Szabályozták az erdőben barangolást, de nehéz betartatni

A képviselőház megszavazta az új erdészeti törvényt, amelynek legfontosabb eleme, hogy a falopás az okozott kár mértékétől függetlenül bűncselekménynek minősül. Azonban az új jogszabály emellett több ponton tisztázza az erdő látogatására vonatkozó szabályokat, például egyértelműsíti, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok is csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek az erdőkben. A lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint a szabályozás szigorú, nehéz betartatni, másrészt leginkább szemléletváltásra lenne szükség, hogy az erdőbe járók ne okozzanak kárt, ne szemeteljenek, ne rongáljanak, ne zavarják a vadvilágot, és persze ne lopjanak.

Az új törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lép életbe, ám tulajdonképpen a most érvényben levő 2008/46-os erdészeti törvényben is szabályozzák, hogy a nagyközönség csak a kijelölt útvonalakon járhat, és az erre a célra kialakított helyeken tartózkodhat az erdőkben. A jogszabály azt is leszögezi, hogy

gépjárművekkel,motorkerékpárokkal, robogókkal, kvadokkal tilos közlekedni az erdőben, ez sport-, szabadidős vagy turisztikai céllal kizárólag a felügyelő erdészet vagy a tulajdonos engedélyével szervezetten történhet meg.

Az új törvényt kiegészítették azzal, hogy a szabályozás a gyalogosokra és a kerékpárosokra is vonatkozik.

Az Avocatnet.ro portál szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy az erdőkbe való belépés engedélyezése nemcsak az állam, hanem a magánerdő-tulajdonosok kötelezettsége is. Amint kifejtik, visszásnak tűnhet, hogy magántulajdonosokra ilyen kötelezettséget hárítanak, ám a magánerdők is „országos érdekeltségű vagyonnak” minősülnek, beletartoznak az országos erdőalapba. A törvényalkotók ebből a megközelítésből korlátozták bizonyos szinten a magántulajdonhoz való jogot. Hogy megteremtsék az egyensúlyt, a törvénybe az is belekerült, hogy kötelező az erdőtulajdonosok beleegyezése, ha sétára, szaladásra, kerékpározásra alkalmas ösvényeket, útvonalakat alakítanak ki. Vagyis a tulajdonos ellenőrzés alatt tarthatja ezeket a helyszíneket is.

Bizonyos szinten eddig is szabályozta a törvény, hogy mi történik az erdőkben, ennek betartatása az erdész feladata, részletezte megkeresésünkre Lukács Attila, Kovászna megye legnagyobb közbirtokosságának, az ozsdolai Láros Közbirtokosságnak az alelnöke. Hangsúlyozta, törvény szabályozza, hogy 1000–1500 hektár erdőt felügyel a tulajdonos által megbízott erdész, ám ekkora területet egyetlen szakember képtelen lefedni.

– részletezte a közbirtokosság vezetője. Rámutatott, a tulajdonosok különböző módszerekkel próbálkoznak, például lezárják az erdei utakat, de így csak a nagy járműveket tudják távol tartani, a motorkerékpárosok, a gyalogosok egyszerűen megkerülik a sorompót. „A törvény jó, csak betartatni nehéz” – összegezte Lukács Attila. Hozzátette,

szemléletváltásra van szükség, hogy az erdőbe járók tiszteljék a szabályokat és a magántulajdont.

A nyugat-európai országokban szigorúan betartják a korlátozásokat, nálunk azonban még mindig úgy gondolják, az erdő mindenkié. A közbirtokosság vezetője különben úgy véli, nem is lenne gond azzal, ha valaki járja az erdőt, amíg nem tesz kárt benne, nem szemetel, nem rongál, nem zavarja a vadakat. Az elmúlt évek során tapasztalt előrelépést, a helyiek már kevésbé szemetelnek, ám az átutazók gyakran még mindig hátrahagyják a hulladékot.

Ozsdola környékén nagy a Moldvába tartó átutazó forgalom,

sokszor előfordul, hogy félrehúznak az erdei utakra, majd otthagyják a műanyag evőeszközöket-tányérokat, az ételmaradékot,

részletezte. Próbáltak kukákat kihelyezni, ám eredménytelenül, mert azt a medvék szedik szét. Lukács Attila úgy véli, az elszaporodott medvék több kárt okoznak az erdőkben, mint a kirándulók.

Az ozsdolai közbirtokosság tízezer hektár erdejében 25 medve jelenléte lenne optimális, ám ezen az élettéren 200–250 medve osztozik. Tavasszal lehántják a fenyő kérgét, hatalmas károkat okoznak, szögezte le az alelnök, aki szerint

elsősorban a medvekérdést kellene megoldják a törvényhozók.

Lukács Attila abban bízik, hogy évről évre javul a helyzet, és több lesz a természetet tisztelő és óvó erdőjáró, mint azok, akik kárt okoznak. A hivatalos felügyelet szempontjából sem állnak jobban, az erdészeti felügyelőségeknél is szakemberhiány van. Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója korábban lapunknak elmondta, az erdészeti törvény alapján 12 ezer hektár erdőre kellene legyen egy erdőmérnök a felügyelőségek alkalmazásában. A brassói területi felügyelőség fennhatósága alá Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megyék tartoznak, a legkisebb Kovászna megyében is 178 ezer hektár erdő van, a többi megyében ez meghaladja a 200 ezer hektárt, közben mindegyik megyében csak 7-8 felügyelő dolgozik.

A természetjárók azt szeretnék, ha szabadon kószálhatnának az erdőkben, ám a tulajdonosok ennek nem minden esetben örülnek, és a magántulajdont figyelembe kell venni, mondta el megkeresésünkre Tulit Zsombor. A hegymászó rengeteget járja az erdőt, túrákat is szervez, kifejtette, a szigorú szabályozás nem veti vissza az erdőjárást, a túrázást, viszont a kalandot igen.

A túrázók, az erdőjárók, a terepbiciklisek nem ártanak senkinek, megcsodálják az erdőt, és továbbmennek, de a törvény nem tehet különbséget köztük és a fatolvajok vagy szemetelők között.

„Visszás, hogy egy kalap alá vesznek minket a fatolvajokkal, nem mehetek el gombászni az erdőbe, mert nehéz megszabni a határt. Az lenne az elvárás, hogy mindenki viselkedjen civilizáltan az erdőben, de Romániában fennáll a veszély, hogy ha valaki bemegy az erdőbe, szemetelni vagy lopni fog, így hasonló elbírálás alá esik a békésen kalandozó és a szemetelő” – mondta Tulit Zsombor. Meglátása szerint az is jogos elvárás, hogy a különböző eseményekre csak szervezetten, engedéllyel kerülhet sor. Veszélyes lehet, ha valaki bevezet 200 sportolót egy éppen zajló hajtóvadászatba, ezért kell engedélyeztetni, megszervezni az erdőben zajló rendezvényeket – szemléltette Tulit Zsombor.