Nicolae Alexandru Ciontescu elmondta: a közösségi hálón közölt – sok esetben a mesterséges intelligencia felhasználásával készült – reklámok után minden esetben egy linket tesznek közzé, amelyiken keresztül elérhetőségeink megadását kérik. Ha megadjuk a telefonszámunkat, esetenként azonnal, de az is előfordul, hogy csak hónapok múlva keresnek meg bennünket olyan személyek, akik befektetési tanácsadónak adják ki magukat. A nyomozó szerint a csalók általában azt kezdeményezik, hogy ne telefonon, hanem valamilyen internetes kommunikációs csatornán tartsák a kapcsolatot. A legtöbb csaló a whatsappos kommunikációt javasolja. Ezt azért teszik, hogy nehezebben lehessen azonosítani őket. Ezért már az is fel kell ébressze a gyanakvásunkat, ha a magát pénzügyi tanácsadónak kiadó személy – bármire hivatkozva – ragaszkodik az alternatív kommunikációs csatornákhoz.

Hozzátette:

A Krónika kérdésére, hogy mi történhet akkor, ha megadjuk az adatainkat, elmondta: vannak esetek, amikor a megszerzett személyi adatokkal telefonbérletet kötnek vagy kriprovalutás számlákat nyitnak és kezelnek. Utóbbiakat általában távolról működtetik, és a személy azonosságának az ellenőrzése nem mindig olyan szigorú, hogy kiszűrje a csalókat. A nagy cél mindig az, hogy az internetes banki szolgáltatásokon keresztül hozzáférjenek a bankban őrzött pénzünkhöz.

„Az is a módszereik közé tartozik, hogy a kiszemelt áldozatot egy kis nyomás alá helyezik. Azt mondják, hogy most azonnal kell dönteni. Egy óra múlva már nem lesz érvényes a mostani ajánlat. Minden ilyen nyomás gyanút kell, hogy ébresszen bennünk” – hívta fel a figyelmet Nicolae Alexandru Ciontescu.

A helyettes rendőrbiztos szerint általában az interneten kevésbé otthonosan mozgó személyek esnek a csalás áldozatául, de azok sem védettek, akik jártasak a banki alkalmazások és a távvezérlési programok világában. A csalók ugyanis sokkal jobban ismerik ezeket a programokat, mint mi. Elterelik a figyelmünket, és pillanatok alatt elvégzik a dolgukat. Észre sem vesszük, és meglesik azt az SMS-üzenetet, amelyben a bank az egyedi belépési kódot közölte. Még a tapasztalt számítógép-felhasználót is képesek átverni. Sok esetben csak utólag döbbenünk rá, hogy mi is történt.

korábban írtuk

Facebookos hirdetés alapján fektettem be, leürítették a bankszámláimat

Facebookos hirdetés alapján talált rá egy nyugdíjas arra a „befektetési lehetőségre”, amelyik részvények vásárlásával kínálta a befektetett összeg gyors és kockázatmentes megsokszorozását. Ehhez képest minden megtakarítását elveszítette.

A bűnözők azt is tudják, melyik banknál milyen összeg átutalása kelti fel a pénzintézet illetékeseinek a figyelmét, így gyakorta több részletben utalják át a pénzt több különböző számlára, hogy a kisebb összegek feltűnésmentesen átcsússzanak a szűrőn.

Nicolae Alexandru Ciontescu arra figyelmeztetett, hogy a csalók sok esetben még azután sem szakítják meg a kapcsolatot az áldozatukkal, miután ellopták a pénzét.

A helyettes rendőrbiztos szerint a károsultaknak tudniuk kell, hogy soha nem fogja ismeretlen rendőr ismeretlen számról keresni őket. A rendőrség ugyanis rögzített eljárások alapján végzi a munkáját. Ha valaki csalás áldozatává válik, és bejelentést tesz, beidézik a rendőrségre és meghallgatják. Így személyesen ismeri meg azt a rendőrt, aki az ügyével foglalkozik. Külföldi bűnüldöző szervek nem léphetnek közvetlenül kapcsolatba az áldozattal.

A nyomozó szerint az ellopott pénzek szinte minden esetben kriptovalutás számlákon kötnek ki, a csalók ugyanis ezen az úton próbálják kifehéríteni a bevételeiket. A kriptovalutákkal kapcsolatos nyomozás pedig sokkal nehezebb a bűnüldözők számára.

Felvetésünkre, hogy a Facebook közel negyven bejelentésünkre válaszolta azt, hogy a jelzett reklámok nem ütköznek a hirdetési alapelveibe, Nicolae Alexandru Ciontescu azt tanácsolta: a rossz tapasztalatok ellenére is jelentsük a csalásokat, mert ha sokan teszik ezt, a közösségi portálok működtetői is rájönnek, hogy reagálniuk kell valamit.