Semjén Zsolt szerint a virtuális nemzeti tér létrejöttével megoldódnak a külhoni tévéközvetítési gondok

Potápi Árpád János, Semjén Zsolt és Zsigmond Barna Pál a pénteki kerekasztal-beszélgetésen •  Fotó: Haáz Vince

Potápi Árpád János, Semjén Zsolt és Zsigmond Barna Pál a pénteki kerekasztal-beszélgetésen

Fotó: Haáz Vince

Virtuális nemzeti tér jön létre, amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn.

MTI

2023. július 21., 17:272023. július 21., 17:27

2023. július 21., 18:542023. július 21., 18:54

A Tusványoson tartott nemzetpolitikai kerekasztalon a politikus elmondta: ez a nemzetegyesítés virtuális része, melynek révén alapvetően megoldódnak a sport és kulturális, illetve közéleti műsorok közvetítésével kapcsolatos problémák.

Idézet
„Ennek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és a teljes magyar államrezonhoz hozzáfér egy egyszerű regisztrációval, egy IP-címmel,

VPN-környezetben, egy digitális állampolgársággal, ami a nemzetegyesítésnek valóban a 21. századi formája” – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy nemzetegyesítés tekintetében mindig gondot okozott a sport- és kulturális műsorok közvetítésének kiterjesztése Magyarország határain túlra, mivel azt az Európai Bizottság és a tagállamok, különösen is az utódállamok és leginkább a jogtulajdonosok ellenzik.

Nagy előrelépés, hogy 2032-ig megvásárolták a téli és nyári olimpiák közvetítési jogát, a magyar válogatott selejtezőinek közvetítését az Európa- és világbajnokságokon.

75 nagy sporteseményt, 15 sportágat tudnak a kábelszolgáltatók közvetíteni – mondta. A cél, hogy sport mellett a közmédia közéleti és kulturális műsorai is foghatók legyenek a határon túl, ezért van szükség a virtuális nemzeti térre, mivel a technika előrébb tart, mint a jogkorlátozó jogalkotás. Ehhez január 1-től minden magyar állampolgár kapcsolódhat, bárhol éljen a világban – mondta.

Semjén Zsolt számokkal alátámasztva ismertette a magyar nemzetpolitika 2010 óta elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar állam 100 ezer forintra, a korábbi összeg mintegy ötszörösére emelte az oktatási-nevelési támogatást.

Idézet
„Ez egy erős üzenet arra vonatkozóan, hogy a magyar állam számára kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyar gyerekek magyar iskolába járjanak” – húzta alá.

Hangsúlyozta, hogy ez „a bölcsőtől az egyetemig jár” és több, mint 220 ezer gyerek kapja meg évente.

Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke és Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő a Tusványoson •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke és Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő a Tusványoson

Fotó: Haáz Vince

„Ahhoz, hogy a magyar nemzetrészek megmaradjanak, elsősorban egy erős Magyarország kell” – fogalmazott, de úgy vélte, hogy kell a segítség a nemzeti identitás megőrzéséhez, a honosítás, a gazdasági támogatás és az etnikai magyar pártok, szervezetek segítése is.

Semjén Zsolt kijelentette: a magyar kormány 2010 után már első évben megtízszerezte a nemzetpolitikai támogatásokat, melyek azóta minden évben nőnek.

Ez 100 milliárd forintot jelent évente, amihez pluszforrások is hozzáadódnak. 2010 óta 50 ezer támogatást bonyolítottak le 500 milliárd forint értékben – jelentette ki.

Fontosnak nevezete a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) visszaállítását, mely meghatározza a nemzetpolitika irányát és a nemzeti jelentőségű intézményeket, 96 ilyen intézmény van, összesen 155 milliárd forintos támogatásban részesülnek - közölte.

Felidézte, hogy

az elmúlt időszakban mintegy 1000 óvoda épült, újult meg Magyarország határain túl, a Kárpát-medencében több, mint 3000 templom építése, tatarozása zajlik.

„Egyikből sem lesz sem mecset, sem bevásárlóközpont” – mondta a nyugat-európai helyzetre utalva.

A Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program keretében összesen már ezer ösztöndíjas ment ki segíteni külhoni magyar szervezetekhez. A Határtalanul program keretében 500 ezer hetedikes gyerek volt határon túl intézményes formában, és már a nemzetrészek is kapcsolatba lépnek egymással.

Semjén Zsolt a sporttámogatásokra és a családtámogatás fontosságára is kitért, melynek elemeit igyekeznek a határon túlra is kiterjeszteni.

Beszélt arról, hogy

a gazdasági támogatás terén paradigmaváltás történt, hiszen ahhoz, hogy a külhoni magyar közösségek meg tudjanak maradni, nem elég az identitásőrzés, de a megélhetést is biztosítani kell.

