Sok régi épület megújult, de van még mit megmenteni Nagykárolyban

Sok régi épület megújult, de van még mit megmenteni Nagykárolyban

A városvezetés nagy figyelmet fordított többek között a gróf Károlyi-kastély felújítására

Fotó: Nagykároly/Facebook

Az arra járók is észlelhetik, elhanyagolt Nagykároly épített öröksége, egyes épületek rossz, akár veszélyes állapotúak, ugyanakkor sok műemléket restauráltak az utóbbi időben. Enyedi Anna Regina művészettörténésszel jártuk körbe, milyen a műemlék épületek jelenlegi helyzete a városban, és a Szatmár megyei település RMDSZ-es polgármesterét is megszólaltattuk a téma kapcsán.

Tóth Gödri Iringó

2021. június 19., 18:592021. június 19., 18:59

2021. június 19., 19:092021. június 19., 19:09

Bár több patinás műemléket restauráltak az utóbbi időben, még sok az elhanyagolt külsejű régi épület a Szatmár megyei Nagykárolyban. Ahogyan az odalátogatók is tapasztalhatják, hagy némi kívánnivalót az épített örökség gondozása. Ennek kapcsán Enyedi Anna Reginát kerestük meg, aki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanult művészettörténetet, majd mesterképzését célzottan a kulturális örökség kutatása, védelme és hasznosítása témakörében végezte. Nagykárolyiként kiemelt figyelmet fordít városa épített örökségére, több épületet részletesen kutatott, ő írta meg többek között a nemrég felújított, egykori Aranyszarvas Fogadó történetét.

Jelentős Nagykároly épített öröksége

Mint kifejtette, Nagykároly történelmi központjának mai képe nagyjából a 19. század végén, a 20. század elején alakult ki.

A város szívében emelkedő Károlyi-kastély mindenkor uralta és meghatározta a városképet, ám a 19. század utolsó évtizedeitől rendre felépültek a kastély parkjának szomszédságában, illetve a Kalazanci Szent József barokk plébániatemplom tágabb környezetében a sok esetben még ma is álló, impozáns épületek, teret engedve a modernizációnak.

Az 1887. május 6-i nagy tűzvész szintén okot adott a városfejlesztésre, hiszen a források szerint akkor pár óra alatt a város központi részei, a legszebb utcák fontos épületekkel, és főként az akkori főtér házai váltak a lángok martalékává, vagy kerültek romos állapotba.

„Nagykároly nem csupán a Károlyi grófok jelenléte és politikai befolyása miatt, de egykori megyeközponti szerepe miatt is igen kiemelt fontosságú volt. Jelentősége az építészetben is megnyilvánul, mely a város korabeli lakóinak és elöljáróinak, a megbízóknak, tervezőknek, valamint a kivitelező építészeknek igényességére utal” – fejtette ki a művészettörténész. Hozzátette, a tűzvész utáni, illetve az 1900-as évek első évtizedében zajló városrendezés és nagyszabású urbanisztikai átalakítás az akkori tevékeny polgármester, Debreczeni István nevéhez köthető.

Mint részletezte, az egykori városközpont (nagyjából ma az 1918. december 1., észak-dél tengely mentén húzódó főutca, a grófi kastélypark tágabban értelmezett környezete, a Vasile Lucaciu utca környéke és a Culturii utca által lazán határolt zóna) ikonikus középületein és lakóházain kívül jellemzően megtaláljuk még az egykori kereskedelmi épületekként, vendéglátóipari helyiségekként, irodákként működő, L- vagy U-alaprajzú, árnyas belső udvarral rendelkező, többnyire emeletes épületeket, melyek felső szintjén egykor lakásokat alakítottak ki.

Galéria

Mérföldkő volt az épített örökség megőrzésében a városi színház megmentése és korszerűsítése is

Fotó: Facebook/Centrulculturalcarei

Sok mindent restauráltak Nagykárolyban

A jelenlegi városkép (főként tehát a történelmi városközpontban) még őrzi a századforduló főként neoreneszánsz és neobarokk jellegű épületornamentikát alkalmazó, és némely épület esetében a historizáló szecessziós jellegét. A művészettörténész elmondta, hogy ambivalensnek látja az aktuális, illetve az elmúlt évtizedek helyzetét a város műemlék épületei szempontjából.
„Szemtanúi lehettünk nagyon jó és nagyon rossz példáknak is, voltaképpen egy időben tapasztalhattunk nagyszabású épületfelújításokat és újjáélesztéseket akár a restaurálás, akár az új funkcióval való felruházás tekintetében, ugyanakkor más értékes műemlék épületek esetében tehetetlenül kényszerülünk végignézni a fokozatos pusztulást” – mutatott rá a szakember. Véleménye szerint

vannak jó példák a városban. A városvezetés nagy figyelmet fordított többek között a Károlyi-kastély felújítására, mely méltán a város büszkesége.

