A túrázók nem ártanak senkinek, de a törvény nem tehet különbséget köztük és a fatolvajok vagy szemetelők között
Fotó: Barabás Ákos
Az új erdészeti jogszabály szerint a gyalogosok és a kerékpárosok is csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek az erdőkben. A Krónikának nyilatkozó illetékesek szerint a szabályozás szigorú, nehéz betartatni, másrészt leginkább szemléletváltásra lenne szükség, hogy az erdőbe járók ne okozzanak kárt.
2020. augusztus 29., 08:362020. augusztus 29., 08:36
2020. augusztus 29., 08:442020. augusztus 29., 08:44
A képviselőház megszavazta az új erdészeti törvényt, amelynek legfontosabb eleme, hogy a falopás az okozott kár mértékétől függetlenül bűncselekménynek minősül. Azonban az új jogszabály emellett több ponton tisztázza az erdő látogatására vonatkozó szabályokat, például egyértelműsíti, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok is csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek az erdőkben. A lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint a szabályozás szigorú, nehéz betartatni, másrészt leginkább szemléletváltásra lenne szükség, hogy az erdőbe járók ne okozzanak kárt, ne szemeteljenek, ne rongáljanak, ne zavarják a vadvilágot, és persze ne lopjanak.
Az új törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lép életbe, ám tulajdonképpen a most érvényben levő 2008/46-os erdészeti törvényben is szabályozzák, hogy a nagyközönség csak a kijelölt útvonalakon járhat, és az erre a célra kialakított helyeken tartózkodhat az erdőkben. A jogszabály azt is leszögezi, hogy
Az új törvényt kiegészítették azzal, hogy a szabályozás a gyalogosokra és a kerékpárosokra is vonatkozik.
Az Avocatnet.ro portál szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy az erdőkbe való belépés engedélyezése nemcsak az állam, hanem a magánerdő-tulajdonosok kötelezettsége is. Amint kifejtik, visszásnak tűnhet, hogy magántulajdonosokra ilyen kötelezettséget hárítanak, ám a magánerdők is „országos érdekeltségű vagyonnak” minősülnek, beletartoznak az országos erdőalapba. A törvényalkotók ebből a megközelítésből korlátozták bizonyos szinten a magántulajdonhoz való jogot. Hogy megteremtsék az egyensúlyt, a törvénybe az is belekerült, hogy kötelező az erdőtulajdonosok beleegyezése, ha sétára, szaladásra, kerékpározásra alkalmas ösvényeket, útvonalakat alakítanak ki. Vagyis a tulajdonos ellenőrzés alatt tarthatja ezeket a helyszíneket is.
Bizonyos szinten eddig is szabályozta a törvény, hogy mi történik az erdőkben, ennek betartatása az erdész feladata, részletezte megkeresésünkre Lukács Attila, Kovászna megye legnagyobb közbirtokosságának, az ozsdolai Láros Közbirtokosságnak az alelnöke. Hangsúlyozta, törvény szabályozza, hogy 1000–1500 hektár erdőt felügyel a tulajdonos által megbízott erdész, ám ekkora területet egyetlen szakember képtelen lefedni.
– részletezte a közbirtokosság vezetője. Rámutatott, a tulajdonosok különböző módszerekkel próbálkoznak, például lezárják az erdei utakat, de így csak a nagy járműveket tudják távol tartani, a motorkerékpárosok, a gyalogosok egyszerűen megkerülik a sorompót. „A törvény jó, csak betartatni nehéz” – összegezte Lukács Attila. Hozzátette,
A nyugat-európai országokban szigorúan betartják a korlátozásokat, nálunk azonban még mindig úgy gondolják, az erdő mindenkié. A közbirtokosság vezetője különben úgy véli, nem is lenne gond azzal, ha valaki járja az erdőt, amíg nem tesz kárt benne, nem szemetel, nem rongál, nem zavarja a vadakat. Az elmúlt évek során tapasztalt előrelépést, a helyiek már kevésbé szemetelnek, ám az átutazók gyakran még mindig hátrahagyják a hulladékot.
Ozsdola környékén nagy a Moldvába tartó átutazó forgalom,
részletezte. Próbáltak kukákat kihelyezni, ám eredménytelenül, mert azt a medvék szedik szét. Lukács Attila úgy véli, az elszaporodott medvék több kárt okoznak az erdőkben, mint a kirándulók.
Az ozsdolai közbirtokosság tízezer hektár erdejében 25 medve jelenléte lenne optimális, ám ezen az élettéren 200–250 medve osztozik. Tavasszal lehántják a fenyő kérgét, hatalmas károkat okoznak, szögezte le az alelnök, aki szerint
Lukács Attila abban bízik, hogy évről évre javul a helyzet, és több lesz a természetet tisztelő és óvó erdőjáró, mint azok, akik kárt okoznak. A hivatalos felügyelet szempontjából sem állnak jobban, az erdészeti felügyelőségeknél is szakemberhiány van. Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója korábban lapunknak elmondta, az erdészeti törvény alapján 12 ezer hektár erdőre kellene legyen egy erdőmérnök a felügyelőségek alkalmazásában. A brassói területi felügyelőség fennhatósága alá Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megyék tartoznak, a legkisebb Kovászna megyében is 178 ezer hektár erdő van, a többi megyében ez meghaladja a 200 ezer hektárt, közben mindegyik megyében csak 7-8 felügyelő dolgozik.
Fotó: Barabás Ákos
A természetjárók azt szeretnék, ha szabadon kószálhatnának az erdőkben, ám a tulajdonosok ennek nem minden esetben örülnek, és a magántulajdont figyelembe kell venni, mondta el megkeresésünkre Tulit Zsombor. A hegymászó rengeteget járja az erdőt, túrákat is szervez, kifejtette, a szigorú szabályozás nem veti vissza az erdőjárást, a túrázást, viszont a kalandot igen.
„Visszás, hogy egy kalap alá vesznek minket a fatolvajokkal, nem mehetek el gombászni az erdőbe, mert nehéz megszabni a határt. Az lenne az elvárás, hogy mindenki viselkedjen civilizáltan az erdőben, de Romániában fennáll a veszély, hogy ha valaki bemegy az erdőbe, szemetelni vagy lopni fog, így hasonló elbírálás alá esik a békésen kalandozó és a szemetelő” – mondta Tulit Zsombor. Meglátása szerint az is jogos elvárás, hogy a különböző eseményekre csak szervezetten, engedéllyel kerülhet sor. Veszélyes lehet, ha valaki bevezet 200 sportolót egy éppen zajló hajtóvadászatba, ezért kell engedélyeztetni, megszervezni az erdőben zajló rendezvényeket – szemléltette Tulit Zsombor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!