Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
A tavalyi 53-ról 50-re csökkent azoknak a romániai oktatási intézményeknek a száma, amelyekben egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije – a listán több székelyföldi és partiumi középiskolát is találunk. Van, ahol eleve csak egy diák jelentkezett a megmérettetésre, de a Hargita megyei Zetelaka Dr. P. Boros Fortunátról elnevezett gimnáziumában például 23-an próbálkoztak, s az óvások előtti eredmények szerint senki sem ment át. A székelyföldi megye áll amúgy az erdélyi szégyenlista élén.
2024. július 11., 09:562024. július 11., 09:56
Románia 50 középiskolájában egyetlen vizsgázónak sem sikerült elérnie az átmenéshez szükséges osztályzatot a 2024. júliusi érettségi vizsgán az oktatási minisztérium által közzétett, majd a BacPlus platform által feldolgozott, óvások előtti eredmények szerint. Az Edupedu.ro oktatási szakportál a száz százalékos kudarcot vallott iskolákat felsorakoztató elemzése elkészítéséhez az állami és magángimnáziumokat, valamint egyéb középiskolákat vette figyelembe, azokat is, ahol csak egyetlen jelentkező volt.
A Krónika által górcső alá vett lista szerint 19 középiskolában csak egyetlen jelentkező volt, három középiskolában pedig nem jelentek meg a vizsgára jelentkezők.
Mindez olyan körülmények között, hogy azok a középiskolák, amelyeknek nulla az átmenési aránya, vagy csak egyetlen végzős érettségizőjük van, nem javasolhatnak nappali tagozatos 9. osztályos beiskolázási számot a következő évre.
Ha az ötvenes listán csak azokat a megyéket nézzük, ahol számottevő a magyar lakosság, rögtön szembetűnik, hogy
Országos viszonylatban is egyedinek számít az elemzés szerint Zetelaka Dr. P. Boros Fortunátról elnevezett gimáziuma, ahol a 23 jelentkezőből végül senkinek sem sikerült elérnie az átmenéshez szükséges osztályzatot. Tavaly amúgy jobban álltak, akkor a 9 jelentkező mellett 11 százalékos sikerességi rátát könyvelhettek el.
De ott találjuk a szégyenlistán a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskolát is, ahol a négy diákból senki sem ment át; a szentegyházai Gábor Áron Szakközépiskolát, ahol öten vizsgáztak, mind sikertelenül; Csíkdánfalván a Petőfi Sándor Szakközépiskolában 9-ből 0, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Gimnáziumban pedig 1-ből 0.
Előbbiben a Székelyhídhoz tartozó, több mint 85 százalékban magyarok által lakott Kágya vegyes tannyelvű 1-es számú Szakképző Gimnáziuma visszatérő „vendég”, ezúttal egy vizsgázó volt, de neki sem jött össze az átmenő, a borsi magyar tannyelvű Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskolában pedig 2-ből 0 lett az átmenési arány.
Szatmár megyében 22,38 százalékban magyarok által is lakott Alsószoporban a Petru Cupcea Szakképző Gimnáziumban a két vizsgázóból senki sem ment át, az erdődi vegyes tannyelvű szakközépiskolában pedig 1-ből 0 volt az arány.
Az elmúlt húsz év eredményeit vizsgálva inkább a stagnálás, esetenként az időszakos javulás utáni kisebb-nagyobb visszaesések jelenségei mutathatók ki az érettségi eredmények kapcsán.
Maros megyében a megyeszékhely Aurel Persu autószerelői szakközépiskoláját találtuk a listán, amely román tannyelvű, tény viszont, hogy a 3 vizsgázóból senki sem ment át.
Szilágy megyében viszont a közel 60 százalékban magyarok lakta Sarmaság vegyes tannyelvű, 1-es számú szakközépiskolája teljesített gyengén, a szintén 3 vizsgázóból 0 az átmenők aránya.
Arad megyében a Gyorok községhez tartozó, román többségű Ménes Vasile Juncu szakközépiskolája szintén 3-ből 0, míg Máramaros megyében a nagybányai, román tannyelvű Henri Coandă Magángimnázium 1-ből 0.
Az oklevél megszerzéséhez az érettségizőknek három feltételnek kell együttesen megfelelniük: részt vettek a nyelvi és digitális készségeik felmérésén, illetve az összes írásbeli vizsgán; az írásbeli vizsgák mindegyikén legkevesebb 5-ös osztályzatot kaptak; az írásbeli vizsgák osztályzatainak átlaga legkevesebb 6-os. A sikerességi arány országos viszonylatban 76,4 százalék, ami 3,6 százalékkal jobb, mint tavaly, amikor a diákok 72,8 százaléka vizsgázott sikeresen. A legalacsonyabb átmenési arány Ilfov (61,3 százalék), Hargita (63,5 százalék), Giurgiu (67 százalék) és Teleorman megyében (69,3 százalék) van a miniszteri bejelentés szerint. Eközben Kolozs (88,9 százalék), Galac (88,5 százalék), Brăila (87,5 százalék), Bákó (87,9 százalék) és Brassó megye (87,4 százalék) vizsgázói teljesítettek a legjobban.
A vizsgázók 76,4 százalékának sikerült az érettségije az óvások előtti eredmények szerint – jelentette be hétfőn Ligia Deca oktatási miniszter azt követően, hogy közzétették az első eredményeket.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Portálunk kérdőíves felmérést indított a médiafogyasztási szokások megismerése érdekében. És ha már kutatunk, akkor a Krónikát is górcső alá vesszük.
1 hozzászólás