Ugyanitt említette a jelenlegi polgármesteri hivatal (az egykori Aranyszarvas Fogadó) épületének megmentését, felújítását és átalakítását, mely immáron a kastély és a város templomai mellett rendszeresen felkeresett turisztikai látványosság is lett. Hozzátette, a kastély szintén műemlék értékű dendrológiai parkjában található lovarda épülete is új esélyt kapott: az egykori barokk lovardában a nagyszabású restaurálási munkálatokat követően már újra működik a lovarda elegáns konferencia- és rendezvényteremmel kibővítve. Az egykori laktanya épületegyüttese szintén a közelmúlt komoly beruházásai, fejlesztései és nem utolsósorban az épületrestaurálás nyomán napjainkban főként a városi közigazgatás irodáinak ad tágas működési környezetet.

Az impozáns zárda is megújult

Enyedi Anna Regina azt is elmondta, ugyanilyen fontos mérföldkő volt a városi színház megmentése, restaurálása és korszerűsítése is, ami újra lehetőséget teremtett a nagy múltú és kiváló városi kulturális élet méltó helyen történő, rendszeres ünneplésére. Szintén említésre méltó a történelmi városközpontban (a mai Doina utcában) található, 18. században épült magyar görögkatolikus, valamint a „Szent Mihály és Gábor arkangyalok” ortodox templom szomszédságában álló, magántulajdonban lévő egykori díszes polgári lakóház minőségi és igényes felújítása is. Az épületben ma egy közjegyzői iroda működik, szinte egyedi módon szép példája a magántulajdonban levő épületek igényes felújításának.

A művészettörténész szerint az önkormányzat az elmúlt években nagy figyelmet fordított a felújítási, helyreállítási munkálatokra, illetve több európai uniós pályázatot is benyújtottak, megnyertek ezek finanszírozása érdekében. Kiemelte a 2015-ben felújított egykori zárda impozáns épületét, melyben jelenleg piarista nővérek által működtetett gyermekotthon és napközi kapott helyet, valamint felhívta a figyelmet, hogy

jelenleg is bővítések, átalakító munkálatok folynak a Vasile Lucaciu Általános Iskola viszonylag eredeti állapotban megőrzött épületén, mely a 20. század elején az Állami Polgári Fiú- és Leányiskola intézménye számára épült Sárkány Ervin Ottó tervei alapján.

Olcsóbb újat építeni, mint renoválni

A művészettörténész rámutatott, hogy a probléma főleg a lakóházak és magánépületek esetében áll fenn, hiszen napjainkban Nagykárolyban is olcsóbb és kifizetődőbb egy korszerű, új ház felépítése, legyen szó helyileg a kertvárosról, vagy a történelmi belváros patinás utcáiról, mint egy hangulatos de korosodó, omladozó, „ráadásul” műemlék (jellegű) épület felújítása, átalakítása, modernizálása.

Idézet
Ezzel alapvetően nincs gond, hisz a történelem során mindig megfért, meg kellett férnie egymás mellett újnak és réginek, haladásnak és hagyománynak. Akkor válik aggasztóvá a helyzet, ha egyebek mellett a hanyagság vagy egyszerű igénytelenség okán akár egyetemes jelentőséggel bíró lokális értékek vesznek el”

– mutatott rá.

A szakértő arra is kitért, hogy a település földrajzi elhelyezkedése és az egykori Ecsedi- láp közelsége olyan sajátos hidrogeológiai problémát okoz, mint a falak, épületek folyamatos vizesedése, illetve a visszatérő talajvíz. A probléma kezelése, főként a régi épületek esetében költséges és speciális módszereket igényel.

