A szelektív gyűjtésre való átállás elkerülhetetlen, mert ha a növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, mindenki érdekeltté válik az új módszer bevezetésében
Fotó: Gábos Albin
Új hulladékgazdálkodási előírások lépnek életbe Romániában 2019. január elsejétől: egy 2016-ban elfogadott kormányrendelet értelmében jövőre mindenki számára kötelezővé válik a szelektív szemétgyűjtés, a válogatás nélkül gyűjtött háztartási hulladék elhordásáért a családok sokkal nagyobb összeget fognak fizetni. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a törvény egyelőre alkalmazhatatlan.
2018. október 24., 17:152018. október 24., 17:15
Hét évvel ezelőtt, 2011-ben született meg a szelektív hulladékgyűjtést szabályozó 2011/211-es számú törvény. A jogszabállyal az akkori bukaresti kormány az egyre égetőbb uniós elvárásokra kívánt válaszolni, amelyek előírták, hogy 2012-ig országszerte be kell zárni a hagyományos szemétlerakókat. A rendelkezésnek gyökeres változást kellett volna eredményeznie a hazai hulladékgazdálkodásban is, hiszen a régi szemétlerakók bezárása után az újak is épp úgy megtelnek, ha a háztartási szemét nagyobb részét nem hasznosítják. Márpedig ez szelektív hulladékgyűjtés nélkül megvalósíthatatlan.
Az Európai Unió kényszerítő előírásainak köszönhetően a legtöbb régi szemétlerakót sikerült bezárni, ezzel párhuzamosan országszerte megjelentek az uniós előírásoknak megfelelő új ökoszeméttárolók, a szelektív hulladékgyűjtés azonban mégsem terjedt el. Sőt
Az Európai Unió bírósága először 2015-ben marasztalta el Romániát a hulladék újrahasznosítása terén vállalt kötelezettségeinek be nem tartása miatt, ezért a kormány lépett, és 2016/68-as számú sürgősségi rendeletében előírta, hogy 2019. január elsejétől valamennyi önkormányzat számára kötelezővé válik a szelektív hulladékgyűjtés. Az új rendszerre való felkészülés jegyében 2017. és 2018. január elsejétől jelentősen megemelkedtek a szemétszállító vállalatok díjai a szemétlerakóknak átadott szemétmennyiség függvényében, a legtöbb vállalat ezt a többletkiadást a családok számlájára hárította.
Ma már rengeteg olyan település van Romániában, ahol a havi szemétdíj a pár évvel ezelőttinek a többszöröse. A kisebb települések, a községek és falvak önkormányzatai esetenként saját költségvetésükből egészítik ki a szemétszállító vállalatokkal megállapodott viteldíjat, hogy az emberek számára elviselhetőbbé tegyék a számlák értékét. Ezzel együtt is a szemétszállítás mindenhol túl drága, mert nem működik a szelektív szemétgyűjtés.
Erdélyben akad néhány megye, ahol már 2010-ben sikerült bezárni a hagyományos szemétlerakatokat. Szatmár megye élen járt, hiszen viszonylag hamar felépítették a szamosdobi ökolerakatot, és ezzel párhuzamosan valamennyi városi és falusi szemétlerakót felszámoltak. „Az új ökolerakat üzemeltetése eleve megkövetelte, hogy az itt tárolt szemétmennyiség évente 15 százalékkal csökkenjen, azaz ennyivel több szemetet lehessen újrahasznosítani és feldolgozni” – magyarázza lapunk kérdésére Békéssy Erzsébet, a Szatmár megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója. Az új ökotároló beindításával párhuzamosan elkezdték széles körben népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést: külön a papír, a műanyag, az üveg és a fém tárolását. Nemcsak a városokban, hanem falvakon is külön konténereket telepítettek a négyféle újrahasznosítható anyag tárolására, összességében azonban látványosan mégsem nőtt a szelektíven gyűjtött anyagok mennyisége. A baj okát az igazgató abban látja, hogy
A legtöbb településen van ugyan alternatív szelektív hulladékgyűjtés, de a családok továbbra is egy 120 literes szemeteskukát kapnak a vállalattól, amiben csak ömlesztve lehet szemetet gyűjteni. Akinek ideje és türelme van, az természetesen elviheti a szelektíven gyűjtött hulladékát a falu vagy a város gyűjtőjébe, de ez nem általános jelenség. A többség kiteszi a ház elé a szemetet a közös kukába.
– magyarázza Békéssy Erzsébet. A törvényes előírásnak éppen az volna a lényege, hogy aki szelektíven gyűjti a szemetét, annak csak az olyan hulladék után kell szemételhordási díjat fizetnie, ami közös kukába megy. Békéssy szerint a kormány által előirányzott 50 százalékos hulladékhasznosítás 2020-ra igen meredek elképzelés olyan körülmények között, amikor jelenleg az országos átlag alig haladja meg az öt százalékot. A szatmárnémeti szakember a kormányrendelet legnagyobb hibájának azt tartja, hogy
A jogszabály azt is előírja, hogy valamennyi helyi önkormányzatnak lerakatot kell létrehoznia az újrahasznosítható egyéb anyagok – elektronikai cikkek, bútorok és különböző más termékek – fogadására. A két hónap múlva érvénybe lépő törvényről tehát még az érdekelt szakemberek sem tudják, hogyan lehet azt alkalmazni.
A helyzet Székelyföldön sem jobb. Domokos László József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója szerint a szelektív hulladékgyűjtés elsősorban település- és polgármesterfüggő. Igazából csak ott működik, ahol a helyi önkormányzatok ezt szívügyüknek tekintik: a szükséges infrastruktúrába történő beruházással és a lakosság megfelelő tájékoztatásával igyekeznek szakítani a hagyományos szemétgyűjtéssel. A szakember úgy látja, az átállás már rövid távon is elkerülhetetlen, mert ha a hagyományos szemétbegyűjtéssel járó, egyre növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, akkor mindenki érdekeltté válik, hogy minél több háztartási hulladékot szelektíven gyűjtsön, így minél kevesebbet fizessen majd szemétdíjként.
„Ha vannak megfelelő szeméttároló konténerek, a lakosság hamar hozzászokik a szelektív szemétgyűjtéshez. Ez elsősorban az önkormányzatok és a velük szerződő szemételhordó vállalatok felelőssége. De ha most kezdjük, akkor is hosszú az út, amíg eljutunk a szelektív hulladékgyűjtés általános bevezetéséhez” – fogalmaz a csíkszeredai szakember.
Országos hulladékgazdálkodási bizottság alakult
Több szaktárca képviselőiből a környezetvédelmi minisztérium égisze alatt megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Bizottság. Az új testület feladata lesz a jövő évtől érvénybe lépő új hulladékgazdálkodási törvény alkalmazása, ugyanakkor a bizottság összehangolja a kormány által hozott, idevágó valamennyi intézkedést. A bizottság havonta ülésezik, de a kormányfő kérésére bármikor soron kívüli tanácskozást is tarthat. Tevékenységébe a kormányzati tényezőkön kívül bekapcsolódnak civil szervezetek is.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy harmadik férfit is, aki részt vett egy bankautomata kifosztásában az Arad megyei Világoson – jelentette be vasárnap a Román Rendőrség. A férfi 49 éves és aradi lakos.
Elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki vasárnap zivatarok miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének nagy részére.
Teljesen kiégett egy nagyméretű dinoszauruszmodell szombaton késő délután a barcarozsnyói dinóparkban.
Esőre és viharokra figyelmeztető narancssárga és sárga, vagyis másod- és elsőfokú riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) összesen 21 megyére.
Az elmúlt öt nap során négy személy meghalt Arad megyében a kánikula miatt – közölték pénteken a megyei sürgősségi kórház képviselői.
A kánikulára való tekintettel a Clubulcopiilor.ro portál górcső alá vette Románia 15 legjobb strandját, fürdőhelyét, amely a legtöbb értékelést kapta a látogatók részéről.
A jobb közúti összeköttetés biztosítása érdekében új utat fog építeni Nagyvárad agglomerációjában a Bihar megyei önkormányzat és a megyeszékhely polgármesteri hivatala – tájékoztatott pénteken a megyei közgyűlés sajtóosztálya.
Lopások sorozatára irányítja rá a figyelmet az Arad, Temes, Krassó-Szörány, Hunyad és részben Fehér megyében a főutakat és autópályákat kezelő Temesvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Újabb kánikulára figyelmeztető riasztásokat adtak ki pénteken a meteorológusok a Bánság, Erdély, Moldva, Dobrudzsa, a Partium, Olténia és Munténia különböző térségeire.
Áramütés miatt meghalt csütörtök este egy távközlési vállalat egy alkalmazottja, aki az Arad megyei Aradkövi településen egy villanyoszlopon dolgozott.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)