Fotó: Gecse Noémi
Egyetértenek abban a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy élesben derül ki, jó döntés volt-e az állami tankönyvkiadó létrehozása. Az viszont tény, hogy a jelenlegi rendszer távolról sem megfelelő.
2018. március 26., 10:182018. március 26., 10:18
2018. március 26., 10:372018. március 26., 10:37
Jelenleg ugyanis folyamatosan késnek a tankönyvek, egész évfolyamok kénytelenek segédeszköz nélkül elsajátítani a tananyagot, és a kis példányszám miatt a kisebbségi oktatást az elhúzódó procedúra még hátrányosabban érinti.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RPMSZ) alelnöke lapunknak kifejtette, kétélű a történet, előnyei és hátrányai is lehetnek az állami tankönyvkiadó megalapításának. Mint kifejtette: a témáról rengeteg egyeztetés zajlott a szakemberek között, ám végül arra jutottak, hogy a gyakorlat igazolja majd vissza, megalapozottak vagy sem az aggodalmaik, hatékonyabb lesz-e ezzel a tankönyvkiadás.
Viszont az is igaz, hogy a mostani rendszerben azt tapasztalják: „a sok bába között elvész a gyermek”, a hosszadalmas procedúra, illetve a fellebbezések miatt rendszeresen késnek a tankönyvek. „Nagy eredmény lenne, ha tanévkezdéskor minden diáknak minden tantárgyból biztosítani tudnánk a tankönyvet, az állami tankönyvkiadó létrehozásával ez megoldható lehet” – vélekedett Kiss Imre.
Ez a kiadók feladata és felelőssége, azonban a kis példányszám miatt számukra nem kifizetődő, így folyamatosan halogatták a fordítást, majd a nyomtatást, és a számonkérés is nehézkes. Erre is megoldást jelenthet az állami kiadó, hiszen ennek „kutyakötelessége” lesz lefordíttatni, és kiadni minden tankönyvet még akkor is, ha csak tíz darabra van szükség. „Felelősségre is lehet majd vonni ezért a kiadót, és ez valószínű felgyorsítja a folyamatot” – bizakodik a háromszéki főtanfelügyelő.
Fotó: Gecse Noémi
Hasonlóképpen vélekedik Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, aki lapunknak leszögezte: a jelenlegi rendszerben nem működik megfelelően a tankönyvkiadás, és ezen belül még nagyobbak a hiányosságok a magyar oktatásban.
„Jobbat várunk, de csak akkor tudjuk érdemben értékelni, ha a rendszer már működésbe lépett” – magyarázta a szakpolitikus.
Az RMDSZ januárban meghirdetett tankönyvíró pályázatára 44 pályamunka érkezett, ebből 40 teljesítette az elvárásokat – tájékoztatott hétfői közleményében a szövetség sajtóirodája.
A képviselőház múlt héten döntéshozó kamaraként fogadta el az állami Didaktikai és Pedagógiai Kiadó létrehozására, illetve részvénytársasággá való átalakítására vonatkozó 2017/76-os számú sürgősségi kormányrendeletet. Az új intézmény feladata lesz a közoktatásban használatos összes tankönyv kiadása, így ezentúl nem a kiadók, hanem a szerzők pályázhatnak tankönyvekkel. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint az állami kiadó megvásárolja majd a szerzőktől a nyertes kiadványok jogdíját.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) az alkotmánybíróságon akarja megtámadni a kezdeményezést. Fél évvel ezelőtt, Liviu Pop volt oktatási miniszter mandátuma idején, amikor felmerült, hogy teljesen az állami intézményre bízzák a tankönyvek kiadását, több száz, a kultúrában és oktatásban jártas szakember tiltakozott a tevékenység monopolizálása ellen.
Az a szerző, illetve azok a szerzők, akiknek tankönyvpályázata megnyeri az oktatási minisztérium által kiírt licitet, bruttó 25 ezer és 45 ezer lej közötti juttatást fognak kapni a Didaktikai és Pedagógiai Kiadótól a szerzői jog átadása nyomán.
Petres Sándor, Hargita megye prefektusa a parajdi sóbányában kialakult helyzetre utalva kijelentette: a természettel vívott harc „elveszett”, de biztosította a közvéleményt, a térségben élő emberek nincsenek és nem is lesznek egyedül ebben a küzdelemben.
Ismét ömlik a víz a parajdi sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia, így a bezúduló víz pár órán belül teljesen elöntheti a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt.
Medve harapott meg egy külföldi turistát kedden a Transzfogarasi úton, miután az ember etetni próbálta a vadat – közölte az Argeş megyei katasztrófavédelem.
Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus, a Nagyváradhegyfoki Premontrei Prépostság elöljárója kilakoltatásának megakadályozásáért imádkoztak hétfőn este Nagyváradon, a premontrei rend belvárosi templomában.
Nagyszabású razzia eredményeként egy hétfős drogbanda tagjait fogták el a szervezett bűnözés elleni ügyosztály aradi nyomozói temesvári kollégáikkal együttműködve.
Heves esőzésekre figyelmeztető másodfokú, vagyis narancssárga riasztást bocsátott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat 14 megyére.
Egy 82 éves székelyföldi nőt gyanúsít kábítószer-csempészettel a román rendőrség, miután a lakásán 50 gramm kiporciózott kokaint találtak. Egy másik, 50 éves nőt az eladásra szánt drog szállítása közben értek tetten – közölte a Hargita megyei rendőrség.
Kovászna és Hargita megyében is áradásokat okoztak a heves esőzések, két településen megelőző kitelepítésekre is szükség volt.
Jogosítvány nélküli vezetésért indítottak több bűnvádi eljárást a hétvégén a Bihar megyei rendőrök, két személyt őrizetbe vettek. A rendőrség arra figyelmeztet, hogy börtönbüntetést kockáztat az, aki vezetői jogosítvány nélkül ül volánhoz.
A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség az utóbbi évek leghosszabb munkálatait irányítja Parajdon, miután a heves esőzések megnövelték a Korond-patak vízhozamát, és szivárgást okoztak a sóbányában.
szóljon hozzá!