Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
A tavalyi 53-ról 50-re csökkent azoknak a romániai oktatási intézményeknek a száma, amelyekben egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije – a listán több székelyföldi és partiumi középiskolát is találunk. Van, ahol eleve csak egy diák jelentkezett a megmérettetésre, de a Hargita megyei Zetelaka Dr. P. Boros Fortunátról elnevezett gimnáziumában például 23-an próbálkoztak, s az óvások előtti eredmények szerint senki sem ment át. A székelyföldi megye áll amúgy az erdélyi szégyenlista élén.
2024. július 11., 09:562024. július 11., 09:56
Románia 50 középiskolájában egyetlen vizsgázónak sem sikerült elérnie az átmenéshez szükséges osztályzatot a 2024. júliusi érettségi vizsgán az oktatási minisztérium által közzétett, majd a BacPlus platform által feldolgozott, óvások előtti eredmények szerint. Az Edupedu.ro oktatási szakportál a száz százalékos kudarcot vallott iskolákat felsorakoztató elemzése elkészítéséhez az állami és magángimnáziumokat, valamint egyéb középiskolákat vette figyelembe, azokat is, ahol csak egyetlen jelentkező volt.
A Krónika által górcső alá vett lista szerint 19 középiskolában csak egyetlen jelentkező volt, három középiskolában pedig nem jelentek meg a vizsgára jelentkezők.
Mindez olyan körülmények között, hogy azok a középiskolák, amelyeknek nulla az átmenési aránya, vagy csak egyetlen végzős érettségizőjük van, nem javasolhatnak nappali tagozatos 9. osztályos beiskolázási számot a következő évre.
Ha az ötvenes listán csak azokat a megyéket nézzük, ahol számottevő a magyar lakosság, rögtön szembetűnik, hogy
Országos viszonylatban is egyedinek számít az elemzés szerint Zetelaka Dr. P. Boros Fortunátról elnevezett gimáziuma, ahol a 23 jelentkezőből végül senkinek sem sikerült elérnie az átmenéshez szükséges osztályzatot. Tavaly amúgy jobban álltak, akkor a 9 jelentkező mellett 11 százalékos sikerességi rátát könyvelhettek el.
De ott találjuk a szégyenlistán a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskolát is, ahol a négy diákból senki sem ment át; a szentegyházai Gábor Áron Szakközépiskolát, ahol öten vizsgáztak, mind sikertelenül; Csíkdánfalván a Petőfi Sándor Szakközépiskolában 9-ből 0, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Gimnáziumban pedig 1-ből 0.
Előbbiben a Székelyhídhoz tartozó, több mint 85 százalékban magyarok által lakott Kágya vegyes tannyelvű 1-es számú Szakképző Gimnáziuma visszatérő „vendég”, ezúttal egy vizsgázó volt, de neki sem jött össze az átmenő, a borsi magyar tannyelvű Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskolában pedig 2-ből 0 lett az átmenési arány.
Szatmár megyében 22,38 százalékban magyarok által is lakott Alsószoporban a Petru Cupcea Szakképző Gimnáziumban a két vizsgázóból senki sem ment át, az erdődi vegyes tannyelvű szakközépiskolában pedig 1-ből 0 volt az arány.
Az elmúlt húsz év eredményeit vizsgálva inkább a stagnálás, esetenként az időszakos javulás utáni kisebb-nagyobb visszaesések jelenségei mutathatók ki az érettségi eredmények kapcsán.
Maros megyében a megyeszékhely Aurel Persu autószerelői szakközépiskoláját találtuk a listán, amely román tannyelvű, tény viszont, hogy a 3 vizsgázóból senki sem ment át.
Szilágy megyében viszont a közel 60 százalékban magyarok lakta Sarmaság vegyes tannyelvű, 1-es számú szakközépiskolája teljesített gyengén, a szintén 3 vizsgázóból 0 az átmenők aránya.
Arad megyében a Gyorok községhez tartozó, román többségű Ménes Vasile Juncu szakközépiskolája szintén 3-ből 0, míg Máramaros megyében a nagybányai, román tannyelvű Henri Coandă Magángimnázium 1-ből 0.
Az oklevél megszerzéséhez az érettségizőknek három feltételnek kell együttesen megfelelniük: részt vettek a nyelvi és digitális készségeik felmérésén, illetve az összes írásbeli vizsgán; az írásbeli vizsgák mindegyikén legkevesebb 5-ös osztályzatot kaptak; az írásbeli vizsgák osztályzatainak átlaga legkevesebb 6-os. A sikerességi arány országos viszonylatban 76,4 százalék, ami 3,6 százalékkal jobb, mint tavaly, amikor a diákok 72,8 százaléka vizsgázott sikeresen. A legalacsonyabb átmenési arány Ilfov (61,3 százalék), Hargita (63,5 százalék), Giurgiu (67 százalék) és Teleorman megyében (69,3 százalék) van a miniszteri bejelentés szerint. Eközben Kolozs (88,9 százalék), Galac (88,5 százalék), Brăila (87,5 százalék), Bákó (87,9 százalék) és Brassó megye (87,4 százalék) vizsgázói teljesítettek a legjobban.
A vizsgázók 76,4 százalékának sikerült az érettségije az óvások előtti eredmények szerint – jelentette be hétfőn Ligia Deca oktatási miniszter azt követően, hogy közzétették az első eredményeket.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
1 hozzászólás