Székely gazdák jutnak magyar állami támogatáshoz: a termelést, feldolgozást és értékesítést szeretnék integrálni

Makkay József 2019. május 24., 09:50 utolsó módosítás: 2019. május 24., 10:16

Egy hónap áll a székelyföldi gazdák rendelkezésére, hogy benyújtsák mezőgazdasággal kapcsolatos pályázataikat a magyar kormányzati forrásokból működő Pro Economica Alapítványhoz. A mezőségi igénylések tapasztalatait felhasználva az új kiírásokat több területen is módosították. Kozma Mónika, az alapítvány vezetője szerint a Székelyföldön az elsődleges cél a mezőgazdasági termelés integrálása gazdák és feldolgozók között.

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője a sáromberki AgroMania kiállításon az új pályázati lehetőségekről beszél a gazdáknak Fotó: Gálna Zoltán

Közzétette a székelyföldi gazdák számára új pályázati kiírását a Pro Economica Alapítvány. A székelyföldi gazdaságfejlesztési program keretében

a magyar kormány által rendelkezésre bocsátott 30 millió eurós (131 millió lejes) keretösszegből – 25 százalékos önrész mellett – mintegy kétezer gazda igényelhet legtöbb 15 ezer euró (70 ezer lej) értékű támogatást mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges felszerelések, mezőgépek, tenyészállatok vásárlására vagy gyümölcsösök telepítésére, illetve felújítására Hargita, Kovászna és Maros megye területén.

A mezőségi gazdaságfejlesztési program korábbi kiírásaihoz képest a mostani székelyföldi pályázati csomagból az alapítvány törölte a földek betáblázására fordítható támogatást. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta: a telekelés keserű tapasztalatnak bizonyult, mert hiába adtak rá pénzt a gazdáknak: a szomorú valóság az, hogy ezt a műveletet Romániában adminisztrációs akadályok miatt másfél év alatt sem lehet megvalósítani.

Tanultak a korábbi hibáikból

A Marosvásárhelyen bejegyzett alapítvány a 2017 októberében meghirdetett kis összegű maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program óta eltelt bő másfél esztendőben több mindent áthangolt, ugyanis útközben kiderült, mit kell változatlanul hagyni, illetve min kell változtatni.

Az elmúlt hétvégén a Kolozs megyei Válaszúton írtak alá 458 támogatási szerződést a Mezőség Kolozs és Beszterce-Naszód megyei részén élő magyar gazdákkal. A pályázatok nyertesei nyolcvan százalékban gazdák, húsz százalékban pedig jogi személyiségű vállalkozók.

Az új szerződések kikötik, hogy a pályázó a rendelkezésére álló termőföld nagyságának függvényében mekkora traktort és egyéb mezőgazdasági felszerelést vásárolhat magyar állami támogatásból. Erre azért volt szükség – magyarázza Kozma Mónika –, mert a korábbi mezőségi pályázatokon sok gazda nem reális szükséglete alapján döntött, hanem aszerint, hogy az ismerőse vagy a szomszédja éppen mire pályázott.

Így történhetett meg, hogy egy-egy faluban mindenki nagy traktort vásárolt, holott ezt a gazdaságának mérete nem indokolta.

„Ezúttal már jól látszik a Mezőségen belül a különböző vidékek szükséglete. Sokan vásárolnak tenyészállatot, máshol, például Magyardécsében és környékén – ahol a gyümölcstermesztés a hagyományos tevékenység – az ehhez szükséges eszközök beszerzésére van igény. Látszik, hogy a gazdák tájékozottabbak, jobban tudják, mire van szükségük, ezért körültekintőbben pályáztak” – foglalja össze friss tapasztalatait az alapítvány vezetője.

Szövetkezeti tagok előnyben

A székelyföldi gazdák számára kiírt új pályázat még inkább tükrözi a különböző tájegységek valós szükségleteit. Tavaly decemberben a tömbmagyar régió vállalkozói számára meghirdetett nagy összegű pályázat arról szólt, hogy olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogasson, amelyek a tej- vagy húsfeldolgozásban, illetve más ágazatokban felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit.

Most már az integrátori szerepet felvállaló cégek kisebb-nagyobb beszállítóit, a környékbeli gazdákat akarja támogatni az alapítvány.