Enyedi Anna arra is rámutatott, hogy vannak sajnálatos esetek is, hiszen az utóbbi évtizedekben nyomtalanul és bizonytalanul eltűnt – vagy eltűnésközeli állapotba került – néhány jelentős épület. „Talán elegendő, ha csak a Szent László Konviktus egykori emeletes épületét említjük. Rohamosan közeledik a menthetetlen állapothoz egyebek mellett a legtöbb helybéli által egykori fogorvosi rendelőként ismert épület és a volt dohánygyár épületegyüttese is. És nyomtalanul csonkulnak meg vagy tűnnek el a város historizáló jellegű és szecessziós jegyeket magukon hordozó egyszerű, földszintes polgárházai.

Ami rohamosan romlik

Az egykori fogászati rendelő épülete igen terjedelmes, L-alaprajzú földszintes, tíztengelyes polgárház, ami valamikor az 1880-1890-es években épülhetett lakóháznak. A szakértő szerint tömegalakítását tekintve az épület ugyan nem hordoz különleges értéket, azonban homlokzatdíszítése, oromzatos ablakai, stukkós fejezetei és az eresz alatti konzolok kiemelik az egyszerű házak sorából. Az épület maga is műemlék jellegű, hivatalosan is műemléki környezet része (úgynevezett ansamblu urban), de évek óta üresen áll. Néhány évvel ezelőtt tetőzetét megrongálta egy kidőlt fa, így az épület azóta ázik.

Idézet
Mára már olyan mértékű károkról beszélünk, melyek helyreállítása komoly újraépítést jelentene, noha a vihar után azonnali állagmegóvó beavatkozásokkal könnyebben, gyorsabban és olcsóbban meg lehetett volna előzni a jelenlegi állapothoz vezető további károsodást”

– tette hozzá Enyedi Anna Regina.

Galéria

A nagykárolyi polgármesteri hivatal újította fel és alakította át az egykoriAranyszarvas Fogadó épületét

Fotó: Facebook//Arany-Szarvas-fogadó

A kastélykert mellett, a városközpont legjelentősebb főutcáján található normaiskola története szervesen összefügg a Károlyi-családdal. Gróf Károlyi Antal közbenjárására 1779-ben Nagykárolyban megalakult a római katolikus nemzeti iskola (más néven népiskola vagy „normális iskola”, normaiskola), melyben a Johann Ignaz Felbiger által kidolgozott, egységes tanítási rendszer szerint folyt az oktatás. Az első iskolaépület felépítése 1782 után kezdődött Joseph Bittheuser, a Károlyi grófok uradalmi építészének máig fennmaradt tervei alapján. A földszintes iskolaépület az 1887-es tűzvészben teljesen megsemmisült, helyére grófi támogatással a ma is álló, kibővített, emeletes iskola épült vissza, melyben 1889-ben újra elkezdhették a tanítást. Az 1990-es években Tanulók Házaként működő, ma üresen álló iskolaépület nagyon sürgős állagmegóvó beavatkozásokra szorulna.

„A teljesség igénye nélkül hívnám fel a figyelmet olyan további impozáns épületekre, amelyek még menthetők, de egyre sürgősebb állagmegóvó munkálatot igényelnek, hisz szinte minden esőzés után némán kiáltanak egyre komolyabb segítségért. Ide kell sorolnom az egykori Ecsedi-láp Lecsapoló Társaság 1911-ben épült, szecessziós jellegű székházát (ma a Nagykárolyi Rendőrség épülete), a 19. század végén felépített, ikonikus víztornyot a kastélypark szegletében, az 1780-as években épült, majd több átalakítást követően, 1905-ben mai szecessziós alakját elnyerő egykori Vármegyeházát és a Pfaff Ferenc által tervezett nagykárolyi indóház (vasútállomás) épületét is” – sorolta Enyedi Anna.

Óriási idegenforgalmi potenciál

A művészettörténész szerint mindezeken túl, „lenne még mit megóvni” a Culturii (egykori Kölcsey Ferenc) utcán, különösképpen a Római Katolikus Líceummal szemben található és jelenleg városi könyvtárként működő, egykori Magyar Király Szálló és Vendéglő épületegyüttesét vagy a fürdőépület közelében álló, jelenleg (lakatlan) lakóépület funkciót betöltő egykori Posta- és Távírdahivatal épületét, esetleg az Eliberării utcán álló egykori Pénzügyigazgatóság historizáló épületét. Véleménye szerint a szakmailag igényesen és stílusosan restaurált épületek nagy gazdasági értékkel és óriási idegenforgalmi potenciállal rendelkeznek, érdemes lenne ezt a szempontot is szem előtt tartani. Hozzátette, hogy Nagykároly sokszínű, jelentős és komoly történelmi múlttal rendelkezik, múltbéli és kortárs kulturális élete egyaránt megismerésre méltó, vonzó turisztikai célpont.