Ezért a magyar kormány 60 ezer pályázatot támogat, 424 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre. „Minden egyes forint, amit a magyar állam külhonban beruház, az ott két forintot generál” – jelentette ki Semjén Zsolt.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Fontosnak nevezte a magyar állampolgárság kiterjesztését, mint mondta, az elmúlt időszakban

„több mint 1 millió 100 ezer nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká”.

Ezt személyes élet céljának nevezte.

Az ukrajnai háború kapcsán hangsúlyozta: Magyarország keresztény civilizációjú államként csakis a béke pártján állhat, és a Ferenc pápáéhoz legközelebb álló álláspontot képviseli. Véleménye szerint a békéhez két dolog kell: biztonsági garanciát adni mindenkinek és biztosítani a kisebbségek jogait.

Magyarország nem akar újabb vasfüggönyt, még ha annak most a nyugati oldalán is áll, az az érdeke, hogy egyáltalán ne legyen háború és új vasfüggöny – mondta.

Ezért azonnali tűzszünetet és utána a béketárgyalások mielőbbi elkezdését szorgalmazza – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

korábban írtuk

Külhoni önszerveződési képességről, körvonalazódó EMSZ–RMDSZ-összefogásról is szó esett a nemzetpolitikai kerekasztalon
Külhoni önszerveződési képességről, körvonalazódó EMSZ–RMDSZ-összefogásról is szó esett a nemzetpolitikai kerekasztalon

A külhoni magyar közösségek aktuális helyzetét, az elmúlt időszakban elért eredményeket és a jövő kihívásait ismertették a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői pénteken a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.

korábban írtuk

Tusványos: fenn kell tartani az autonómia kérdését
Tusványos: fenn kell tartani az autonómia kérdését

Fenn kell tartani az autonómia kérdését, azonban a mozgalmak megkoptak – hangzott el az autonómia kezdeti és jelenlegi helyzetéről szóló tusványosi értekezésen a Kós Károly sátorban péntek délelőtt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 28., hétfő

Novemberre búcsút int a vénasszonyok nyara – A Romgaz felkészült a hideg évszakra

Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.

Novemberre búcsút int a vénasszonyok nyara – A Romgaz felkészült a hideg évszakra
2024. október 28., hétfő

Óránként 176 kilométeres sebességgel hasít egy erdélyi vonat

A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.

Óránként 176 kilométeres sebességgel hasít egy erdélyi vonat
2024. október 28., hétfő

Stílszerűen a reformáció emléknapjára érkezik a kincses városba a kollégiumokról szóló kiállítás

Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.

Stílszerűen a reformáció emléknapjára érkezik a kincses városba a kollégiumokról szóló kiállítás
2024. október 28., hétfő

Beiktatták tisztségébe a Hargita megyei önkormányzat új elnökét, megalakult a megyei közgyűlés

Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.

Beiktatták tisztségébe a Hargita megyei önkormányzat új elnökét, megalakult a megyei közgyűlés
2024. október 28., hétfő

Fechet: megkapja a ratosnyai vízerőmű a környezetvédelmi engedélyt

A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Fechet: megkapja a ratosnyai vízerőmű a környezetvédelmi engedélyt
2024. október 28., hétfő

Emléktáblát avatott lelkipásztorai tiszteletére az Arad-belvárosi református gyülekezet

A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.

Emléktáblát avatott lelkipásztorai tiszteletére az Arad-belvárosi református gyülekezet
2024. október 28., hétfő

Nem adnák vissza a katolikusoknak a váradi filharmóniát: újabb visszaszolgáltatási döntést érvénytelenítettek

Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.

Nem adnák vissza a katolikusoknak a váradi filharmóniát: újabb visszaszolgáltatási döntést érvénytelenítettek
2024. október 28., hétfő

Parkolószenzorok jelzik majd a szabad helyek számát és pozícióját egy partiumi város központjában

Jövő évtől vezetik be az úgynevezett okosparkolást Arad belvárosában: a várakozóhelyekre telepített szenzorok egy applikáció révén jelzik majd a gépjárművezetők számára a szabad parkolók számát és pozícióját, felesleges keresgéléstől kímélve meg őket.

Parkolószenzorok jelzik majd a szabad helyek számát és pozícióját egy partiumi város központjában
2024. október 28., hétfő

Csaknem harmincan szorultak a hegyimentők segítségére

Az elmúlt nap során 29 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.

Csaknem harmincan szorultak a hegyimentők segítségére
2024. október 28., hétfő

Megújult Nagyenyed középkori vártemploma, számos országgyűlés és zsinat helyszíne

Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.

Megújult Nagyenyed középkori vártemploma, számos országgyűlés és zsinat helyszíne