Sok régi épület megújult, de van még mit megmenteni Nagykárolyban

Az 1887. május 6-i nagy tűzvész szintén okot adott a városfejlesztésre, hiszen a források szerint akkor pár óra alatt a város központi részei, a legszebb utcák fontos épületekkel, és főként az akkori főtér házai váltak a lángok martalékává, vagy kerültek romos állapotba.

„Nagykároly nem csupán a Károlyi grófok jelenléte és politikai befolyása miatt, de egykori megyeközponti szerepe miatt is igen kiemelt fontosságú volt. Jelentősége az építészetben is megnyilvánul, mely a város korabeli lakóinak és elöljáróinak, a megbízóknak, tervezőknek, valamint a kivitelező építészeknek igényességére utal” – fejtette ki a művészettörténész. Hozzátette, a tűzvész utáni, illetve az 1900-as évek első évtizedében zajló városrendezés és nagyszabású urbanisztikai átalakítás az akkori tevékeny polgármester, Debreczeni István nevéhez köthető.

Mint részletezte, az egykori városközpont (nagyjából ma az 1918. december 1., észak-dél tengely mentén húzódó főutca, a grófi kastélypark tágabban értelmezett környezete, a Vasile Lucaciu utca környéke és a Culturii utca által lazán határolt zóna) ikonikus középületein és lakóházain kívül jellemzően megtaláljuk még az egykori kereskedelmi épületekként, vendéglátóipari helyiségekként, irodákként működő, L- vagy U-alaprajzú, árnyas belső udvarral rendelkező, többnyire emeletes épületeket, melyek felső szintjén egykor lakásokat alakítottak ki.

Ugyanitt említette a jelenlegi polgármesteri hivatal (az egykori Aranyszarvas Fogadó) épületének megmentését, felújítását és átalakítását, mely immáron a kastély és a város templomai mellett rendszeresen felkeresett turisztikai látványosság is lett. Hozzátette, a kastély szintén műemlék értékű dendrológiai parkjában található lovarda épülete is új esélyt kapott: az egykori barokk lovardában a nagyszabású restaurálási munkálatokat követően már újra működik a lovarda elegáns konferencia- és rendezvényteremmel kibővítve. Az egykori laktanya épületegyüttese szintén a közelmúlt komoly beruházásai, fejlesztései és nem utolsósorban az épületrestaurálás nyomán napjainkban főként a városi közigazgatás irodáinak ad tágas működési környezetet.

Az impozáns zárda is megújult

Enyedi Anna Regina azt is elmondta, ugyanilyen fontos mérföldkő volt a városi színház megmentése, restaurálása és korszerűsítése is, ami újra lehetőséget teremtett a nagy múltú és kiváló városi kulturális élet méltó helyen történő, rendszeres ünneplésére. Szintén említésre méltó a történelmi városközpontban (a mai Doina utcában) található, 18. században épült magyar görögkatolikus, valamint a „Szent Mihály és Gábor arkangyalok” ortodox templom szomszédságában álló, magántulajdonban lévő egykori díszes polgári lakóház minőségi és igényes felújítása is. Az épületben ma egy közjegyzői iroda működik, szinte egyedi módon szép példája a magántulajdonban levő épületek igényes felújításának.

A művészettörténész szerint az önkormányzat az elmúlt években nagy figyelmet fordított a felújítási, helyreállítási munkálatokra, illetve több európai uniós pályázatot is benyújtottak, megnyertek ezek finanszírozása érdekében. Kiemelte a 2015-ben felújított egykori zárda impozáns épületét, melyben jelenleg piarista nővérek által működtetett gyermekotthon és napközi kapott helyet, valamint felhívta a figyelmet, hogy

Olcsóbb újat építeni, mint renoválni

A művészettörténész rámutatott, hogy a probléma főleg a lakóházak és magánépületek esetében áll fenn, hiszen napjainkban Nagykárolyban is olcsóbb és kifizetődőbb egy korszerű, új ház felépítése, legyen szó helyileg a kertvárosról, vagy a történelmi belváros patinás utcáiról, mint egy hangulatos de korosodó, omladozó, „ráadásul” műemlék (jellegű) épület felújítása, átalakítása, modernizálása.

– mutatott rá.

A szakértő arra is kitért, hogy a település földrajzi elhelyezkedése és az egykori Ecsedi- láp közelsége olyan sajátos hidrogeológiai problémát okoz, mint a falak, épületek folyamatos vizesedése, illetve a visszatérő talajvíz. A probléma kezelése, főként a régi épületek esetében költséges és speciális módszereket igényel.

