Fotó: Deák Szidónia
Közel kétezer temesvári tulajdonosnak küldött felszólítást a temesvári városvezetés, hogy újítsa fel épületét, különben jövőtől az ingatlanadó sokszorosát kell fizetnie. A homlokzatfelújítási projekt még nem hozta el a várt eredményt.
2022. augusztus 02., 20:422022. augusztus 02., 20:42
2022. augusztus 02., 20:462022. augusztus 02., 20:46
Közel kétezer temesvári lakosnak kell sürgős felújítási munkálatokat végeznie leromlott tulajdonán a következő hónapokban, amennyiben nem akarja jövőre a jelenlegi ingatlanadó többszörösét fizetni. A temesvári városvezetés a napokban küldte ki az erre vonatkozó írásos felszólítást az érintetteknek, 1835 személy postaládájába jutott el a hivatalos ukáz, számolt be a Tion. A temesvári hírportál szerint
A temesvári önkormányzat nemrég módosította az elhanyagolt ingatlanokra vonatkozó szabályzatot. Eszerint a városvezetésnek július 31-éig kell értesítenie a leromlott épületek tulajdonosait az esetleges adóemelésről, utóbbiaknak három és fél hónap áll rendelkezésükre, hogy elejét vegyék a hatósági intézkedésnek.
– idézte a hírportál Dominic Fritz polgármestert. A temesvári elöljáró szerint az elmúlt időszakban feltérképezték a városközpontban lévő ingatlanokat, és 193 épület közül csupán 73 van felújítva. Másik 15 esetében már ki van adva az építkezési engedély, míg 63 leromlott állapotban van, és sürgős felújításra szorul.
„Főleg a történelmi belvárosban büntetjük a beavatkozás hiányát, de anyagi támogatást is nyújtunk azoknak, akik beleegyeznek lakóépületük felújításába” – magyarázta a téma kapcsán az elöljáró. Mint mondta, ezek a polgármesteri hivatal történelmi és műemlék épületekkel foglalkozó irodájához fordulhatnak, ahol egyrészt megtudhatják a részleteket a homlokzatfelújítási programról, másrészt szakemberek adnak nekik tanácsot azok korszerűsítését illetően. Az elöljáró szerint az év eleje óta 78 találkozó volt az illetékesek és egyes tulajdonosok között.
Fotó: Makkay József
A Temesvár Épített Öröksége (Patrimoniul Timișoarei) Facebook-oldal civil működtetői például azt állítják, hogy a homlokzatfelújítási program csak elméletben működik. „Csak elméletben bírságolunk és támogatunk. Hat év alatt két különböző program volt eddig nulla eredménnyel. Az egyetlen különbség, hogy most több találkozó volt a tulajdonosokkal, mint korábban. De mi haszna, ha nem ültetik gyakorlatba?” – tették fel a kérdést a civilek.
Mint arról beszámoltunk, Dominic Fritz temesvári polgármester tavaly májusban jelentette be, hogy a polgármesteri hivatal kész hitellel támogatni a leromlott állagú épületek homlokzatát felújító tulajdonosokat. Ezek tíz évre szóló kölcsönt kaphatnak a felújításhoz a polgármesteri hivataltól egy jelzáloghitel-szerződés alapján. Fritz szerint a városvezetés így támogatja a lakosokat tulajdonuk helyreállításában, az elhanyagolt épületekre kirótt többletadó fizetése alól azonban nem mentesíti őket.
A homlokzatfelújítási programot elmondása szerint az indokolja, hogy több lakos megnyerte a polgármesteri hivatal ellen ez ügyben indított pert. A hitelfelvételre az előző mandátum alatt is lehetőség volt, írta az Agerpres, ám a lakosok nem folyamodtak kölcsönért, ugyanis ehhez olyan bizonylatot kértek, miszerint földrengésbiztos az épület, és ezt csak költséges eljárással lehetett beszerezni.
Leromlott állapotukhoz többek között az vezetett, hogy a városban évtizedeken keresztül befolyásos ingatlanmaffia működött. A helyi sajtó korábbi beszámolói szerint több száz belvárosi épületet roma családok vásároltak fel; először egyetlen lakást vettek meg, majd fenyegetésekkel, zsarolással rávették a többi lakót, hogy áron alul eladják nekik az épületrészüket. Az adóhatóság tíz évvel ezelőtti adatai szerint csak a Cârpaci klánnak közel 150 belvárosi ingatlan – villa, ház, apartman, terület és különböző helyiség – volt a nevén.
A temesvári homlokzatfelújítási programot a nagyváradi példa inspirálta: a bihari megyeszékhely több éve elindított kezdeményezése révén már a belvárosi műemlék épületek java új arculatot kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!