A szelektív gyűjtésre való átállás elkerülhetetlen, mert ha a növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, mindenki érdekeltté válik az új módszer bevezetésében
Fotó: Gábos Albin
Új hulladékgazdálkodási előírások lépnek életbe Romániában 2019. január elsejétől: egy 2016-ban elfogadott kormányrendelet értelmében jövőre mindenki számára kötelezővé válik a szelektív szemétgyűjtés, a válogatás nélkül gyűjtött háztartási hulladék elhordásáért a családok sokkal nagyobb összeget fognak fizetni. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a törvény egyelőre alkalmazhatatlan.
2018. október 24., 17:152018. október 24., 17:15
Hét évvel ezelőtt, 2011-ben született meg a szelektív hulladékgyűjtést szabályozó 2011/211-es számú törvény. A jogszabállyal az akkori bukaresti kormány az egyre égetőbb uniós elvárásokra kívánt válaszolni, amelyek előírták, hogy 2012-ig országszerte be kell zárni a hagyományos szemétlerakókat. A rendelkezésnek gyökeres változást kellett volna eredményeznie a hazai hulladékgazdálkodásban is, hiszen a régi szemétlerakók bezárása után az újak is épp úgy megtelnek, ha a háztartási szemét nagyobb részét nem hasznosítják. Márpedig ez szelektív hulladékgyűjtés nélkül megvalósíthatatlan.
Az Európai Unió kényszerítő előírásainak köszönhetően a legtöbb régi szemétlerakót sikerült bezárni, ezzel párhuzamosan országszerte megjelentek az uniós előírásoknak megfelelő új ökoszeméttárolók, a szelektív hulladékgyűjtés azonban mégsem terjedt el. Sőt
Az Európai Unió bírósága először 2015-ben marasztalta el Romániát a hulladék újrahasznosítása terén vállalt kötelezettségeinek be nem tartása miatt, ezért a kormány lépett, és 2016/68-as számú sürgősségi rendeletében előírta, hogy 2019. január elsejétől valamennyi önkormányzat számára kötelezővé válik a szelektív hulladékgyűjtés. Az új rendszerre való felkészülés jegyében 2017. és 2018. január elsejétől jelentősen megemelkedtek a szemétszállító vállalatok díjai a szemétlerakóknak átadott szemétmennyiség függvényében, a legtöbb vállalat ezt a többletkiadást a családok számlájára hárította.
Ma már rengeteg olyan település van Romániában, ahol a havi szemétdíj a pár évvel ezelőttinek a többszöröse. A kisebb települések, a községek és falvak önkormányzatai esetenként saját költségvetésükből egészítik ki a szemétszállító vállalatokkal megállapodott viteldíjat, hogy az emberek számára elviselhetőbbé tegyék a számlák értékét. Ezzel együtt is a szemétszállítás mindenhol túl drága, mert nem működik a szelektív szemétgyűjtés.
Erdélyben akad néhány megye, ahol már 2010-ben sikerült bezárni a hagyományos szemétlerakatokat. Szatmár megye élen járt, hiszen viszonylag hamar felépítették a szamosdobi ökolerakatot, és ezzel párhuzamosan valamennyi városi és falusi szemétlerakót felszámoltak. „Az új ökolerakat üzemeltetése eleve megkövetelte, hogy az itt tárolt szemétmennyiség évente 15 százalékkal csökkenjen, azaz ennyivel több szemetet lehessen újrahasznosítani és feldolgozni” – magyarázza lapunk kérdésére Békéssy Erzsébet, a Szatmár megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója. Az új ökotároló beindításával párhuzamosan elkezdték széles körben népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést: külön a papír, a műanyag, az üveg és a fém tárolását. Nemcsak a városokban, hanem falvakon is külön konténereket telepítettek a négyféle újrahasznosítható anyag tárolására, összességében azonban látványosan mégsem nőtt a szelektíven gyűjtött anyagok mennyisége. A baj okát az igazgató abban látja, hogy
A legtöbb településen van ugyan alternatív szelektív hulladékgyűjtés, de a családok továbbra is egy 120 literes szemeteskukát kapnak a vállalattól, amiben csak ömlesztve lehet szemetet gyűjteni. Akinek ideje és türelme van, az természetesen elviheti a szelektíven gyűjtött hulladékát a falu vagy a város gyűjtőjébe, de ez nem általános jelenség. A többség kiteszi a ház elé a szemetet a közös kukába.
– magyarázza Békéssy Erzsébet. A törvényes előírásnak éppen az volna a lényege, hogy aki szelektíven gyűjti a szemetét, annak csak az olyan hulladék után kell szemételhordási díjat fizetnie, ami közös kukába megy. Békéssy szerint a kormány által előirányzott 50 százalékos hulladékhasznosítás 2020-ra igen meredek elképzelés olyan körülmények között, amikor jelenleg az országos átlag alig haladja meg az öt százalékot. A szatmárnémeti szakember a kormányrendelet legnagyobb hibájának azt tartja, hogy
A jogszabály azt is előírja, hogy valamennyi helyi önkormányzatnak lerakatot kell létrehoznia az újrahasznosítható egyéb anyagok – elektronikai cikkek, bútorok és különböző más termékek – fogadására. A két hónap múlva érvénybe lépő törvényről tehát még az érdekelt szakemberek sem tudják, hogyan lehet azt alkalmazni.
A helyzet Székelyföldön sem jobb. Domokos László József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója szerint a szelektív hulladékgyűjtés elsősorban település- és polgármesterfüggő. Igazából csak ott működik, ahol a helyi önkormányzatok ezt szívügyüknek tekintik: a szükséges infrastruktúrába történő beruházással és a lakosság megfelelő tájékoztatásával igyekeznek szakítani a hagyományos szemétgyűjtéssel. A szakember úgy látja, az átállás már rövid távon is elkerülhetetlen, mert ha a hagyományos szemétbegyűjtéssel járó, egyre növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, akkor mindenki érdekeltté válik, hogy minél több háztartási hulladékot szelektíven gyűjtsön, így minél kevesebbet fizessen majd szemétdíjként.
„Ha vannak megfelelő szeméttároló konténerek, a lakosság hamar hozzászokik a szelektív szemétgyűjtéshez. Ez elsősorban az önkormányzatok és a velük szerződő szemételhordó vállalatok felelőssége. De ha most kezdjük, akkor is hosszú az út, amíg eljutunk a szelektív hulladékgyűjtés általános bevezetéséhez” – fogalmaz a csíkszeredai szakember.
Országos hulladékgazdálkodási bizottság alakult
Több szaktárca képviselőiből a környezetvédelmi minisztérium égisze alatt megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Bizottság. Az új testület feladata lesz a jövő évtől érvénybe lépő új hulladékgazdálkodási törvény alkalmazása, ugyanakkor a bizottság összehangolja a kormány által hozott, idevágó valamennyi intézkedést. A bizottság havonta ülésezik, de a kormányfő kérésére bármikor soron kívüli tanácskozást is tarthat. Tevékenységébe a kormányzati tényezőkön kívül bekapcsolódnak civil szervezetek is.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
szóljon hozzá!