Enyedi Anna arra is rámutatott, hogy vannak sajnálatos esetek is, hiszen az utóbbi évtizedekben nyomtalanul és bizonytalanul eltűnt – vagy eltűnésközeli állapotba került – néhány jelentős épület. „Talán elegendő, ha csak a Szent László Konviktus egykori emeletes épületét említjük. Rohamosan közeledik a menthetetlen állapothoz egyebek mellett a legtöbb helybéli által egykori fogorvosi rendelőként ismert épület és a volt dohánygyár épületegyüttese is. És nyomtalanul csonkulnak meg vagy tűnnek el a város historizáló jellegű és szecessziós jegyeket magukon hordozó egyszerű, földszintes polgárházai.

Ami rohamosan romlik

Az egykori fogászati rendelő épülete igen terjedelmes, L-alaprajzú földszintes, tíztengelyes polgárház, ami valamikor az 1880-1890-es években épülhetett lakóháznak. A szakértő szerint tömegalakítását tekintve az épület ugyan nem hordoz különleges értéket, azonban homlokzatdíszítése, oromzatos ablakai, stukkós fejezetei és az eresz alatti konzolok kiemelik az egyszerű házak sorából. Az épület maga is műemlék jellegű, hivatalosan is műemléki környezet része (úgynevezett ansamblu urban), de évek óta üresen áll. Néhány évvel ezelőtt tetőzetét megrongálta egy kidőlt fa, így az épület azóta ázik.

– tette hozzá Enyedi Anna Regina.

Azt is hangsúlyozta, fontos lenne, hogy minden épület esetében a részletes és átfogó épített örökségi dokumentáció készüljön, a jelenleg még látható épületelemeket szakszerűen dokumentálják, illetve hogy készüljön települési értékleltár, hiszen gyakran végeznek olyan átalakításokat, melyek miatt az eredeti formák, épületornamentikák nyomtalanul eltűntek.

Enyedi Anna Regina kifejtette véleményét annak kapcsán is, hogy az önkormányzat nagyobb – akár ötszörös – adókat róna ki azon műemléképület-tulajdonosokra, akik elhanyagolják a tulajdonukban levő ingatlant. „Véleményem szerint hosszabb távon a lakosság hozzáállásán, mentalitásán, a helyi műemlékek megbecsüléséhez való viszonyulásán áll vagy „omlik” a helyi épített örökség sorsa. Számos nyugati országban a műemlék-tulajdonosokat kedvező adózási szabályokkal, önkormányzati támogatásokkal, vagy bizonyos költségkedvezményekkel ösztönzik.

– fogalmazott.

Enyedi Anna Regina szerint fontos lenne egy „műemléktudatos”, „örökségtudatos” szemléletmódot kialakítani, formálni a helyi közösség kollektív igényét, hiszen akkor vigyázunk valamire igazán, ha valóban a sajátunknak érezzük és büszkék tudunk lenni rá.

Nagyon sok épületet rendbe kellene tenni

Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere megkeresésünkre arról beszélt, az önkormányzat évek óta folyamatosan foglalkozik a város műemlék épületeivel, nagy figyelmet szentelnek a felújításoknak, de még nem sikerült minden épületet sorra venniük, hiszen anyagi, időbeli vagy akár adminisztratív nehézségek is hátráltathatják őket. Nyolc éve a Károlyi-kastély felújítása jelentette az egyik nagy első lépést, a nemesi rezidenciát uniós összegekből sikerült helyreállítani, visszaadni pompáját. Szintén előrelépés az Aranyszarvas fogadó helyreállítása, melyet a román államtól kapott vissza a város és amelyet „saját pénzből” tettek rendbe. „Mi folyamatos munkát végzünk ezen a téren, csak hát nem minden sikerül egyből. Gazdag az épített örökségünk, hiszen Nagykároly volt Szatmár megye központja. Van bőven mit csinálni” – mondta az elöljáró. A már említett egykori fogászat épülete kapcsán kifejtette, a helyzet nem egyszerű, hiszen bár az épület jelenleg a megyei tanács fennhatósága alatt áll, de a funkciójába az egészségügyi minisztériumnak is beleszólása van, a jövőben is egészségügyi intézmény kell maradjon.

– mondta a polgármester.

A már említett „ötszörös adó” kapcsán az elöljáró elmagyarázta, hogy ennek kiszabását törvény teszi lehetővé, ám egy bonyolult procedúrát is magába foglal, felszólítások, tanácsülések kell, hogy megelőzzék a döntést. Kovács Jenő hozzátette, hogy a kérdés bonyolult, amihez nem szabad „fafejűen állni”, ő is tudatában van annak, hogy egy ilyen szankció nem minden esetben megoldás, sőt gondolkodik azon is, hogy adóengedményekkel segítsék a műemlék épületek tulajdonosait. A polgármester optimista, a megnyert pályázat mellett még három pályázatnak várják az eredményét, mint mondta, reméli, hogy a jövőben még sok felújítási munkálatot tudnak kivitelezni.