Rendszerhiba miatt nem végeznek egyetemet: Romániában a legkisebb a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma

Rendszerhiba miatt nem végeznek egyetemet: Romániában a legkisebb a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma

Kis számok törvénye. Nem csak kevesen végeznek egyetemet, kevesen is jelentkeznek

Fotó: Beliczay László

Románia sereghajtó Európában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve. A lapunk által megszólaltatott oktatáspolitikai szakértő szerint az ország gazdasági szerkezete alapján nem annyira elkeserítő ez a helyzet, sok együtthatónak kell változnia, hogy a mutató javuljon.

Bíró Blanka

2020. november 27., 08:442020. november 27., 08:44

2020. november 27., 08:492020. november 27., 08:49

Románia az utolsó helyen áll Európában a 25 és 34 év közötti korosztály esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve, holott a célkitűzések szerint éppen ebben a kategóriában akart számottevő növekedést elérni 2020-ig az ország. Rómában a napokban zajlott egy miniszteri szintű konferencia, ahol a bolognai rendszer gyakorlatba ültetéséről, az európai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről mutattak be jelentést. A dokumentumból kiderül, hogy Románia a többi korosztályt illetően is

még mindig az utolsók között van Európában, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve, holott az elmúlt másfél évtizedeben jelentős növekedést produkált.

Az Edupedu.ro oktatási portál által nyilvánosságra hozott adatok szerint az ország minden területen lemaradt, például a felsőfokú tanintézetekbe beiratkozott fiatalok arányát tekintve sem jutott be legalább a középmezőnybe. Az elmúlt két évtizedben ugyanakkor nálunk csökkent a felsőfokú intézetek száma, akárcsak az akadémiai szférában alkalmazottak száma, miközben európai szinten fejlődés jellemezte ezt a területet.

A jelentés adatai szerint a 25–34 éves korosztályban 2005-ben 13,5 százalékos volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ezt

2018-ra sikerült feltornászni 24,9 százalékra, de ezzel is Románia utolsó az európai országok között.

Erre az évre az országos stratégiában 26,7 százalékot céloztak meg.

A többi korosztályban sem fényes a helyzet, a 35–44 évesek 22,7 százaléka, a 45–54 évesek 13,8 százaléka, míg az 55–64 évesek 9,4 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel.  A beiratkozás terén is a 11,9 százalékot sikerült elérni, ezzel Románia Magyarországgal, Kazahsztánnal, Montenegróval és Szlovákiával van egy szinten. A másik véglet a 20 százalék feletti beiratkozási arány Törökországban, Görögországban, Dániában, Hollandiában, Spanyolországban és Finnországban. Az európai átlag 2017-ben 16,4 százalékos volt.

Míg az európai országok többségében növekedett az akadémiai szférában dolgozók száma, sőt volt ahol megkétszereződött, Románia egyike azon keveseknek, ahol 1,3 százalékkal csökkent a számuk.

A magánoktatási rendszerben tapasztalt visszaélések miatt a felsőfokú intézmények száma jelentősen megcsappant Romániában,

míg 1999–2000-es tanévben 124 működött, addig 2018–2019-ben már csak 88. Közben több európai országban ebben az időszakban növekedett a főiskolák, egyetemek száma.

Romániában egymillió lakosra öt felsőfokú intézmény jut, ezzel az ország hátulról az ötödik. A felsőfokú oktatásra évek óta mindössze a bruttó nemzeti termék 0,7 százalékát fordítja az ország – derül még ki az elemzésből.

Magunkhoz képest
nem állunk rosszul

„Elsősorban rendszerhiba, hogy a lakosság összlétszámához képest alacsony azok aránya, akik felsőfokú végzettséget szereztek” – értékelte a felmérés adatait a Krónika megkeresésére Magyari Tivadar szociológus, egyetemi docens, az RMDSZ oktatási alelnöke. Meglátása szerint a számok egységében vizsgálva visszavezethetők a múltbeli tényezőkre is, hiszen a hetvenes évek második felében,

a nyolcvanas évek első felében rendkívüli módon visszaszorították az egyetemi képzést, az akkor érettségizők alig töredéke mehetett egyetemre.

Később ez az arány növekedett ugyan, de még mindig elmarad a nyugati országoktól. Bár a számuk folyamatosan csökken, még mindig sok fiatal nem jut el addig, hogy megszerezze az érettségi oklevelet, magas a korai iskolaelhagyók aránya.

A szakember ugyanakkor úgy véli, az ország gazdasági szerkezetének nagy vonalakban megfelel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Idézet
Van egy reális lemaradás más országokhoz képest, viszont magunkhoz képest nem állunk annyira rosszul. Ha Romániának olyan gazdasága lenne, mint Japánnak vagy Németországnak, akkor ennyi mérnökkel, műszaki képzést végzett szakemberrel nem tudna helytállni”

– mutatott rá Magyari Tivadar. Jelezte egyúttal, hogy bizonyos területeken, például az oktatásban, az egészségügyben valóban szakemberhiány van.

Több tényező
alakítja a képet

A társadalomkutató rámutatott, amikor a mutatókat vizsgáljuk, azt is figyelembe kell venni, milyen felvevő lehetősége van a gazdaságnak, a különböző ágazatoknak.  Hiába van szükség több szociális munkásra, ha nincs kiépülve az intézményrendszer, amely foglalkoztatni tudná őket. Tanárképzésre van lehetőség, szükség is van pedagógusra, de kevesen választják ezt a hivatást. „Az orvosi egyetemen túljelentkezés van, de az sem lenne jó megoldás, ha oda minden érettségizőt felvennének, hiszen hígulna a szakma, csökkenne az egészségügyi ellátó rendszerbe vetett bizalom” – példázódott Magyari Tivadar.

