2009. január 26., 07:002009. január 26., 07:00
A kormány döntésével – amely még csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben, miközben még zajlott a kormányülés –, törölte a korábbi határozat azon cikkelyét, mely szerint a kormányzati felügyelők száma nem lehet több, mint a többi magas rangú köztisztség 30 százaléka, és ezáltal megteremtette a lehetőségét annak, hogy politikai alapon leválthassa és áthelyezhesse a prefektusokat.
A két kormánypárt között Erdély-szerte zajlanak a tárgyalások a prefektusi és alprefektusi tisztségek elosztásáról, egyes megyékben már nevesítették is jelöltjeiket, és Bukarestbe is eljuttatták a javaslatot. A PSD és a PDL a megegyezés értelmében fele-fele arányban osztja el egymás között a közintézmények vezetői tisztségeit, így félő, hogy még azokban a megyékben sem maradhatnak meg a magyar prefektusok, alprefektusok, a különböző közintézmények vezetői, ahol a lakosság számaránya indokolná ezt. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei tiltakozó akciókat helyeznek kilátásba, ha a kormány leváltja a magyar tisztségviselőket, de hazai és nemzetközi fórumokhoz is fordulnak. A szintén jelentős számú magyarlakta Bihar és Szatmár megyében pedig attól tartanak, nem lesz, aki megoldja a románul egyáltalán nem, vagy csak keveset tudó idősebb magyar lakosok panaszát, ha eltűnnek a prefektusi hivatalból a magyar köztisztviselők.
A prefektusok leváltása talán Kovászna megyét érinti a legfájdalmasabban, hiszen a székely megyének György Ervin személyében magyar prefektusa van. A két kormánypárt közötti egyezség értelmében Kovászna megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöli a prefektust, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a két alprefektust adja. A PSD megyei szervezete Bukarest jelenlegi alprefektusát, Codrin Munteanut javasolja az RMDSZ-es György Ervin helyére. Horia Grama megyei elnök szerint a javaslatot Bukarestben is előterjesztették. A 33 éves jogász tavaly szeptembertől tölti be a főváros alprefektusi tisztségét, előtte néhány hónapig Kovászna megyei alprefektus volt. Munteanu a Kovászna megyei prefektúra jogi osztályát is vezette.
Az egyezség értelmében az egyik jelenlegi alprefektus, a demokrata-liberális Ioan Ursache jó eséllyel megtarthatja tisztségét. Horia Grama felvetette, hogy a térség etnikai összetételét figyelembe véve kinevezhetnének egy magyar alprefektust is, de cserébe elvárnák a sepsiszentgyörgyi alpolgármesteri és a megyei alelnöki tisztségeket. Gheorghe Baciu megyei PDL-elnök azonban azonnal visszautasította az ötletet, hangsúlyozva, ha a szociáldemokraták jelölik ki az új prefektust, akkor mindkét alprefektusi székre igényt tartanak. Nem támogatta az ötletet Tamás Sándor megyei tanácselnök sem, aki szerint a választott és a kinevezett funkciók nem cserélhetők. A kormánypártok a megyei közintézmények élére is a maguk embereit akarják ültetni. „A PDL és a PSD fele-fele arányban osztozik a tisztségeken, de ha valamelyik magyar igazgató szakmailag helyettesíthetetlennek bizonyul, tárgyalunk a tisztségben tartásáról” – közölte Gheorghe Baciu.
György Ervin egyébként más megyében nem vállalná a prefektusi tisztséget, korábban kijelentette: szereti Kovászna megyét, ezért visszautasítja az esetleges áthelyezést.
Az RMDSZ tiltakozó akciók szervezését helyezte kilátásba, ha elmozdítják tisztségükből a magyar intézményvezetőket. Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke szerint az RMDSZ először országos szinten tárgyal a kormánypártokkal, és csak szükség esetén kezdeményeznek helyi megbeszéléseket. Albert Álmos elmondta, minden magyar intézményvezetőt meg kell tartani, és a magyar prefektushoz is ragaszkodnak. A területi elnök abban bízik, hogy a kormánykoalíció nem változtatja etnikai kérdéssé az intézményvezetők kinevezését. Kovászna megyében 30 közintézményből 12 élén áll az RMDSZ által támogatott magyar igazgató, míg 18-at román nemzetiségű vezet. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint ebben az esetben a politikai logikát felül kell írnia az etnikai logikának. Az elöljáró emlékeztette a román politikusokat, hogy országos szinten ugyan 70 százalékos többséget szereztek, de Kovászna megyében a voksok alig 20 százalékát kapták meg.
Háromszéken a Magyar Polgári Párt (MPP) is igényt tart a prefektusi tisztségre, sőt – arra hivatkozva, hogy a helyhatósági választásokon megszerezte a voksok 30 százalékát – intézményvezetőket is javasolna. Az MPP-sek ez ügyben tárgyalást kezdeményeztek a kormánypártok helyi vezetőivel.
