Fotó: Deák Szidónia
Közel kétezer temesvári tulajdonosnak küldött felszólítást a temesvári városvezetés, hogy újítsa fel épületét, különben jövőtől az ingatlanadó sokszorosát kell fizetnie. A homlokzatfelújítási projekt még nem hozta el a várt eredményt.
2022. augusztus 02., 20:422022. augusztus 02., 20:42
2022. augusztus 02., 20:462022. augusztus 02., 20:46
Közel kétezer temesvári lakosnak kell sürgős felújítási munkálatokat végeznie leromlott tulajdonán a következő hónapokban, amennyiben nem akarja jövőre a jelenlegi ingatlanadó többszörösét fizetni. A temesvári városvezetés a napokban küldte ki az erre vonatkozó írásos felszólítást az érintetteknek, 1835 személy postaládájába jutott el a hivatalos ukáz, számolt be a Tion. A temesvári hírportál szerint
A temesvári önkormányzat nemrég módosította az elhanyagolt ingatlanokra vonatkozó szabályzatot. Eszerint a városvezetésnek július 31-éig kell értesítenie a leromlott épületek tulajdonosait az esetleges adóemelésről, utóbbiaknak három és fél hónap áll rendelkezésükre, hogy elejét vegyék a hatósági intézkedésnek.
– idézte a hírportál Dominic Fritz polgármestert. A temesvári elöljáró szerint az elmúlt időszakban feltérképezték a városközpontban lévő ingatlanokat, és 193 épület közül csupán 73 van felújítva. Másik 15 esetében már ki van adva az építkezési engedély, míg 63 leromlott állapotban van, és sürgős felújításra szorul.
„Főleg a történelmi belvárosban büntetjük a beavatkozás hiányát, de anyagi támogatást is nyújtunk azoknak, akik beleegyeznek lakóépületük felújításába” – magyarázta a téma kapcsán az elöljáró. Mint mondta, ezek a polgármesteri hivatal történelmi és műemlék épületekkel foglalkozó irodájához fordulhatnak, ahol egyrészt megtudhatják a részleteket a homlokzatfelújítási programról, másrészt szakemberek adnak nekik tanácsot azok korszerűsítését illetően. Az elöljáró szerint az év eleje óta 78 találkozó volt az illetékesek és egyes tulajdonosok között.
Fotó: Makkay József
A Temesvár Épített Öröksége (Patrimoniul Timișoarei) Facebook-oldal civil működtetői például azt állítják, hogy a homlokzatfelújítási program csak elméletben működik. „Csak elméletben bírságolunk és támogatunk. Hat év alatt két különböző program volt eddig nulla eredménnyel. Az egyetlen különbség, hogy most több találkozó volt a tulajdonosokkal, mint korábban. De mi haszna, ha nem ültetik gyakorlatba?” – tették fel a kérdést a civilek.
Mint arról beszámoltunk, Dominic Fritz temesvári polgármester tavaly májusban jelentette be, hogy a polgármesteri hivatal kész hitellel támogatni a leromlott állagú épületek homlokzatát felújító tulajdonosokat. Ezek tíz évre szóló kölcsönt kaphatnak a felújításhoz a polgármesteri hivataltól egy jelzáloghitel-szerződés alapján. Fritz szerint a városvezetés így támogatja a lakosokat tulajdonuk helyreállításában, az elhanyagolt épületekre kirótt többletadó fizetése alól azonban nem mentesíti őket.
A homlokzatfelújítási programot elmondása szerint az indokolja, hogy több lakos megnyerte a polgármesteri hivatal ellen ez ügyben indított pert. A hitelfelvételre az előző mandátum alatt is lehetőség volt, írta az Agerpres, ám a lakosok nem folyamodtak kölcsönért, ugyanis ehhez olyan bizonylatot kértek, miszerint földrengésbiztos az épület, és ezt csak költséges eljárással lehetett beszerezni.
Leromlott állapotukhoz többek között az vezetett, hogy a városban évtizedeken keresztül befolyásos ingatlanmaffia működött. A helyi sajtó korábbi beszámolói szerint több száz belvárosi épületet roma családok vásároltak fel; először egyetlen lakást vettek meg, majd fenyegetésekkel, zsarolással rávették a többi lakót, hogy áron alul eladják nekik az épületrészüket. Az adóhatóság tíz évvel ezelőtti adatai szerint csak a Cârpaci klánnak közel 150 belvárosi ingatlan – villa, ház, apartman, terület és különböző helyiség – volt a nevén.
A temesvári homlokzatfelújítási programot a nagyváradi példa inspirálta: a bihari megyeszékhely több éve elindított kezdeményezése révén már a belvárosi műemlék épületek java új arculatot kapott.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!