Hangsúlyozta, a felsőfokú képzésben résztvevők számát több tényező alakítja, többek között az oktatási rendszer szerkezete, a fiatalok pályaorientációja, a munkaerőpiac. Meglátása szerint

nagyon sok együtthatónak kell teljesülnie, hogy a rendszer jól működjön, ebben a tekintetben nem Románia az egyetlen ország, ahol gondok, lemaradások vannak.

A szakember úgy látja, a problémákat pontszerűen kell beazonosítani, ám a megoldás, az átalakítás nehézkes, hiszen nem csak arról szól, hogy nincs elég iskola, vagy nem elég jó a képzés.

Idézet
Egy nagy általános modernizáció, több szintű fejlődés jelenthet megoldást. Ha több pénz lenne a gazdaságban, ha nagyobb fizetéseket tudnának kínálni egy-egy ágazatban, az vonzóvá tehetné a különböző szakmákat.

Az ország elmaradott térségeit fel kellene zárkóztatni, hogy érdemes legyen odaköltözni, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek is munkát vállalni, többek között az oktatásban, az egészségügyben” – sorolta a lehetséges megoldásokat Magyari Tivadar.  Arra is kitért, hogy az ország rendkívüli módon rétegzett, például egy városi környezetben élő azt tapasztalja, hogy rengeteg az egyetemi hallgató, ám ez nincs mindenhol így, ezért gyengébbek a mutatók.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 16., kedd

Véget ér az áprilisi nyár, hirtelen nagyot zuhannak a hőmérsékleti értékek

Az egész országban jelentős lehűlés várható a következő napokban, a hegyekben a hónap végéig havas esőre is számítani lehet – derül ki a Országos Meteorológiai Szolgálat április 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Véget ér az áprilisi nyár, hirtelen nagyot zuhannak a hőmérsékleti értékek
2024. április 16., kedd

Fatolvajokat lát mindenütt, mellőzi a fenntartható erdőgazdálkodási elveket a kormány készülő erdészeti törvénye

Új erdészeti törvénytervezet vitája kezdődött a bukaresti szenátus szakbizottságaiban, a kormánykoalíció a jelenlegi jogszabályt több területen is átalakítaná. Tánczos Barna RMDSZ-szenátorral, volt környezetvédelmi miniszterrel jártuk körül a témát.

Fatolvajokat lát mindenütt, mellőzi a fenntartható erdőgazdálkodási elveket a kormány készülő erdészeti törvénye
2024. április 15., hétfő

Magyarországon berúgta az ajtót a hidegfront, és szerdára eléri Erdélyt

Erős széllel, jégesővel érkezett meg a hidegfront Magyarország nyugati részébe; Erdélyben keddről szerdára virradóra várható a meredek lehűlés, véget vetve a nyárias időjárásnak.

Magyarországon berúgta az ajtót a hidegfront, és szerdára eléri Erdélyt
2024. április 15., hétfő

Juh- és kecsketej helyett tehéntejből hamisított termékeket kobozott el a hatóság

Egyre nagyobb a kereslet a juh- és kecsketejből készült termékek iránt, ami hamisításra készteti a tejfeldolgozók egy részét. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság átfogó ellenőrzése nyomán 17 tonna hamisított tejterméket kobozott el.

Juh- és kecsketej helyett tehéntejből hamisított termékeket kobozott el a hatóság
2024. április 15., hétfő

Megsemmisítette a bíróság a Kölcsey-szobor ügyében kirótt pénzbüntetést

Érvénytelenítette a nagyváradi bíróság azt a 10 ezer lejes bírságot, amit a Szatmár megyei művelődési igazgatóság rótt ki a nagykárolyi polgármesteri hivatalra Kölcsey Ferenc szobrának tavalyi felavatása nyomán.

Megsemmisítette a bíróság a Kölcsey-szobor ügyében kirótt pénzbüntetést
2024. április 15., hétfő

A veszekedés hevében egy 16 éves fiú rálőtt egy férfira Nagybányán

Kórházban kötött ki egy 25 éves fiatalember Nagybányán, miután egy 16 éves tinédzser egy airsoft pisztollyal rálőtt egy elfajult veszekedés hevében.

A veszekedés hevében egy 16 éves fiú rálőtt egy férfira Nagybányán
2024. április 15., hétfő

Második napja keresnek a búvárok egy vízbe esett személyt Hunyad megyében

Második napja kutatnak a Hunyad megyei Salvamont búvárai az őraljaboldogfalvi víztározóban egy eltűnt személy után, aki az információk szerint vasárnap délután belefulladt a vízbe.

Második napja keresnek a búvárok egy vízbe esett személyt Hunyad megyében
2024. április 15., hétfő

Újabb külföldi járatok indulnak a brassói repülőtérről

Június 15-től a FlyLili légitársaság járatokat indít Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtérről, összekötve Brassó megyét – Románia szívét – a legfontosabb európai városokkal – jelentette be hétfőn Adrian Veștea fejlesztési miniszter.

Újabb külföldi járatok indulnak a brassói repülőtérről
2024. április 15., hétfő

Lezuhant a szatmárnémeti kórház emeletéről, és életet vesztette egy páciens

Egy páciens meghalt a hétfőre virradó éjszaka, miután lezuhant a szatmárnémeti régi kórház emeletéről, közölte hétfőn Rodica Lohan, az intézmény szóvivője.

Lezuhant a szatmárnémeti kórház emeletéről, és életet vesztette egy páciens
2024. április 15., hétfő

Hiába telepítettem napelemeket, a hálózat nem tudja befogadni a termelt áramot

Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.

Hiába telepítettem napelemeket, a hálózat nem tudja befogadni a termelt áramot