Romanegyed a Pataréten?

A kolozsvári önkormányzat a Patarétre költöztetné azt a körülbelül 250 roma családból álló kolóniát, amelynek tagjai Szamosfalva utcáin és a Mărăşti negyed szélén vertek tanyát az elmúlt években. Az intézkedésre a városháza szerint azért van szükség, mert a kolozsváriak szüntelenül arra panaszkodnak, hogy az illegálisan építkező romák rendszerint terrorizálják az ott élő lakosságot. Az önkormányzati képviselő-testület tegnapi ülésén úgy döntött, a városháza vagyonkezelő és nyilvántartó irodáját bízza meg azzal, hogy térképezze fel azokat a telkeket, amelyeket részint megvásárolnak, részben pedig elcserélnek a jelenlegi tulajdonosokkal az új telep létrehozása érdekében.

Kiss Előd-Gergely

2010. március 31., 09:052010. március 31., 09:05

Népesedő kolónia

László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónikának elmondta, a Mărăşti negyed Coastei utcájában jelenleg 18 lakásban, illetve a környéken összetákolt bádogházakban 334 személy él, míg Szamosfalván, a Canton utcában hat barakkban 445-en laknak. Mint mondta, a pataréti szeméttelep környékén a romák valóságos falut hoztak létre, a kolozsvári városháza tudomása szerint itt 1000 felnőtt és 850 gyerek él. Összehasonlításképp: 2004-ben még csak száz felnőtt és 160 gyereket számolt a pataréti roma kolónia.

A romák új lakásait a tervek szerint egy holland civil szervezet és környékbeli cégek hozzájárulásával építené fel az önkormányzat. A cégek ugyanis inkább finanszírozzák a lakónegyed felépítését, semmint horribilis összegeket költsenek vagyonvédelemre. László Attila elmondta: a városháza olyan lakónegyedet építene, amelynek lesz közösségi tere, óvodája-iskolája, orvosi rendelője és szociális ebédlője is. A tervek szerint a romákat kétszobás, vízzel és elektromos árammal ellátott lakrészekbe költöztetnék.

„Szó sincs szegregációról”

Kérdésünkre, hogy a kolozsvári városháza nem tart-e attól, hogy a cigányok elköltöztetése miatt az emberjogi szervezetek esetleg szegregációval vádolják meg az önkormányzatot – erre korábban volt már példa Nagyvárad és Csíkszereda esetében is –, László Attila úgy nyilatkozott, az elmúlt időszakban már szembesült hasonló vádakkal. Emlékeztetett: a városháza korábban Szamosfalván akart több mint 150 szükséglakást építeni, akkor épp az ott élők tiltakoztak a leghevesebben a projekt kivitelezése ellen, ezért a beruházás meghiúsult.

„Már elnézést kérek, de az új terv kapcsán egyáltalán nem beszélhetünk szegregációról – reagált kérdésünkre az alpolgármester. – Nem romatelep létrehozásáról van szó, hanem szükséglakások megépítéséről, és nyilván nem csak a romákra gondoltunk, amikor elképzeltük ezt a projektet.” Az elöljáró példaként a Párizs utcai gázrobbanás kárvallottait említette, akiket a városháza hasonló szükséglakással támogatna.

Megfélemlített szamosfalviak 

A romák körülbelül négy éve jelentek meg a város pereme környékén, először illegálisan összetákolt bódékban éltek, majd a városháza előre gyártott, vízvezetékkel és villanyárammal ellátott barakkokat adott nekik. Azóta számos bejelentés érkezett a rendőrségre a környékbeli kolozsváriaktól, legtöbben a romák erőszakos megnyilvánulásaira, lopásokra panaszkodtak. Szemtanúk szerint tegnap egy csoport roma a Házsongárdi temető körül ólálkodott, azzal a szándékkal, hogy beköltöznek a temető szélén található istállóba. A városháza illetékesei jelenleg ellenőrzik a lakossági bejelentés valóságtartalmát.
Korábban több erdélyi önkormányzatnak meggyűlt a baja a romák költöztetése miatt az emberjogi szervezetekkel. Mintegy öt éve, a nagyváradi önkormányzat próbálkozott azzal, hogy kilakoltassa a romákat a belvárosi épületekből, a kezdeményezést azonban a sajtóban megjelent heves bírálatok miatt elvetették.

Négy évvel ezelőtt a Pro Európa Liga a csíkszeredai önkormányzatot panaszolta be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért egy omlásveszélyes zsögödfürdői ingatlan mintegy 70, roma nemzetiségű lakóját a városi derítőállomás közelébe költöztették. Idén januárban, mint ismeretes, az Amnesty International vette célkeresztbe a csíkszeredai önkormányzatot. Az emberjogi szervezet 12 oldalas, fotókkal és esettanulmánnyal illusztrált jelentést tett közzé, amelyben roma családok otthonukból való kilakoltatásáról ír, akiket a dokumentum szerint úgy tettek utcára, hogy nem kínáltak fel más, megfelelő lakást számukra. Az esettanulmányban csíkszeredai romákat szólaltattak meg, akik álnéven mesélnek arról, hogy a helyi önkormányzat értesítés nélkül kilakoltatta őket.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány