Rettegett amerikai drónok pásztázzák az égboltot Erdély fölött

Az Aranyosgyéresen zajló hadgyakorlat „sztárvendége”, az MQ-9 Reaper típusú amerikai drón •  Fotó: Rostás Szabolcs

Az Aranyosgyéresen zajló hadgyakorlat „sztárvendége”, az MQ-9 Reaper típusú amerikai drón

Fotó: Rostás Szabolcs

Bár eddig nem verte nagydobra, az amerikai hadsereg jelenléte a Kárpátokon túli régiókon kívül Erdélyben is hangsúlyossá vált, mindenekelőtt Oroszország sakkban tartása céljából. A katonai szuperhatalom egyik regionális hídfőállásának az aranyosgyéresi légi bázis számít, amelynek arzenáljába immár harci drónok is beletartoznak.

Rostás Szabolcs

2020. február 18., 17:152020. február 18., 17:15

2020. február 18., 18:492020. február 18., 18:49

„Arra most nincs lehetőség, talán máskor” – csillapítja a lendületünket az aranyosgyéresi légi támaszponton a sajtókapcsolatokért felelős fiatal hölgy, amikor afelől érdeklődünk, vajon be is ülhetünk-e az egyik hangár előtt felsorakoztatott járművekbe. Csalódásunkra még csak meg sem közelíthetjük túlságosan a IAR 330 PUMA Socat helikoptereket és a román légierő által valamikor nagy becsben tartott, az elmúlt időszakban azonban igencsak levitézlett MIG 21 Lancer vadászgépét, csak tisztes távolságból fényképezhetünk. Több mint fél órán keresztül csodálhatjuk viszont, amint a Kolozsvártól 60 kilométerre fekvő, 1987 óta működő bázisról le-fel szállnak a harci repülők és helikopterek, valamint nagyobb darab csapatszállítók.

Védik a NATO keleti szárnyát

A tulajdonképpen Aranyoslóna községhez tartozó katonai repülőtéren illusztris vendégeket fogadtak kedden (úgy is keresztelték el a bejárást, hogy előkelő vendégek napja) abból az alkalomból, hogy márciusig Dacian Reaper-20 elnevezéssel nagyszabású román–amerikai hadgyakorlat folyik a támaszponton. Az előkelő jelző persze elsősorban nem a magunkfajta sajtómunkásoknak járt ki, hanem mindenekelőtt a román és az amerikai hadsereg, valamint külügyminisztérium magas rangú képviselőinek.

A pilóta nélküli repülőgép képes akár 34 órát is a levegőben tölteni •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

A pilóta nélküli repülőgép képes akár 34 órát is a levegőben tölteni

Fotó: Rostás Szabolcs

Köztük Adrian Zuckermannak, az Egyesült Államok nemrég kenyérbe esett bukaresti nagykövetének, aki a sajtó távollétében megejtett katonai szemle után nem győzött áradozni a román–amerikai stratégiai kapcsolatok „sziklaszilárdságáról”. „A román népnek nincs jobb barátja az Egyesült Államoknál. Amit most itt látnak, az kulcsfontosságú példája a két ország között közel 20 éve fennálló erős biztonsági kapcsolatnak, amelynek keretében Románia Amerika mellett állt Irakban, Afganisztánban is” – hangoztatta a diplomata. Zuckerman elmondta, az aranyosgyéresi légi támaszpont az egyik legalkalmasabb Európában a légierő gyakorlatozására, nem véletlen, hogy Washington több mint 14 millió dollárt fektetett itt be az elmúlt öt évben, hozzájárulva Románia és a NATO keleti szárnya védelméhez. A nagykövet szerint erre annál is inkább szükség van, hogy a régió sérülékennyé vált Oroszország krími agressziója, továbbá transznisztriai, kelet-ukrajnai és fekete-tengeri jelenléte következtében.

Hasonló elragadtatással beszélt a kétoldalú katonai viszonyról Daniel Petrescu tábornok, a román hadsereg vezérkari főnöke is, aki megköszönte az amerikai katonai erőknek, hogy legmodernebb felszereléseiket itt állomásoztatják. „Ennek az együttműködésnek a legfőbb tanulsága, hogy az amerikai hadseregnek óriási szerepe van Európa és Románia biztonságának szavatolása terén” – közölte Petrescu, akinek tájékoztatása szerint az elmúlt 3 évben 1700 katona és 80 légi jármű gyakorlatozott az erdélyi támaszponton az amerikai-román katonai gyakorlat keretében.

MIG 21 Lancer vadászgép és IAR 330 PUMA Socat helikopterek a gyéresi légi bázis kifutóján •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

MIG 21 Lancer vadászgép és IAR 330 PUMA Socat helikopterek a gyéresi légi bázis kifutóján

Fotó: Rostás Szabolcs

A sajtónyilatkozatokat követően megkérdeztük a vezérkari főnököt a gyéresi támaszpont bővítését, átfogó korszerűsítését célzó projektről, amire a bukaresti védelmi minisztérium tavaly több mint 300 millió euró jóváhagyását kérte a parlamenttől. Petrescu a Krónikának elmondta, a törvényhozás rábólintott a korszerűsítésre, amire elsősorban többcélú harci repülőgépek fogadása céljából van szükség, sőt megtörtént az ehhez elengedhetetlen földterületek kisajátítása is, így a jelenleg mintegy 200 hektáron elterülő bázis több mint 600 hektáron „nyújtózhat”. Szükség is lesz majd a nagyobb területre, ide terveznek majd átcsoportosítani ugyanis a Románia által vásárolt, jelenleg a Călărași megyei Borceán működő légi bázison állomásoztatott F-16-os vadászgépekből, amelyekből jelenleg 12 darab van a román légierő szolgálatában. A vezérkari főnök emlékeztetett, hogy Románia a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát fordítja védelmi célokra, ennek az összegnek több mint 25 százalékát ugyanakkor a lónai légi támaszpont fejlesztésére költik. Az amerikai hatóságok egyébként korábban arról számoltak be, hogy összesen 40 millió dollárral járulnak hozzá a bázis korszerűsítéséhez.