„Létfontosságú óvni, megbecsülni, értékelni és örökségül meghagyni azokat az épített kincseket, amiket elődeink is őriztek, becsültek. Nem hiába nevezzük örökségnek. Kulturális, épített örökségnek” – fogalmazott a művészettörténész.

Azt is hangsúlyozta, fontos lenne, hogy minden épület esetében a részletes és átfogó épített örökségi dokumentáció készüljön, a jelenleg még látható épületelemeket szakszerűen dokumentálják, illetve hogy készüljön települési értékleltár, hiszen gyakran végeznek olyan átalakításokat, melyek miatt az eredeti formák, épületornamentikák nyomtalanul eltűntek.

Enyedi Anna Regina kifejtette véleményét annak kapcsán is, hogy az önkormányzat nagyobb – akár ötszörös – adókat róna ki azon műemléképület-tulajdonosokra, akik elhanyagolják a tulajdonukban levő ingatlant. „Véleményem szerint hosszabb távon a lakosság hozzáállásán, mentalitásán, a helyi műemlékek megbecsüléséhez való viszonyulásán áll vagy „omlik” a helyi épített örökség sorsa. Számos nyugati országban a műemlék-tulajdonosokat kedvező adózási szabályokkal, önkormányzati támogatásokkal, vagy bizonyos költségkedvezményekkel ösztönzik.

Idézet
Hasznos és kétségtelenül szükséges a szigorú szankció is, ám legalább olyan hasznos és motiváló lehet a konstruktív segítség, az ösztönző módszer is. Hosszabb távon célszerű lenne elérni, hogy ne nehézséget és terhet jelentsen a tulajdonosok számára az, ha műemlékük van, hanem kiváltságot, könnyebbséget: büszkeséget”

– fogalmazott.

Enyedi Anna Regina szerint fontos lenne egy „műemléktudatos”, „örökségtudatos” szemléletmódot kialakítani, formálni a helyi közösség kollektív igényét, hiszen akkor vigyázunk valamire igazán, ha valóban a sajátunknak érezzük és büszkék tudunk lenni rá.

Nagyon sok épületet rendbe kellene tenni

Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere megkeresésünkre arról beszélt, az önkormányzat évek óta folyamatosan foglalkozik a város műemlék épületeivel, nagy figyelmet szentelnek a felújításoknak, de még nem sikerült minden épületet sorra venniük, hiszen anyagi, időbeli vagy akár adminisztratív nehézségek is hátráltathatják őket. Nyolc éve a Károlyi-kastély felújítása jelentette az egyik nagy első lépést, a nemesi rezidenciát uniós összegekből sikerült helyreállítani, visszaadni pompáját. Szintén előrelépés az Aranyszarvas fogadó helyreállítása, melyet a román államtól kapott vissza a város és amelyet „saját pénzből” tettek rendbe. „Mi folyamatos munkát végzünk ezen a téren, csak hát nem minden sikerül egyből. Gazdag az épített örökségünk, hiszen Nagykároly volt Szatmár megye központja. Van bőven mit csinálni” – mondta az elöljáró. A már említett egykori fogászat épülete kapcsán kifejtette, a helyzet nem egyszerű, hiszen bár az épület jelenleg a megyei tanács fennhatósága alatt áll, de a funkciójába az egészségügyi minisztériumnak is beleszólása van, a jövőben is egészségügyi intézmény kell maradjon.

Galéria

Enyedi Anna Regina művészettörténész írta meg a nemrég felújított Aranyszarvas Fogadó történetét

Fotó: Facebook/enyedi.annaregina

A dohánygyár épületéről elmondta, a műemlék magánkézben van, sőt a helyzetet bonyolítja, hogy tulajdonosa jelenleg börtönbüntetését tölti, így nem várható változás, ugyanakkor ők is tehetetlenek, pedig az épület tulajdonképpen egy „romhalmaz”. Kovács Jenő elmondása szerint nagyon sok épület van, amit rendbe kell tenni, de mivel önerőből nem tudják fedezni a munkálatok költségeit, a dolog sokszor azon múlik, hogy melyik pályázatukat bírálják el sikeresen, mire kapnak pénzt. Elmondása szerint sokszor az sem könnyű, hogy az önrészt állják, hiszen például egy 45 millió eurós támogatás esetében az önkormányzat is nagy összeggel kell, hogy az ügyhöz járuljon.

„Mire jut pénz és mire nem”

Arról is érdeklődtünk, hogy a magántulajdonban lévő, nem feltétlenül műemlék épületek, hanem a díszesebb, impozánsabb polgári házak kapcsán mi a tendencia, mennyire igyekeznek a tulajdonosok alkalmazkodni a városképhez. A polgármester szerint sok jó példa van, főleg azokban az esetekben, amikor tehetősebb személy tulajdonába került az ingatlan, aki gyakran nem sajnálta a pénzt és az energiát a felújításra. Szerinte nagyobb problémát jelentenek azok az esetek, amikor egy rossz anyagi helyzetben levő személy kapott vissza akár egy műemlék épületet, de felújítására nincs lehetősége. Kovács Jenő szerint „jó úton haladnak”, az elmúlt években több fontos épületet is felújítottak. Azt is kiemelte, hogy igyekeznek az emberekben is tudatosítani az épített örökség, a város épületeinek jelentőségét, fontosságát, akár úgy, hogy történeteket, fontos személyeket kötnek egy-egy épülethez.

Azt is megtudtuk, hogy a közeljövőben is lesznek fontos felújítási munkálatok, hiszen a kolozsvári fejlesztési ügynökséggel közösen nemrég nyertek egy pályázatot, 10 millió eurót, melyből a kastély körüli cselédházakat és víztornyot is rendbe teszik, felújítják.

Idézet
Mi Nagykárolyban vigyázunk ezekre a dolgokra, megtesszük, ami tőlünk telik. Mi mindent, amit lehet, igyekszünk megmenteni és helyrehozni”

– mondta a polgármester.

A már említett „ötszörös adó” kapcsán az elöljáró elmagyarázta, hogy ennek kiszabását törvény teszi lehetővé, ám egy bonyolult procedúrát is magába foglal, felszólítások, tanácsülések kell, hogy megelőzzék a döntést. Kovács Jenő hozzátette, hogy a kérdés bonyolult, amihez nem szabad „fafejűen állni”, ő is tudatában van annak, hogy egy ilyen szankció nem minden esetben megoldás, sőt gondolkodik azon is, hogy adóengedményekkel segítsék a műemlék épületek tulajdonosait. A polgármester optimista, a megnyert pályázat mellett még három pályázatnak várják az eredményét, mint mondta, reméli, hogy a jövőben még sok felújítási munkálatot tudnak kivitelezni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 12., vasárnap

Életét vesztette a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nő

Holtan találtak rá a mentőcsapatok a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nőre.

Életét vesztette a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nő
2024. május 12., vasárnap

Kreatív inspirációt jelent az erdélyi táj és legendavilág: Popa Zsolt divattervező újragondolta az avasi viseletet

Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának.

Kreatív inspirációt jelent az erdélyi táj és legendavilág: Popa Zsolt divattervező újragondolta az avasi viseletet
2024. május 12., vasárnap

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium, kibővült a Körtvélyfái Általános Iskola

A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium, kibővült a Körtvélyfái Általános Iskola
2024. május 11., szombat

Vipera, medve, vaddisznó, pásztorkutya: hogyan előzhetjük meg a támadásokat túrázáskor?

Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.

Vipera, medve, vaddisznó, pásztorkutya: hogyan előzhetjük meg a támadásokat túrázáskor?
2024. május 11., szombat

Harminc métert zuhant egy turista a Radnai-havasokban

Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.

Harminc métert zuhant egy turista a Radnai-havasokban
2024. május 11., szombat

Lelket, egészséget, családokat érintő témákat járnak körül a Szatmárnémetiben tartandó Édesanyák hetén

Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.

Lelket, egészséget, családokat érintő témákat járnak körül a Szatmárnémetiben tartandó Édesanyák hetén
2024. május 11., szombat

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői

Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői
2024. május 11., szombat

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját

Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját
2024. május 10., péntek

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde

Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde
2024. május 10., péntek

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála

Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála