemétgyűjtés, a válogatás nélkül gyűjtött háztartási hulladék elhordásáért a családok sokkal nagyobb összeget fognak fizetni. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a törvény egyelőre alkalmazhatatlan.

Makkay József

2018. október 24., 17:152018. október 24., 17:15

Hét évvel ezelőtt, 2011-ben született meg a szelektív hulladékgyűjtést szabályozó 2011/211-es számú törvény. A jogszabállyal az akkori bukaresti kormány az egyre égetőbb uniós elvárásokra kívánt válaszolni, amelyek előírták, hogy 2012-ig országszerte be kell zárni a hagyományos szemétlerakókat. A rendelkezésnek gyökeres változást kellett volna eredményeznie a hazai hulladékgazdálkodásban is, hiszen a régi szemétlerakók bezárása után az újak is épp úgy megtelnek, ha a háztartási szemét nagyobb részét nem hasznosítják. Márpedig ez szelektív hulladékgyűjtés nélkül megvalósíthatatlan.

Újrahasznosításban Románia sereghajtó az EU-ban

Az Európai Unió kényszerítő előírásainak köszönhetően a legtöbb régi szemétlerakót sikerült bezárni, ezzel párhuzamosan országszerte megjelentek az uniós előírásoknak megfelelő új ökoszeméttárolók, a szelektív hulladékgyűjtés azonban mégsem terjedt el. Sőt

a törvény megjelenése után hét évvel az ország továbbra is az utolsó helyet foglalja el az Európai Unió tagországai között az újrahasznosított szemétmennyiség terén, amely a 30 százalékos uniós átlagnak az egyhatoda, azaz mindössze öt százalék.

Az Európai Unió bírósága először 2015-ben marasztalta el Romániát a hulladék újrahasznosítása terén vállalt kötelezettségeinek be nem tartása miatt, ezért a kormány lépett, és 2016/68-as számú sürgősségi rendeletében előírta, hogy 2019. január elsejétől valamennyi önkormányzat számára kötelezővé válik a szelektív hulladékgyűjtés. Az új rendszerre való felkészülés jegyében 2017. és 2018. január elsejétől jelentősen megemelkedtek a szemétszállító vállalatok díjai a szemétlerakóknak átadott szemétmennyiség függvényében, a legtöbb vállalat ezt a többletkiadást a családok számlájára hárította.

Ma már rengeteg olyan település van Romániában, ahol a havi szemétdíj a pár évvel ezelőttinek a többszöröse. A kisebb települések, a községek és falvak önkormányzatai esetenként saját költségvetésükből egészítik ki a szemétszállító vállalatokkal megállapodott viteldíjat, hogy az emberek számára elviselhetőbbé tegyék a számlák értékét. Ezzel együtt is a szemétszállítás mindenhol túl drága, mert nem működik a szelektív szemétgyűjtés.

Önkormányzati érdektelenség?

Erdélyben akad néhány megye, ahol már 2010-ben sikerült bezárni a hagyományos szemétlerakatokat. Szatmár megye élen járt, hiszen viszonylag hamar felépítették a szamosdobi ökolerakatot, és ezzel párhuzamosan valamennyi városi és falusi szemétlerakót felszámoltak. „Az új ökolerakat üzemeltetése eleve megkövetelte, hogy az itt tárolt szemétmennyiség évente 15 százalékkal csökkenjen, azaz ennyivel több szemetet lehessen újrahasznosítani és feldolgozni” – magyarázza lapunk kérdésére Békéssy Erzsébet, a Szatmár megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója. Az új ökotároló beindításával párhuzamosan elkezdték széles körben népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést: külön a papír, a műanyag, az üveg és a fém tárolását. Nemcsak a városokban, hanem falvakon is külön konténereket telepítettek a négyféle újrahasznosítható anyag tárolására, összességében azonban látványosan mégsem nőtt a szelektíven gyűjtött anyagok mennyisége. A baj okát az igazgató abban látja, hogy

a teljes rendszer átállítása olyan infrastruktúrát igényel, amivel az önkormányzatok nem rendelkeznek.

A legtöbb településen van ugyan alternatív szelektív hulladékgyűjtés, de a családok továbbra is egy 120 literes szemeteskukát kapnak a vállalattól, amiben csak ömlesztve lehet szemetet gyűjteni. Akinek ideje és türelme van, az természetesen elviheti a szelektíven gyűjtött hulladékát a falu vagy a város gyűjtőjébe, de ez nem általános jelenség. A többség kiteszi a ház elé a szemetet a közös kukába.

Idézet
2019. január elsejétől nincs mitől lényegesen megváltoznia a helyzetnek. A törvény előírja, hogy olyan szemetesautók kellene elvigyék a szemetet, amelyek rendelkeznek mérleggel is, hogy informatikai rendszerbe rögzítsék, ki mennyi szemetet ad át, és ennek függvényében kapja hónap végén a számlát. Ezt ma nem lehet kivitelezni”

– magyarázza Békéssy Erzsébet. A törvényes előírásnak éppen az volna a lényege, hogy aki szelektíven gyűjti a szemetét, annak csak az olyan hulladék után kell szemételhordási díjat fizetnie, ami közös kukába megy. Békéssy szerint a kormány által előirányzott 50 százalékos hulladékhasznosítás 2020-ra igen meredek elképzelés olyan körülmények között, amikor jelenleg az országos átlag alig haladja meg az öt százalékot. A szatmárnémeti szakember a kormányrendelet legnagyobb hibájának azt tartja, hogy

a jogszabály nem részletezi, miként képzeli el a hulladékgazdálkodási rendszer gyors megváltoztatását: milyen szerepet szán ebben az önkormányzatoknak, illetve miből finanszírozzák a polgármesteri hivatalok az erre vonatkozó kiadásaikat.

A jogszabály azt is előírja, hogy valamennyi helyi önkormányzatnak lerakatot kell létrehoznia az újrahasznosítható egyéb anyagok – elektronikai cikkek, bútorok és különböző más termékek – fogadására. A két hónap múlva érvénybe lépő törvényről tehát még az érdekelt szakemberek sem tudják, hogyan lehet azt alkalmazni.

Hamar hozzászoknak az emberek

A helyzet Székelyföldön sem jobb. Domokos László József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója szerint a szelektív hulladékgyűjtés elsősorban település- és polgármesterfüggő. Igazából csak ott működik, ahol a helyi önkormányzatok ezt szívügyüknek tekintik: a szükséges infrastruktúrába történő beruházással és a lakosság megfelelő tájékoztatásával igyekeznek szakítani a hagyományos szemétgyűjtéssel. A szakember úgy látja, az átállás már rövid távon is elkerülhetetlen, mert ha a hagyományos szemétbegyűjtéssel járó, egyre növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, akkor mindenki érdekeltté válik, hogy minél több háztartási hulladékot szelektíven gyűjtsön, így minél kevesebbet fizessen majd szemétdíjként.

Jelenleg a vegyesen gyűjtött hulladékot speciális gépsorokkal válogatják szét, így az ökotározókba lényegesen kevesebb szemét kerül, de még mindig sokkal több, mint amire a tározók hosszú távú üzemeltetői felkészültek.

„Ha vannak megfelelő szeméttároló konténerek, a lakosság hamar hozzászokik a szelektív szemétgyűjtéshez. Ez elsősorban az önkormányzatok és a velük szerződő szemételhordó vállalatok felelőssége. De ha most kezdjük, akkor is hosszú az út, amíg eljutunk a szelektív hulladékgyűjtés általános bevezetéséhez” – fogalmaz a csíkszeredai szakember.

Országos hulladékgazdálkodási bizottság alakult

Több szaktárca képviselőiből a környezetvédelmi minisztérium égisze alatt megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Bizottság. Az új testület feladata lesz a jövő évtől érvénybe lépő új hulladékgazdálkodási törvény alkalmazása, ugyanakkor a bizottság összehangolja a kormány által hozott, idevágó valamennyi intézkedést. A bizottság havonta ülésezik, de a kormányfő kérésére bármikor soron kívüli tanácskozást is tarthat. Tevékenységébe a kormányzati tényezőkön kívül bekapcsolódnak civil szervezetek is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Orbán Viktor a Krónikának: a nemzetrészek támogatása nem szívesség, hanem kormányzati kötelesség

Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a Krónikának: a nemzetrészek támogatása nem szívesség, hanem kormányzati kötelesség
2025. július 05., szombat

„Mindnyájunk ügyvédje tudott lenni”. Gyászbeszédekkel, kedvenc nótájával búcsúztak Kincses Elődtől

Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.

„Mindnyájunk ügyvédje tudott lenni”. Gyászbeszédekkel, kedvenc nótájával búcsúztak Kincses Elődtől
2025. július 05., szombat

Jön! Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel a Krónikán

Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.

Jön! Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel a Krónikán
2025. július 05., szombat

Eloltották a Cibles-hegységben kiütött vegetációtüzet

Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.

Eloltották a Cibles-hegységben kiütött vegetációtüzet
2025. július 05., szombat

Jövő héten megnyílhat Erdély legújabb gyorsforgalmi útja

A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Jövő héten megnyílhat Erdély legújabb gyorsforgalmi útja
2025. július 04., péntek

A nagyváradi rendőrségi fogdában gyakori ,,vendégek” a részeg sofőrök

Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.

A nagyváradi rendőrségi fogdában gyakori ,,vendégek” a részeg sofőrök
2025. július 04., péntek

Főként székelyföldi fiúk kezdik ősszel tanulmányaikat a gyulafehérvári papnevelő intézetben

Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).

Főként székelyföldi fiúk kezdik ősszel tanulmányaikat a gyulafehérvári papnevelő intézetben
2025. július 04., péntek

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett Kincses Előd temetésén Marosvásárhelyen

Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett Kincses Előd temetésén Marosvásárhelyen
2025. július 04., péntek

Megvalósult az álom, otthonra lelt a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség

Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.

Megvalósult az álom, otthonra lelt a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség
2025. július 04., péntek

Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, sokallta a megyei önkormányzat a finanszírozás rá eső részét

Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.

Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, sokallta a megyei önkormányzat a finanszírozás rá eső részét