A titkos fegyver: a Kaszás

Különben az Aranyosgyéresen zajló hadgyakorlat igazi „sztárvendége” az MQ-9 Reaper típusú amerikai drón, amelyet ugyancsak közszemlére bocsátottak a nyílt napon. Az amerikai légierő nemrég költöztetett át Erdélybe néhányat a Kaszásnak nevezett drónokból az északnyugat-lengyelországi Miroslawiec légi támaszpontról – hogy pontosan hányat, az természetesen hadititok. A hírszerzési, felügyeleti és felderítési feladatokra kiképzett amerikai drónos légi alakulat által kísért pilóta nélküli repülőgépek tavaly nyáron két hónapot már állomásoztak itt, akkor a lengyel repülőtér kifutópályájának javítása idején. A hivatalos indoklás szerint a Kaszások Romániába rendelése egy olyan küldetés keretében történik, amelynek célja stabilitást és biztonságot előmozdítani a térségben, ugyanakkor erősíteni az amerikai haderőnek a NATO-szövetségesekkel és más európai partnerekkel ápolt kapcsolatát.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

A General Atomics vállalat gyártotta harci robot igazából az év elején tett szert világhírnévre, amikor az amerikai légierő a segítségével likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokát Bagdadban. Az MQ-1 Predatorok továbbfejlesztett, felfegyverzett verzióját – amelyet először 2007-ben alkalmaztak éles bevetésen Afganisztánban – több ezer kilométeres távolságból irányítják, és képes akár 34 órát is a levegőben tölteni. A 900 lóerős, 2223 kilogramm súlyú, húsz méteres fesztávolságú szárnyakkal ellátott robot nélküli gépmadár 230 mérföldes (480 kilométer) óránkénti sebességre képes, hatótávolsága 1850 kilométer, ára pedig nem kevésbé imponáló: 64 millió dollár. „Kamerái segítségével nagyon messziről, több mérföldről látni mindent, ami a földön mozog, a felvételeket pedig meg lehet osztani a partnereinkkel” – tudtuk meg Omar Rashidtól, az amerikai légierőnek a pilóta nélküli gép irányításával megbízott tisztjétől, miközben mintegy húsz méteres távolságból szemlélhettük meg a drónt, amely előtt amerikai katonák álltak sorfalat.

A román és az amerikai légierő képviselői pózolnak a pilóta nélküli repülőgép előtt •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

A román és az amerikai légierő képviselői pózolnak a pilóta nélküli repülőgép előtt

Fotó: Rostás Szabolcs

Az MQ-9 Reapert irányító katonák célpontjuktól gyakran több ezer kilométerre teljesítenek szolgálatot, elvileg tehát előfordulhatott, hogy a januári bagdadi hadműveletet Aranyosgyéresről irányították – az amerikai légierő illetékesei azonban egyéb ilyen típusú kérdéshez hasonlóan erre sem kívántak válaszolni. Annyit viszont elárultak, hogy a drónok nem csak az amerikai légierő európai parancsnoksága és a román légierő szervezésében zajló Dacian Reaper-20 hadgyakorlat idején, hanem hosszú időre pásztázzák majd az Erdély fölötti égboltot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 04., szerda

Az állami tartalékalapból küldtek ivóvizet a Kis-Küküllő menti településekre

Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Az állami tartalékalapból küldtek ivóvizet a Kis-Küküllő menti településekre
2025. június 04., szerda

Adománygyűjtést indít a helyi közösség fejlesztésére a bányakatasztrófa után a parajdi önkormányzat

A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.

Adománygyűjtést indít a helyi közösség fejlesztésére a bányakatasztrófa után a parajdi önkormányzat
2025. június 04., szerda

A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint

Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.

A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint
2025. június 04., szerda

Mindenki fesztiválja lesz Nagyvárad ünnepe, a 13. Szent László Napok

Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.

Mindenki fesztiválja lesz Nagyvárad ünnepe, a 13. Szent László Napok
2025. június 04., szerda

Űrgeodéziai módszerekkel figyelik magyar kutatók, miként mozognak a parajdi bánya sótömbjei

Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.

Űrgeodéziai módszerekkel figyelik magyar kutatók, miként mozognak a parajdi bánya sótömbjei
2025. június 04., szerda

Szolidaritás a bajban: rengeteg civil segíti a Máltai Szeretetszolgálat munkáját az árvíz sújtotta háromszéki településeken

Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.

Szolidaritás a bajban: rengeteg civil segíti a Máltai Szeretetszolgálat munkáját az árvíz sújtotta háromszéki településeken
2025. június 04., szerda

Adománygyűjtő kampány indult Parajd turizmusának megújításáért

Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).

Adománygyűjtő kampány indult Parajd turizmusának megújításáért
2025. június 04., szerda

Fechet: nincs garancia arra, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, július elsejéig megelőzhető az ökológiai katasztrófa

Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.

Fechet: nincs garancia arra, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, július elsejéig megelőzhető az ökológiai katasztrófa
2025. június 04., szerda

Érkeznek a külföldi szakértők, két miniszter is a helyszínen követi nyomon a parajdi fejleményeket

Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.

Érkeznek a külföldi szakértők, két miniszter is a helyszínen követi nyomon a parajdi fejleményeket
2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak