A közel négy évszázados félköríves torony a mintegy húsz hektáron, a történelmi belvárost körülvevő vár egyik legújabb tornyának számít.
Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala
Felújították a Fehér megyei Szászsebes középkori várának egyik látványosságát, a 17. századi bástyát. Az ízlésesen berendezett, mindössze kétszintes tornyot a helyi Rotary klub segítségével sikerült helyreállítani.
2022. július 17., 19:562022. július 17., 19:56
A Rotary klub helyi szervezetének hathatós közreműködésével sikerült helyreállítani a szászsebesi középkori vár egyik látványosságát, az 1634-ben épült félkör alakú bástyát. Az ízlésesen berendezett, alacsony, mindössze kétszintes torony a rotarysok gyülekező helyeként, de egyben látogatható turisztikai látványosságként is szolgál – ígérte Dorin Nistor, a Fehér megyei település polgármestere.
A közel négy évszázados félköríves torony a mintegy húsz hektáron, a történelmi belvárost körülölelő vár egyik legújabb tornyának számít. A Csizmadiák bástyája például bő száz évvel korábban épült.
„A védelmi célt szolgáló várat Luxemburgi Zsigmond király engedélyével kezdték építeni. Corvin Mátyás 1485-ben kiadott rendelete alapján a falakat kijavították és megemelték. A munkálatok évtizedekig tartottak, de a feljegyzések alapján tudjuk, hogy 1438-ban, amikor a várost elfoglalták a törökök, a várban ágyúk is voltak. Az építkezés ekkor még valószínűleg zajlott, a vár befejezetlenül állt, hiszen a hivatalosságok önként adták át a várost az ellenségnek” – mondta el Călin Anghel, a Ioan Raica erdélyi földrajztudósról elnevezett helyi múzeum szakembere.
Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala
Az alig kétszáz magyar és valamicskével több szász által lakott húszezres városkában valamikor megfordultak a rómaiak, a gótok, a hunok, az avarok és a szlávok egyaránt. Az első szász telepesek II. Géza idején érkeztek 1150 körül. A település kevesebb mint nyolc évtized múlva a tulajdonukba került, miután 1224-ben II. András nekik adományozta, az itt élő székelyeket pedig a majdani Sepsiszék területére telepítette. Sebest előbb a tatárok, majd a törökök többször is feldúlták és felégették.
Az állandó harcokból „keletkezett” a város kővára, amely a porig égett favárat volt hívatott felváltani. Ez a 14–15. században épült erődítményt 1708-ban Károlyi Sándor kurucai borították lángba. 1849. február 5-én Bem József foglalta el, majd innen indult a piski csatába. A falak jelentős részét és a védműveket a 19. században elbontották.
A vár legrégebbi és értékesebb építészeti remekműve a 12 és a 13. század fordulóján épült katolikus (később evangélikus) templom, amely manapság már csak hangversenyek alkalmával telik meg. Legutóbb, a múlt hét végén Alexandru Tomescu világhírű román előadóművész itt szólaltatta meg Stradivarius hegedűjét.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!