Reformra szoruló vizsgaértékelés: több szakértő a pedagógusok képzésében látja a megoldást

A záróvizsgák eredményeit több ezer diák, szülő fellebbezi meg minden évben, és minden alkalommal előfordul, hogy az óvás utáni értékelés nagyságrendekkel különbözik az eredeti jegytől. Márpedig egy két-három pontos különbség meghatározza, hogy a képességvizsgázó melyik középiskolában folytatja tanulmányait, eldöntheti a sikeres érettségit, vagy hogy melyik egyetemre jut be a diák. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint rendszerszintű újításokra volna szükség, hogy az emberi tévedéseket, a szubjektív megítéléséből fakadó eltéréseket kiküszöböljék.

Az idei képességvizsgán országszerte 15 275 óvást nyújtottak be, az érettségi első eredményeinek közzététele után pedig 62 790 fellebbezést iktattak. Az érettségi újraértékelése során még nem derült fény kirívó különbségekre, azonban

a képességvizsgán előfordult, hogy négy ponttal értékelték jobbra a dolgozatot az újrajavítás után.

Nagy port kavart a brassói eset, amikor a Johannes Honterus- és a 12-es számú iskolában a fellebbező diákok 89 százaléka esetében az újrajavított dolgozatra adott értékelés több mint egy ponttal különbözött az elsőtől. Azok a szülők, akik nem nyújtottak be óvást, petícióban kérték a tanügyminisztériumtól a dolgozatok újrajavítását. Luminita Barcari oktatási államtitkár úgy nyilatkozott, újraértékelhetik a vizsgadolgozatokat, ám a jegyeken már nem változtathatnak, mert erre nincs módszertan. „El kell ismernünk, hogy minden évben vannak hasonló helyzetek. Az értékelő tanárok alaposabb képzésére lenne szükség. Sok pedagógus első alkalommal vesz részt a záróvizsgák értékelésében, nincs tapasztalatuk, előfordulhatnak tévedések” – mondta akkor az államtitkár.

Bár nem kellene, de minden évben előfordulnak országszerte hasonló tévedések – mondta el lapunknak Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, amikor 3-4 pontnyi különbség van a két jegy között, már nem az értékelésben van a hiba.

– vélte a szakértő. Hozzátette, erőltetett menetben zajlik a dolgozatok javítása, és bár ez nem mentség, előfordulnak tévedések. A javítókulcsot felvezető táblázatban 25-30 oszlop szerepel, azt mind fel kell vezetni, összeadni, fennáll a tévedés lehetősége – részletezte a főtanfel­ügyelő, aki szerint természetesen ez megengedhetetlen lenne, hiszen gyerekek sorsáról van szó. „Amikor 2,20-ról 7,80-ra növekszik a jegy az újraértékelésnél, az már nem a téves értékelés következménye, hanem elírás, valamit tévesen másoltak át” – szögezte le a főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, kisebb különbségek előfordulhatnak abból adódóan is, hogy kiküszöbölhetetlen a szubjektivizmus az értékelés során.

– részletezte Kiss Imre. Hozzátette, erre lenne megoldás, hogy két tanár külön teremben javítja ugyanazt a dolgozatot, és ha egy pontnál nagyobb az értékelésben az eltérés, akkor újabb bizottság dönt. Ha nem így járnak el, az szabályellenes – szögezte le. Kiss Imre szerint az nem megoldás, hogy a tanárokat, akik tévednek, nem engedik többet javítani, mert így is minden évben toborozni kell a pedagógusokat, hogy meglegyen a szükséges létszám a dolgozatok javítására. Meglátása szerint létre kellene hozni egy országos értékelési testületet, amelybe kiváló tanárokat kérnek fel, megfelelő mértékben motiválják őket, hogy vállalják a tagságot, majd kiképezik az értékelés módszertanára, és minden kiértékelt dolgozatért vállalják a felelősséget.

Az értékelés egy második szakképesítés kellene hogy legyen az oktatási rendszerben

– összegezte Kiss Imre. Kifejtette, jogos elvárás, hogy a tanár megfelelően javítsa ki a dolgozatot, el kellene jutni oda, hogy óvás nélkül meg lehessen bízni az értékelésben.

A záróvizsgák értékelése, akárcsak a teljes romániai közoktatási rendszer, reformra szorul – szögezte le lapunknak Ferencz S. Alpár. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) alelnöke kifejtette, az oktatási minisztérium minden évben bejelenti az újítás szándékát, majd visszatér a régi rendszerhez. A szakértő felvetette, talán jövő évben valóban lesz esély a reformra, hiszen az a nemzedék, amely most fejezte be a hetedik osztályt, új tananyagból, új módszer alapján kell hogy vizsgázzon, ezért elvárható, hogy az értékelés módszertana is módosuljon.

„A csak lexikális tudást mérő jelenlegi vizsgarendszerben nincs olyan év és olyan rész, hogy ne csússzon be hiba vagy következetlenség. Még a tétel-összeállítás is nehézkesen zajlik” – mondta a szakmai szövetség képviselője. Hangsúlyozta,

a dolgozatok javítása egy maraton, vizsgaközpontonként változik, hogy mennyire mostoha körülmények között zajlik.

Mivel a cikluszáró vizsgakövetelmények nincsenek megfelelően összehangolva a tananyaggal, sok szubjektív megítélésére adnak alkalmat, például matematikából sem mindegy, hogy az eredményre vagy a jó levezetésre adnak maximális pontszámot. Ferencz S. Alpár is a pedagógusok képzésében látja a megoldást. Jelenleg csak a tapasztalataikra támaszkodhatnak, rengeteg kiváló és tapasztalt szakember van az értékelő tanárok között – tette hozzá. Meglátása szerint a rendszert kellene úgy átalakítani, hogy hatékony, átlátható legyen, a képességeket egyértelmű szempontok alapján mérjék fel. Amíg ez nem így történik, a tanárokat nem készítik fel, minden vizsga torz képet mutat – összegzett Ferencz S. Alpár.