2012. április 19., 09:112012. április 19., 09:11
Az ülést követően ugyanakkor Dan Suciu kormányszóvivő bejelentette, az öszszes politikai pártot tárgyalásra hívja annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb megoldást találják meg a visszaszolgáltatások rendezésére. „A kormány is tisztában van azzal, hogy a jelenlegi tervezet senki számára sem kielégítő” – fogalmazott Suciu.
A kormányszóvivő hozzátette: a mostani anyagi helyzetben, és annak fényében, hogy a strasbourgi bíróság adta határidő is köti a kormányt, ezt találták a legjobb megoldásnak. Mint arról beszámoltunk, egy nappal korábban a koalíción belül közeledni látszottak az álláspontok: miközben korábban a nagyobbik kormánypárt, a demokrata-liberálisok politikusai az egy héttel ezelőtt nyilvános vitára bocsátott, a természetbeni visszaszolgáltatást kizáró, a kártérítés értékét pedig 15 százalékban limitáló tervezet mellett foglaltak állást, addig a PDL keddi országos vezetőtestületi ülése után az alakulat szóvivője, Sever Voinescu már arról beszélt, hogy abban állapodtak meg, hogy ahol lehetséges a természetbeni restitúció, ott a PDL is támogatja ezt a lépést, ahol pedig nem lehet visszaadni az elkobzott ingatlant, ott méltányos kártérítést kell fizetni.
Az RMDSZ első perctől ellenezte a természetbeni restitúció leállítását. E mellett álltak ki a keddi koalíciós ülésen is, ahol egyúttal egy olyan módosító javaslattal is előrukkoltak, ami lehetővé tenné, hogy a jogszabály hatálybalépését követő 15 napon belül azok is kérhessék a természetbeni visszaszolgáltatást, akik korábban ezt nem tették meg.
Aggodalommal vette eközben tudomásul Mark Gitenstein, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, hogy a román kormány 15 százalékban kívánja meghatározni a kommunista rezsim által elkobzott ingatlanok tulajdonosainak járó kárpótlást. Gitenstein erről tegnap beszélt a romániai újságíróknak. Mint hangsúlyozta, a közeljövőben a témában tárgyalni is fog az Ungureanu-kabinet képviselőivel. Hogy pontosan milyen visszaszolgáltatást tartana méltányosnak, arról nem kívánt konkrétumokba bocsátkozni, mert – mint fogalmazott – a strasbourgi Emberjogi Bíróság elvárásainak is megfelelő restitúciós törvény kidolgozása a román kormány feladata.
A romániai római katolikus egyházfők is ellenzik a kormány által tervezett intézkedéseket. Erről Eduard Mihai Coşa, a Romániai Római Katolikus Püspöki Konferencia főtitkára adott ki tegnap közleményt. A dokumentumból arra is fény derül, hogy mostanáig a romániai római katolikus egyházmegyék összesen 1024 visszaszolgáltatási kérvényt nyújtottak be az illetékes állami hatósághoz. Ezek közül 476 kérést a gyulafehérvári, 179-et a szatmárnémeti, 168-at a temesvári, 157-et a nagyváradi, 26-ot a bukaresti, 18-at a jászvásári egyházmegye nyújtott be.
„Ha ad absurdum azzal számolnánk, hogy ezen ingatlanok közül valamennyi értéke eléri az egymillió eurót, akkor is távol állnánk attól a több mint 8 milliárd eurótól, amiről a pénzügyminiszter, Bogdan Drăgoi úr azt mondta az elmúlt napokban, hogy ennyit kérne vissza a római katolikus egyház” – fogalmaz a püspöki konferencia főtitkára, aki szerint egyébként a katolikus egyház körüli nyilatkozatokkal az illetékesek el szeretnék terelni a figyelmet a visszaszolgáltatások körüli valós problémákról.
Amint arról beszámoltunk, a szaktárcavezető a hétvégén azzal érvelt a visszaszolgáltatások értékének 15 százalékban történő meghatározása ellen, hogy amennyiben csupán pénzbeni, de teljes értékű kártérítést fizetne a kormány az elkobzott ingatlanokért, az 70 milliárd lejes megterhelést jelentene az államkassza számára, az összeg több mint felét pedig a 88 ezer ingatlanát visszaigénylő római katolikus egyháznak kellene kifizetni.
Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség általános helynöke és irodaigazgatója a Krónika megkeresésére ugyanakkor arról beszélt, hogy annál is visszásabb a természetbeni visszaszolgáltatások leállítása, hogy miközben a már létező ingatlanokat egyszerűen csak vissza kellene adni egykori jogos tulajdonosaiknak, addig mindannyian tudjuk, hogy az állami költségvetés szűkössége miatt tulajdonképpen nincs is pénz a kárpótlások kifizetésére.
„A hatóságokat úgy tűnik, csak az érdekli, hogy tegyenek pontot az ügy végére, az már nem érdekli, hogy milyen módon” – fogalmazott az érsekség általános helynöke, majd leszögezte, az érsekség minden rendelkezésére álló eszközzel próbál küzdeni a második államosításnak minősülő intézkedés ellen.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.