Egyre biztosabb, hogy Constantin Strujan marad Hargita megye prefektusa – nyilatkozta a Krónikának Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke. Az immár négy éve mandátumában levő, korábban demokrata-liberális párti politikust ugyanis támogatja pártja. Borboly lapunknak elmondta, mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy végre magyar megbízottja legyen a kormánynak a többségében magyarok lakta megyében, de nem sikerült ezt kilobbizniuk. „Ezzel jár az ellenzékiség” – szögezte le.
Azon kérdésünkre, hogy a két alprefektusi tisztséget ki fogja betölteni, Borboly Csaba egyelőre nem tudott választ adni. Jelenleg mindkét tisztséget korábban RMDSZ-ben politizáló személy, Ladányi László és Romfeld Magdolna tölti be. A két kormánypárt közötti egyezség értelmében azonban a PDL-s Strujannak két PSD-s helyettese kellene, hogy legyen. „Ha a szociáldemokraták a békés együttélés mellett teszik le a garast, akkor hagyni fogják, hogy két magyar alprefektusa maradjon a megyének. Ez ugyanis mindig így volt” – fogalmazott Borboly Csaba. Felvetésünkre, hogy ha a szociáldemokraták mégis érvényt szereznek joguknak, és saját embereiket jelölik a tisztségre, az RMDSZ-es politikus elmondta, „a megye közhangulata és a társadalmi szerződések nem díjaznák ezt”, és készek panaszukkal a kormányhoz és nemzetközi fórumokhoz egyaránt fordulni.
A Maros megyei prefektusi tisztség megszerzésére Marius Paşcan, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője tűnik a legesélyesebbnek. A Krónika által kérdezett Paşcan csak annyit árult el, hogy valóban ő az egyik a nevesített személyek közül. A szóvivőt Dorin Florea polgármester, a PDL megyei elnöke javasolta, míg a PSD a két alprefektusi tisztség megszerzésére törekszik. Amennyiben ez sikerül nekik, 1990 óta Maros megyében másodjára nem áll magyar tisztségviselő a prefektúra élén.
A 2007-ben, az RMDSZ javaslatára alprefektussá kinevezett Bárczi Győző teljes bizonytalanságban él, amit a körülötte kialakult hírzárlat is tetéz. „Senki nem mond semmit, csak az újságokból tudok meg ezt-azt. Stresszes vagyok, tűkön ülök, mert végre tudni szeretném, mi vár rám” – nyilatkozta lapunknak az alprefektus. Bárczi reméli, hogy az RMDSZ kiáll mellette, hisz, amint fogalmazott, ez nem kimondottan az ő ügye, hanem a térségbeli magyarságé. „Ha leváltanak, nem tudom, ki fogja képviselni a kormányhivatalban a Maros megyei magyarságot. Annál is inkább, mivel a románul gyengébben vagy egyáltalán nem tudó idős emberek kizárólag hozzám jöttek ügyes-bajos dolgaikkal” – érvelt Bárczi Győző. A jelenlegi alprefektus belátta, hogy esetleges menesztése neki is komoly gondot okozna, mivel ezelőtt két évvel Marosvásárhely alpolgármesteri székéből állt fel, ahova már nincs visszaút. „Ha menesztenek, elfogadom a bukaresti kormánybiztosi állást, mert valamiből csak meg kell élnem. Magas rangú kormány-tisztségviselő vagyok, akinek nincs semmiféle üzlete, amit leváltása esetén folytathatna” – tette hozzá Bárczi. Felettese, a nemzeti liberális párti (PNL) Felicia Pop még december folyamán benyújtotta lemondását, de Emil Boc egyelőre nem fogadta el.
A két alprefektusi tisztség várományosaként a legsűrűbben Marosludas volt PSD-s polgármesterének, Ovidiu Dancunak, illetve a szociáldemokraták egyik alulmaradt képviselőjelöltjének, Valentin Precupnak a nevét emlegetik. Előbbi azonban rendkívül népszerűtlen, amióta három évvel ezelőtt egy vadászaton lelőtte az egyik társát, Nicolae Ghermant. A PSD megyei elnöke, Alexandru Petru Frătean nem kívánta kommentálni a két lehetséges nevesítést.
Bihar megyében Gavrilă Ghilea demokrata-liberális párti (PDL) politikus váltja a prefektúra élén Mircea Ghitea nemzeti liberális párti kormánybiztost. Ghilea a júniusi helyhatósági választásokon megyei tanácsosi mandátumot szerzett. A parlamenti választásokon a párt vezetősége a zömében magyarok által lakott érmelléki választókörzetben indította szenátorjelöltként, és megígérte, amennyiben megnyerik a választásokat, az esélytelen pozícióért cserébe megkapja a prefektusi tisztséget. A PDL-be pár éve átnyergelt Ghilea korábban a PSD színeiben nagyváradi alpolgármester, majd a Bihar Megyei Tanács alelnöke volt.
