Fotó: Deák Szidónia
Közel kétezer temesvári tulajdonosnak küldött felszólítást a temesvári városvezetés, hogy újítsa fel épületét, különben jövőtől az ingatlanadó sokszorosát kell fizetnie. A homlokzatfelújítási projekt még nem hozta el a várt eredményt.
2022. augusztus 02., 20:422022. augusztus 02., 20:42
2022. augusztus 02., 20:462022. augusztus 02., 20:46
Közel kétezer temesvári lakosnak kell sürgős felújítási munkálatokat végeznie leromlott tulajdonán a következő hónapokban, amennyiben nem akarja jövőre a jelenlegi ingatlanadó többszörösét fizetni. A temesvári városvezetés a napokban küldte ki az erre vonatkozó írásos felszólítást az érintetteknek, 1835 személy postaládájába jutott el a hivatalos ukáz, számolt be a Tion. A temesvári hírportál szerint
A temesvári önkormányzat nemrég módosította az elhanyagolt ingatlanokra vonatkozó szabályzatot. Eszerint a városvezetésnek július 31-éig kell értesítenie a leromlott épületek tulajdonosait az esetleges adóemelésről, utóbbiaknak három és fél hónap áll rendelkezésükre, hogy elejét vegyék a hatósági intézkedésnek.
– idézte a hírportál Dominic Fritz polgármestert. A temesvári elöljáró szerint az elmúlt időszakban feltérképezték a városközpontban lévő ingatlanokat, és 193 épület közül csupán 73 van felújítva. Másik 15 esetében már ki van adva az építkezési engedély, míg 63 leromlott állapotban van, és sürgős felújításra szorul.
„Főleg a történelmi belvárosban büntetjük a beavatkozás hiányát, de anyagi támogatást is nyújtunk azoknak, akik beleegyeznek lakóépületük felújításába” – magyarázta a téma kapcsán az elöljáró. Mint mondta, ezek a polgármesteri hivatal történelmi és műemlék épületekkel foglalkozó irodájához fordulhatnak, ahol egyrészt megtudhatják a részleteket a homlokzatfelújítási programról, másrészt szakemberek adnak nekik tanácsot azok korszerűsítését illetően. Az elöljáró szerint az év eleje óta 78 találkozó volt az illetékesek és egyes tulajdonosok között.
Fotó: Makkay József
A Temesvár Épített Öröksége (Patrimoniul Timișoarei) Facebook-oldal civil működtetői például azt állítják, hogy a homlokzatfelújítási program csak elméletben működik. „Csak elméletben bírságolunk és támogatunk. Hat év alatt két különböző program volt eddig nulla eredménnyel. Az egyetlen különbség, hogy most több találkozó volt a tulajdonosokkal, mint korábban. De mi haszna, ha nem ültetik gyakorlatba?” – tették fel a kérdést a civilek.
Mint arról beszámoltunk, Dominic Fritz temesvári polgármester tavaly májusban jelentette be, hogy a polgármesteri hivatal kész hitellel támogatni a leromlott állagú épületek homlokzatát felújító tulajdonosokat. Ezek tíz évre szóló kölcsönt kaphatnak a felújításhoz a polgármesteri hivataltól egy jelzáloghitel-szerződés alapján. Fritz szerint a városvezetés így támogatja a lakosokat tulajdonuk helyreállításában, az elhanyagolt épületekre kirótt többletadó fizetése alól azonban nem mentesíti őket.
A homlokzatfelújítási programot elmondása szerint az indokolja, hogy több lakos megnyerte a polgármesteri hivatal ellen ez ügyben indított pert. A hitelfelvételre az előző mandátum alatt is lehetőség volt, írta az Agerpres, ám a lakosok nem folyamodtak kölcsönért, ugyanis ehhez olyan bizonylatot kértek, miszerint földrengésbiztos az épület, és ezt csak költséges eljárással lehetett beszerezni.
Leromlott állapotukhoz többek között az vezetett, hogy a városban évtizedeken keresztül befolyásos ingatlanmaffia működött. A helyi sajtó korábbi beszámolói szerint több száz belvárosi épületet roma családok vásároltak fel; először egyetlen lakást vettek meg, majd fenyegetésekkel, zsarolással rávették a többi lakót, hogy áron alul eladják nekik az épületrészüket. Az adóhatóság tíz évvel ezelőtti adatai szerint csak a Cârpaci klánnak közel 150 belvárosi ingatlan – villa, ház, apartman, terület és különböző helyiség – volt a nevén.
A temesvári homlokzatfelújítási programot a nagyváradi példa inspirálta: a bihari megyeszékhely több éve elindított kezdeményezése révén már a belvárosi műemlék épületek java új arculatot kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozs megye díszpolgári címével tüntették ki Uray Zoltán erdélyi magyar biológust, radiológust, vívót és Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt pénteken kora délután Kolozsváron.
Átadta a munkaterületet a kivitelező cég képviselőinek pénteken a Kolozs megyei önkormányzat, így hosszú előkészítést követően elindul Kolozsvár új, egyúttal legnagyobb egészségügyi intézményének megépítése.
Újabb narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható nagy mennyiségű csapadék és erős szél miatt.
Premier, hogy 3D-sen szkennelték a Románia legszebb barlangjának tartott Medve-barlangot: ennek köszönhetően lehetőség nyílik a földalatti környezetnek a legnagyobb pontossággal történő dokumentálására.
Nicușor Dan egy magányos farkas, aki államfőként nem fogja tudni jó irányban megváltoztatni az országot – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere.
Barabási Antal Szabolcstól, Maros megye nemrég hivatalába lépett prefektusától vár választ az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) arra, hogy a hivatalos román álláspont szerint „önálló, más állam-e” a Székelyföld.
Új lendülettel vágott neki a munkának az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) új vezetősége. Május 2–3-án tartják meg az erdélyi magyar ifjúsági fesztiválok „szezonnyitó” táborát.
Egy 66 236 négyzetméteres terület átadását kéri a román kormány a Szeben megyei önkormányzattól a nagyszebeni repülőtér közelében épülő NATO katonai támogató egység számára.
Betörtek a nemrég teljesen felújított újszentesi református templomba csütörtökre virradó éjjel. Szűcs András Ottó, a Temesvárral szomszédos község lelkésze a Krónikának elmondta, a kamerák rögzítették, amint egy férfi kifeszített egy kis ablakot.
Közel egymilliárd euróból gazdálkodik ebben az évben Kolozsvár, a város költségvetését csütörtökön szavazta meg a képviselő-testület.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!