A székelyföldi nagy pályázatok nyerteseit körülbelül két héten belül hozza nyilvánosságra az alapítvány. Kozma Mónika szerint hosszú volt a hiánypótlási folyamat. Az ünnepnapok miatt rövidebb decemberben feszes volt a leadási határidő, így a cégeknek utólag kellett pótolniuk a hiányzó iratokat, igazolásokat, ami kitolta a pályázatokat bevizsgáló szakértők munkáját is.

Most végzik az utolsó simításokat és számításokat a nagy összegű pályázatok nyerteseinek meghirdetése előtt, így ezek ismeretében a három székelyföldi megye valamennyi tájegységében pontosan kiderül, hol, mit és milyen körülmények között tud majd jó eséllyel termelni és értékesíteni a gazda. A kistermelők számára megjelent pályázati kiírás eleve előnyt teremt ama gazdák számára, akik valamilyen mezőgazdasági szövetkezetnek a tagjai, vagy egy feldolgozóvállalat integrációjában vesznek részt.

Virágkertész a mezőgazdasági kiállításon. A gazdák szerteágazó mezőgazdasági tevékenységre pályázhatnak Fotó: Gálna Zoltán

Egyébként az alapítványnak 2019-re mintegy 80 millió euró áll rendelkezésére.

A nagy pályázók számára elkülönített 50 millió eurós keret fölött megmaradt 30 millió eurót ezúttal a pályázó gazdák között osztják ki. Kozma Mónika lapunknak elmondta: idén azért mondtak le a székelyföldi kis- és középvállalkozóknak szóló, fejlesztést elősegítő pályázati kiírásról, hogy az összegek ne forgácsolódjanak szét, így nagyobb hatékonysággal induljon el a gazdák és az integrátori szerepkört felvállaló feldolgozó üzemek együttműködése.

Segítő gazdaszervezetek

Kérdésünkre, hogy ki ellenőrzi, illetve ki hangolja össze az integrátori munkát gazdák és feldolgozók között, Kozma szerint a Pro Economica Alapítvány az előkészítői és a partneri szerepet vállalja. A marosvásárhelyi alapítvány ma már egyféle gazdasági platformként működik Erdélyben, ahova nemcsak a budapesti agrárminisztériumból, a Magyar Agrárkamarától, illetve a falugazdász-hálózattól jönnek be az információk, hanem az RMDSZ-en keresztül a bukaresti intézményektől is. A gazdákkal fenntartott kapcsolatban az agrárminisztérium által fizetett erdélyi falugazdászokon kívül részt vesznek a székelyföldi gazdaszervezetek is.

„Nagyon sokat segítenek a gazdaszervezetek.

Hálózatukon keresztül gyakorlatilag elérhető a legtöbb, mezőgazdasággal foglalkozó székelyföldi település. A gazdaszervezetek képviselői látják át a legjobban, hogy helyi szinten mi hogyan működik, és mire van szükség”

– foglalja össze a mezőgazdasági civil szervezetekkel fenntartott gyümölcsöző viszonyukat Kozma Mónika.

Kiterjesztik egész Erdélyre a programot

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a múlt hétvégén a Maros megyei Sáromberkén rendezett AgroMania kiállításon jelentette be, hogy a következő években a gazdaságfejlesztési programot kiterjesztik egész Erdélyre. A magyar kormány által 2016-ban Erdély teljes területére kigondolt gazdaságfejlesztési stratégia alapját a Kós Károly-terv képezte, amely mind a 16 megyére kiterjesztené a pályázati lehetőségeket. Kozma Mónika a Krónikának elmondta, hogy

Székelyföld után a partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megye kerül sorra. A következő években hasonló intenzitással folytatnák a pályázatok meghirdetését és elbírálását.

A Pro Economica Alapítvány vezetője különben úgy véli, mára lecsengett a román állami részéről az indulás idején tapasztalt bizalmatlanság. A két ország között született egyezség alapján Kozma szerint a bukaresti hatóságok megértették, hogy a beáramló magyarországi támogatás a romániai cégeknél csapódik le profitként, továbbá hozzájárul az ország gazdasági fejlődéséhez.

„A román állami szervek részéről nem tapasztalok semmiféle akadályt. Mostanra a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA), de a többi román állami intézmény részéről is megkapunk mindenfajta segítséget. Ma már teljesen gördülékenyen zajlik Erdélyben a magyar gazdaságfejlesztési program” – mondta lapunknak Kozma Mónika.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat