Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet

Emlékeztetnek: az A8-as autópálya első, a nyugati végén található 22 kilométeres szakaszának, illetve az A3-as észak-erdélyi sztrádával létesítendő 2,39 kilométeres összeköttetésére vonatkozó szerződést (áfa nélkül 2,5 milliárd lej) 2024 februárjában írták alá a hatóságok a törökökkel, a tavaly május végén kiadott rajengedélytől számítva 6 hónapos tervezési és további 24 hónapos kivitelezési időt előírva. Ám az első építési engedélyt csak idén áprilisban adták ki a munkálatok mintegy 33%-ára.

„Tehát bár létezik nyitott építőtelep, még mindig a tervezési fázisban vagyunk, amelynek 2024 decemberében le kellett volna zárulnia” – jelezte az egyesület. „Tekintettel a 24 hónapos kivitelezési időszakra és a munkálatok 67%-át lehetővé tévő engedélyek hiányára, amihez hozzáadjuk a lekésett rajtot (két hónappal az első építési engedély kiadása után), illetve a kivitelező vérszegény jelenlegi mozgósítását,

– szögezték le a civilek, az uniós finanszírozást biztosító országos helyreállítási terv (PNRR) szigorú feltételeire, a 2026. augusztusi befejezésre és 2026. végi elszámolási kötelezettségre utalva.

Ugyanakkor a Pro Infrastruktúra egy biztató jelet is felvázolt: „az egyetlen reménysugár” a számos fúró jelenléte az építőtelepen, ami arra enged következtetni, hogy a cölöpalapozás után a Nurol felgyorsíthatja a szerkezeti elemek kivitelezését, munkaerőt átcsoportosítva a Buzău melletti (A7-es) sztrádaszakasz-építéstől, amelyet valószínűleg novemberben nyitnak meg. A földmunkák terén tapasztalt „mozdulatlanság” viszont továbbra is aggasztja a helyzetelemzés készítőit.

Mint ismeretes, a teljes A8-as sztráda Marosvásárhelytől a Moldovai Köztársasággal közös határig, Ungheni-ig húzódik majd összesen több mint 300 kilométeren keresztül. Az összköltséget több mint 4 milliárd euróra becsülik. Ez lehet az első sztráda, amely összeköti Erdélyt Moldvával, ugyanakkor ennek köszönhetően lesz először autópálya Székelyföldön is, hiszen Marosszék, a Sóvidék, Gyergyószék is részese a sztrádaépítési láznak. A Marosvásárhely–Nyárádszereda autópálya-szakasz a megyeszékhely határából tömbmagyar vidék, az Alsó-Nyárádmente felé veszi az irányt, azaz belép a történelmi Székelyföld „kapuján”.

A civilek megerősítették tavaszi állásfoglalásukat: ha az UMB elegendő munkaerőt biztosít, és ha a hatóságok véghez viszik a szükséges bürokratikus lépéseket, év végéig megnyílhat a forgalom előtt az A3-as mintegy 27 kilométere a Kolozs megyei Pusztatopa és a Szilágy megyei Szilágy megyei Vaskapu (Alsóegregy) között.

Most úgy látják, a cél csakis akkor teljesíthető, ha a kivitelező jelentős erőforrásokat mozgósít Topa és Magyarzsombor között, „ám sajnos ezt jelenleg nem teszi meg”.

A Pro Infrastruktúra megjegyzi: a Kolozs megyei Magyarnádastól (ameddig Marosvásárhelyről megszakítás nélkül sztrádán lehet eljutni) Magyarzsomborig (30 km), illetve a Zsombortól Vaskapuig (12 km) tartó, PNRR-finanszírozású szakaszok az UMB és a közútkezelő hatóság (CNAIR) „szégyenei”. Hiszen mindkét kivitelezési szerződést még 2020-ban írták alá, 2021. januári, illetve májusi rajttal, 12 hónap tervezési és 24 hónap építési időszakkal. A három év azonban rég letelt.

A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők jelentős föld alatti előrehaladásról számoltak be az A1-es autópálya Marzsina és Holgya között tervezett részén. Ahol a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között, ezt pedig az aszfaltcsík föld alá vezetésével oldják meg.

A bosnyák partner immár több mint 140 métert haladt előre az 1-es számú alagút egyik vájatában, a másikból az UMB 60 métert fúrt ki. De közben zajlanak a munkálatok a 2-es számú alagútnál is, ahol „cut and cover” (vágás és fedés) építési technológiát is használnak. Az 1-es alagút egyik irányban 415 méter, a másik irányban 367 méter hosszú. A 2. alagút az egyik irányban 1985 méteren, a másikban 1825 méteren húzódik.

Az összesen 9,13 km hosszú sztrádaszakasz 1,82 milliárd lej értékű (áfa nélkül), és szintén PNRR-es projekt, tehát jövőre el kell készülnie. A civilek a Marzsina–Holgya-szakasz esetében is jó ideig kongatták a vészharangot a pepecselés láttán, mondván: nem lehet határidőre befejezni.

Mint ismeretes, a dél-erdélyi autópálya Temes és Hunyad megye határán található, 13,13 kilométeres szakaszát két részre osztották, az egyenként 2,12 km hosszú úgynevezett medvealagutak az E jelzésű alszakaszhoz (összesen 9,13 km) tartoznak. A fennmaradó, D jelzésű aszfaltcsíkon (4 km) még a korábbi, teljesítetlen szerződésben foglalt munkálatokat kell befejezni.

Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük az országhatárig (a volt Nagylak II sztráda-határátkelőig), ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.