A kormányváltással távozni kényszerül a prefektusi hivatalból Traian Abrudan PDL-s és Tódor Albert RMDSZ-es alprefektus is, ezekbe a tisztségekbe ugyanis a PSD jelöltjei kerülnek. A párt megyei küldöttei csütörtökön titkos szavazással választották meg a jelölteket – tájékoztatta a Krónikát a szervezet megyei vezetője, Claudiu Pop. Mint mondta, az egyik jelölt ő maga, a másik pedig Silviu Odobasian volt belényesi polgármester.
„Az RMDSZ nyilvánvalóan azt szeretné, ha a kormánybiztosi hivatalban továbbra is lenne magyar tisztségviselő. Jelen pillanatban ugyanis Tódor Albert az egyedüli személy az intézményben, aki magyarul is meghallgatja az embereket” – mondta a Krónikának Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus szerint az anyanyelvhasználathoz való alkotmányos jog sérülne, ha a prefektúrán nem lenne megfelelő személy, akihez anyanyelvén fordulhat problémáival a megye magyar lakossága.
Szatmár megyében csütörtökön ültek tárgyalóasztalhoz a kormánypártok megyei képviselői. Egyelőre nem született azonban végleges megállapodás, mivel mindkét fél úgy érezte, az erőviszonyok nincsenek megfelelően elosztva. A két párt közötti együttműködés még nem vált rutinossá, hisz eddig nem alkottak koalíciót. Mivel a szociáldemokraták korábban több pozícióhoz jutottak, nagyobb tapasztalattal rendelkező, erősebb alakulatnak érzik magukat. A demokrata-liberális párt csapata viszont friss erővel indul, fiatal tagjai lendületes politikát folytatnak. Csütörtökön estébe nyúlóan egyeztetett a két párt, de nem jutott egyezségre, így ma újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Az eddigi tárgyalások alapján a prefektusi tisztséget a PDL-s Petre Mureşan kaphatja, míg két helyettese a szociáldemokrata Aurelia Fedorca és Gabriel Leş lehet.
„Az új megyei vezetőség és az RMDSZ közötti együttműködés kérdése két fontos változótól függ. A kollaborációt egyrészt az határozza meg, hogyan tudunk majd együtt dolgozni a Demokrata-Liberális Párt helyi vezetőivel, másrészt a kinevezendő politikus személye is döntő tényező” – nyilatkozta a Krónikának Csehi Árpád, a szövetség megyei vezetője. A politikus szerint a megye lakosságának egyharmadát képező magyarság eddig zökkenőmentesen intézhette ügyeit, hiszen Gáti István alprefektushoz anyanyelvén fordulhatott problémáival. „A végleges kinevezések után derül majd ki, milyen együttműködési lehetőségeink lesznek” – tette hozzá a megyei tanácselnök.
Szilágy megyében a PSD jelöli a prefektust, a megyei szervezet Ioan Ciunt, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság volt aligazgatóját jelölte a korábban demokrata párti színekben politizáló Andrei Todea helyére. Ciunt egyébként 2004 áprilisa és 2005 januárja között már betöltötte a prefektusi tisztséget. Az egyezségek szerint Végh Sándor volt RMDSZ-es és Marian Niţu volt PSD-s alprefektusok helyére a PDL jelöli embereit Onorica Abrudan volt zilahi alpolgármester és Claudiu Bârsan zilahi pártelnök, volt helyi tanácsos személyében. Lucian Bode, a PDL megyei elnöke szerint mindkét személy elegendő tapasztalattal rendelkezik a tisztség betöltéséhez.
Beszterce-Naszód megyében egy fiatal jogász foglalhatja el az RMDSZ által tisztségbe helyezett Szilágyi János jelenlegi prefektus helyét. A 31 éves Cristian Daniel Florian megyei tanácsost a PDL javasolta a prefektusi székbe, Ioan Oltean megyei elnök szerint ugyanis esélyt akarnak adni a fiataloknak is. A képviselő úgy véli, Floriant egy héten belül beiktathatják tisztségébe.
A PDL embere vezetheti a prefektusi hivatalt Szeben megyében is, ahol Constantin Trihenea volt polgármesterjelöltet javasolták a tisztségre. A PSD Cornel Langa volt alprefektust és Amalia Cindreát, a párt megyei alelnökét látná szívesen a helyettesi székben.
Brassó megyében egy PDL-s prefektus és két PSD-s alprefektus alkotta csapat vezeti majd a megyét, közölte Mihai David, a megyei szociáldemokrata alelnök. A Bukarestbe továbbított javaslat szerint a két helyettesi tisztséget Emil Niţă jelenlegi prefektus és Roxana Matei-Mânzatu volt brassói tanácsos töltheti be. A prefektusi tisztségre a PDL még nem nevesítette jelöltjét, ahogy nem tette meg Máramaros megye esetében sem. A PSD ellenben sorshúzással jelölte ki a két alprefektusi tisztség várományosát Alexandru Cosma és Dorin Buda személyében. Előbbi korábban a megyei tanács elnöke volt, míg utóbbi kereskedelmi jogász, és a nagybányai szervezetben a gazdasági ügyekkel foglalkozott.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).