– hívta fel a figyelmet a vírus viselkedésére és a tömeges érintkezéssel együtt járó veszélyekre a virológus.

Rámutatott, a korlátozó intézkedésekkel a kormány épp ezt próbálta lelassítani. „Ha hirtelen sokan megbetegszenek, nem lesz, aki kezelje őket. A kórházakban a tömeg oda vezethet, hogy előbb-utóbb tévednek az orvosok, ők maguk is lebetegszenek. Mindenkinek a kiesésével űr keletkezik. Egy beteggondozó is nagyon fontos: ha nem lesz, aki az ágytálat betegye, minden felborul” – példálózott a sepsiszentgyörgyi főorvos.

. „Próbálunk távol maradni mindentől most hétvégén is, a következő hetekben is” – jelentette ki az ortodox húsvétra tervezett enyhítésekre utalva.

Segíthet a meleg

„Minden lazításnak megvan a veszélye, hátránya, hiszen a tömegben sokkal jobban ki vagyunk téve a fertőzésveszélynek. A maszk, kesztyű viselése, a kézmosás, fertőtlenítés is sokat számít, csökkenti a kockázatot. Mindenki védekezzen, ahogy tanácsolják, és tartsa a távolságot, ne menjen tömegbe!” – intett a szakember. Aki szerint a járvány jelenlegi szakasza sokkal veszélyesebb, mint a korábbi, amikor jobban nyomon lehetett követni a vírus terjedését.

– mutatott rá. Sánta Ferenc szerint a meleg beálltával járványügyi téren is javulás várható, hiszen az új típusú koronavírus cseppfertőzéssel terjed. „A melegben a cseppek hamarabb beszáradnak, száraz környezetben a vírus nem tud megélni, fejlődni, a kibocsátott vírus hamarabb elpusztul” – mutatott rá a nyári időszak előnyére, de hosszabb távú jóslatokba nem mert bocsátkozni. Úgy vélte, a járvány visszaszorítására tett eddigi romániai intézkedések elég jónak minősíthetők, leszámítva, hogy az egészségügyben nem kezdődtek el időben a beszerzések.

de valamennyi egészségügyi intézmény vezetősége várta, hogy felsőbb szintről utasítsák erre. A járványügyi szakember rámutatott: a kórházban széles körű védekezési mechanizmust kellett volna foganatosítani, azzal a feltételezéssel indulni, hogy minden beteg fertőzött lehet az új típusú koronavírussal. „És akkor orvosi szempontból védett a találkozás, és valahányszor megjelent egy krónikus beteg, nem kell egy fél kórházi osztályt letesztelni vagy hazaküldeni, hanem mindenki végzi tovább a dolgát. Mert úgy állt hozzá, hogy ne tudjon megfertőződni” – utalt a számos kórházi fertőzésre.

Mindezek ellenére Romániában valamivel lassabban terjedt a járvány, mint máshol. „Nem tudom Magyarországhoz hasonlítani, mert ott nem értem, hogyan csinálják, de még jobban csinálják. Jobban lelas­sították a terjedést, pedig a kezdeteknél majdnem egyforma volt a fertőzöttek száma” – utalt a hatékonyabb magyar hozzáállásra.

Enyhítés csak indokolt esetben

„Az biztos, hogy a lazítás nem jó, a védekezés merev kell hogy legyen” – jelentette ki a járványügyi szakember, aki szerint csak olyan esetekben kell enyhíteni a korlátozó intézkedéseken, ha annak értelme van. Példaként a járóbeteg-rendelők működését említette, melyeket kezdetben teljesen be akart záratni a kormány. Utána azonban jött egy újabb utasítás, hogy ezt nem kell mereven venni, hanem az orvosoknak alkalmazkodniuk kell a helyzethez, és a fontos, halaszthatatlan eseteket meg kell oldani. Rámutatott, ez a krónikus betegek szempontjából elengedhetetlen, hiszen egy diabéteszes beteg esetében a járóbeteg-rendelőben is meg lehet újítani a kezelést, be lehet állítani az adagokat, ha szükséges, nem kell feltétlenül kórházba kerülnie. Vagy egyéb problémák esetén is szükség lehet a járóbeteg-rendelőkre: például infarktusra utaló jelek esetén jó, ha a szívbetegnek van hol megvizsgáltatnia magát.