Restitúció: az amerikai nagykövet aggódik, a katolikusok ferdítést kiáltanak

Úgy tűnik, a kormány csak a jövő héten továbbítja a restitúciós törvény módosítását célzó jogszabálytervezetet a parlament elé, miután az Ungureanu-kabinet tegnapi ülésén nem született döntés a témában.

Bálint Eszter

2012. április 19., 09:112012. április 19., 09:11

Az ülést követően ugyanakkor Dan Suciu kormányszóvivő bejelentette, az öszszes politikai pártot tárgyalásra hívja annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb megoldást találják meg a visszaszolgáltatások rendezésére. „A kormány is tisztában van azzal, hogy a jelenlegi tervezet senki számára sem kielégítő” – fogalmazott Suciu.

A kormányszóvivő hozzátette: a mostani anyagi helyzetben, és annak fényében, hogy a strasbourgi bíróság adta határidő is köti a kormányt, ezt találták a legjobb megoldásnak. Mint arról beszámoltunk, egy nappal korábban a koalíción belül közeledni látszottak az álláspontok: miközben korábban a nagyobbik kormánypárt, a demokrata-liberálisok politikusai az egy héttel ezelőtt nyilvános vitára bocsátott, a természetbeni visszaszolgáltatást kizáró, a kártérítés értékét pedig 15 százalékban limitáló tervezet mellett foglaltak állást, addig a PDL keddi országos vezetőtestületi ülése után az alakulat szóvivője, Sever Voinescu már arról beszélt, hogy abban állapodtak meg, hogy ahol lehetséges a természetbeni restitúció, ott a PDL is támogatja ezt a lépést, ahol pedig nem lehet visszaadni az elkobzott ingatlant, ott méltányos kártérítést kell fizetni.

Az RMDSZ első perctől ellenezte a természetbeni restitúció leállítását. E mellett álltak ki a keddi koalíciós ülésen is, ahol egyúttal egy olyan módosító javaslattal is előrukkoltak, ami lehetővé tenné, hogy a jogszabály hatálybalépését követő 15 napon belül azok is kérhessék a természetbeni visszaszolgáltatást, akik korábban ezt nem tették meg.

Amerikai aggodalom

Aggodalommal vette eközben tudomásul Mark Gitenstein, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, hogy a román kormány 15 százalékban kívánja meghatározni a kommunista rezsim által elkobzott ingatlanok tulajdonosainak járó kárpótlást. Gitenstein erről tegnap beszélt a romániai újságíróknak. Mint hangsúlyozta, a közeljövőben a témában tárgyalni is fog az Ungureanu-kabinet képviselőivel. Hogy pontosan milyen visszaszolgáltatást tartana méltányosnak, arról nem kívánt konkrétumokba bocsátkozni, mert – mint fogalmazott – a strasbourgi Emberjogi Bíróság elvárásainak is megfelelő restitúciós törvény kidolgozása a román kormány feladata.

Tiltakoznak a katolikusok

A romániai római katolikus egyházfők is ellenzik a kormány által tervezett intézkedéseket. Erről Eduard Mihai Coşa, a Romániai Római Katolikus Püspöki Konferencia főtitkára adott ki tegnap közleményt. A dokumentumból arra is fény derül, hogy mostanáig a romániai római katolikus egyházmegyék összesen 1024 visszaszolgáltatási kérvényt nyújtottak be az illetékes állami hatósághoz. Ezek közül 476 kérést a gyulafehérvári, 179-et a szatmárnémeti, 168-at a temesvári, 157-et a nagyváradi, 26-ot a bukaresti, 18-at a jászvásári egyházmegye nyújtott be.

„Ha ad absurdum azzal számolnánk, hogy ezen ingatlanok közül valamennyi értéke eléri az egymillió eurót, akkor is távol állnánk attól a több mint 8 milliárd eurótól, amiről a pénzügyminiszter, Bogdan Drăgoi úr azt mondta az elmúlt napokban, hogy ennyit kérne vissza a római katolikus egyház” – fogalmaz a püspöki konferencia főtitkára, aki szerint egyébként a katolikus egyház körüli nyilatkozatokkal az illetékesek el szeretnék terelni a figyelmet a visszaszolgáltatások körüli valós problémákról.

Amint arról beszámoltunk, a szaktárcavezető a hétvégén azzal érvelt a visszaszolgáltatások értékének 15 százalékban történő meghatározása ellen, hogy amennyiben csupán pénzbeni, de teljes értékű kártérítést fizetne a kormány az elkobzott ingatlanokért, az 70 milliárd lejes megterhelést jelentene az államkassza számára, az összeg több mint felét pedig a 88 ezer ingatlanát visszaigénylő római katolikus egyháznak kellene kifizetni.

Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség általános helynöke és irodaigazgatója a Krónika megkeresésére ugyanakkor arról beszélt, hogy annál is visszásabb a természetbeni visszaszolgáltatások leállítása, hogy miközben a már létező ingatlanokat egyszerűen csak vissza kellene adni egykori jogos tulajdonosaiknak, addig mindannyian tudjuk, hogy az állami költségvetés szűkössége miatt tulajdonképpen nincs is pénz a kárpótlások kifizetésére.

„A hatóságokat úgy tűnik, csak az érdekli, hogy tegyenek pontot az ügy végére, az már nem érdekli, hogy milyen módon” – fogalmazott az érsekség általános helynöke, majd leszögezte, az érsekség minden rendelkezésére álló eszközzel próbál küzdeni a második államosításnak minősülő intézkedés ellen.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány