Potápi Árpád szerint nem bírná ki a nemzetgazdaság, ha ismét leállítanák Magyarországot
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság
A nemzetpolitikára fordítható források rendelkezésre állnak, viszont alapvetően nem a társadalmi rendezvényekre, összejövetelekre, fesztiválokra fordítjuk, hanem a fejlesztésekre, felújításokra – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Potápi Árpád János. A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint a magyar–román viszonyban már az pozitív, hogy Bukarest nem akadályozza a magyar állami fejlesztéseket Erdélyben. Potápi Árpád János reményének adott hangot, miszerint az RMDSZ kormányzati pozícióba kerül, hozzátéve: arra kéri az erdélyi magyarokat, hogy a közelgő önkormányzati választáson a Kelemen Hunor vezette szövetség jelöltjeit támogassák.
2020. szeptember 18., 08:322020. szeptember 18., 08:32
2020. szeptember 26., 13:372020. szeptember 26., 13:37
– Magyarország a térség többi államához képest könnyebben túl lett a koronavírus-járvány első hullámán, most azonban a fertőzöttek számának növekedésével szembesül. Milyen eszközökkel igyekeznek fenntartani az ország és a gazdaság működőképességét?
– A második hullám ősz elején elérte Magyarországot is, a megbetegedések alapvetően a fiatalabb korosztályra tevődtek át, a fertőzöttek átlagéletkora is jóval lejjebb ment, mint az első hullám idején. Viszont továbbra is az idősek a leginkább veszélyeztetettek, ezért az a feladatunk, hogy rájuk különösen vigyázzunk. A koronavírus-járvánnyal szembeni fellépés terén ugyanakkor a legjobb útmutatót az augusztus 31-én zárult nemzeti konzultáció nyújtotta: a magyar emberek döntő többsége egyetértett abban, hogy ne vezessünk be a tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedéseket, éppen ezért az iskolákat, a gazdaságot nem fogjuk leállítani.
A válaszadók világosan kimondták, hogy Magyarországnak működnie kell. A következő időszakban tehát nem az a cél, hogy otthon maradjunk, hanem az, hogy folytatódjon az élet a megszokott kerékvágásban, azonban az óvintézkedések szigorú betartásával, kiemelten vigyázva magunkra, egymásra és leginkább az idősekre. Az iskola fokozott óvintézkedésekkel, de hagyományosan indult. Az a cél, hogy ez így is maradjon. Az iskolák protokollt kaptak a járvány elleni védekezést segítő teendőkről. Néhány oktatási intézményben megjelent a vírus, a hatóságok ilyenkor lokalizálják ezeket a közösségeket, a fertőzés terjedését. Reméljük, ezek az intézkedések elégségesek lesznek ahhoz, hogy megfelelő választ adjunk a járványra, ugyanakkor a gazdaság is működőképes legyen. Nem tehetjük meg, hogy még egyszer leállítjuk az országot, mint hónapokkal ezelőtt, mert azt nem bírja ki a nemzetgazdaság – nem csak Magyarországon, máshol sem.
– A járvány rányomja bélyegét a nemzetpolitikára is, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága már márciusban módosítani kényszerült a programjait. Miként sikerült ápolni a kapcsolatot a külhoni nemzetrészekkel az elmúlt hónapokban, mire maradt lehetőség a nemzetpolitika alakítása terén a mostani rendkívüli helyzetben? Egyáltalán milyen az online nemzetpolitika?
– Programjaink jelentős részét, például megannyi, külhoni gyerekeknek és fiataloknak szóló vetélkedőt tavasszal online bonyolítottunk le. A Petőfi- és a Kőrösi Csoma Sándor-programunkat is áthelyeztük az online térbe. Az ösztöndíjasaink nagyon ügyesen alkalmazkodtak az új helyzethez: online tartottak órákat, foglalkozásokat, de voltak, akik az időseknek segítettek, bevásároltak nekik, vagy naponta hívták őket, és megkérdezték, miben segíthetnek.
A járványhelyzet miatt a szokásos őszi kezdés helyett még tavasszal elindítottuk a külhoni óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló, a Miénk a város! nevű online játékunkat, amellyel több ezer gyereket értünk el, velük együtt pedig több ezer családot. De említhetném a Határtalanul középiskolai vetélkedőnket is, amely több tízezer anyaországi és külhoni fiatalt mozgatott meg és a tavaszi döntőt épp egy szatmárnémeti csapat nyerte.
Sajnos a nagy rendezvényekre a második hullám miatt továbbra sem lesz mód sem Magyarországon, sem a határon túl, viszont a kisebb eseményeket valamilyen módon meg kell tartani, hiszen nem zárkózhatunk be ismét, a fizikai jelenlétünkre is szükség van, természetesen odafigyelve az óvintézkedések betartására.
– A programok átütemezése, elmaradása tehát nem jelenti azt, hogy ezek megszűnnek? Amint lehet, folytatódik például a Határtalanul program?
– Így van. Mivel nagyon nagyszámú, egy-egy tanévben százezer diák utaztatását érinti, a Határtalanul program osztálykirándulásainak megvalósítási határidejét tavasszal 2020 őszére módosítottuk, viszont már most látszik, hogy a járvány második hulláma miatt ezek a kirándulások idén már nem tudnak megvalósulni. Jövő év tavaszán, kora nyarán viszont így közel kétszázezer gyerek utazna. Valamilyen módon azoknak a panzióknak, vendéglátóknak a megsegítésére is gondolnunk kell, amelyek erre rendezkedtek be az elmúlt tíz évben, nagy részük ugyanis a csőd szélére került.
– A nemzetpolitikára fordítható források tekintetében mire számíthatnak a külhoni magyar közösségek a járványhelyzet közepette?
– A nemzetpolitikai források döntő része megvan, e téren nincs nagy gondunk, a jövő évi költségvetést az Országgyűlés rég elfogadta. Úgyhogy jó kondícióink vannak, viszont alapvetően nem a társadalmi rendezvényekre, összejövetelekre, fesztiválokra adjuk a pénzt, hanem a fejlesztésekre, felújításokra. A szervezeteinket is arra próbáljuk ösztönözni, hogy a jelenlegi helyzetben ne ilyen rendezvényekben gondolkozzanak, hanem azzal foglalkozzanak, hogy hozzák létre vagy fejlesszék saját ingatlanjaikat, ilyen téren lépjenek előre.
– Tíz éve fogadta el a magyar Országgyűlés az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényt, azóta több mint egymillió külhoni magyar kapta meg a magyar állampolgárságot. Mindezzel részben sikerült ellensúlyozni a száz évvel ezelőtt történt országvesztést, Trianonra idén már – még ha rendhagyó módon is – a nemzeti összetartozás éve keretében emlékezünk. Milyen állapotban van a magyar nemzet Trianon után száz évvel, és milyen nemzetpolitikát lát szükségesnek a következő évtizedben?
– A következő tíz évben a mögöttünk lévő évtizedben elért eredményekre kell építeni. Számunkra a legfontosabb, hogy megőrizzük és megerősítsük a magyar identitást, továbbá az intézményrendszerünket, legyen szó oktatásról, kultúráról vagy politikai intézményrendszerről. Ezeket folyamatosan, kölcsönhatásban kell erősíteni, bármelyik meggyengül, akkor a többi is gyengülni fog.
Elmondhatjuk, hogy az emberek a járványhelyzet ellenére is bizakodóak, a legtöbben a szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket, és ezt kell erősíteni.
„Stratégiai szövetségesünk az RMDSZ, őket támogatjuk, mert ők a legerősebbek”
Fotó: Gönczy Tamás
– A feszültségeken mindig lehet enyhíteni, csak meg kell keresni, hogy ez miként lehetséges. Mi az elmúlt években számtalan gesztust tettünk az ukránok felé, ők ezzel nem igazán éltek; sajnos a tárgyalások során vagy nem ígérnek semmit, vagy azt sem tartják be, amit megígérnek. Holott a nemzetiségi jogok csorbítása az ukrán alkotmánnyal is ellentétes, óriási visszalépést jelent, hogy előbb-utóbb azokat a jogokat sem fogja élvezni a magyar nemzeti közösség – és a többi kisebbség, például a román –, amelyek a kommunizmus idején a Szovjetunióban megillették őket. Így hogy várják el, hogy saját állampolgáraik hűek és odaadóak legyenek a független Ukrajnához? Miközben ráerőltetik az ukrán nyelvet a nemzeti kisebbségekre, a kijevi kormány tagjai oroszul beszélnek egymással, ezt magam is megtapasztaltam.
A nemzetiségeken kérik számon, amiket ők nem teljesítenek. Magyarország az euroatlanti csatlakozási folyamatban minden ukrán törekvést korlátozni, vétózni fog, amíg ilyen lesz Kijev hozzáállása. Válaszként azt tudom mondani arra, hogy engem két iskola átadására a járványra hivatkozva nem engedtek be Kárpátaljára: ha egy ukrán államtitkár érkezne Magyarországra, hogy a kijevi kormány által támogatott ukrán oktatási intézményeket avasson fel – amire egyébként nincs példa –, akkor mi mindent megtennénk azért, hogy akadálymentesen tudjon beutazni, és egészségügyi kockázatok nélkül vegyen részt az ünnepségeken.
– Nem túlságosan biztatóak a kapcsolatok a magyar–román viszonylatban sem, amelynek rengeteget ártott Klaus Iohannis államfő kirohanása Erdély vélelmezett kiárusításáról. Ön minek tudja be a román elnök megnyilvánulását, és milyen esélyt lát a kapcsolatok enyhítésére?
– Klaus Iohannisnak szászként tudnia kell, hogy a szászokat a magyar királyok hívták be az 1200-as évek elején Erdélybe, kiváltságokat, autonómiát biztosítottak a Királyföldnek, amit a magyar uralom idején élveztek. Az erdélyi szászok ezt úgy hálálták meg, hogy 1918. december 1-je után kimondták a Romániához való csatlakozást, ugyanakkor a történelem folyamán mindig a magyarok ellenségeit választották, például a Rákóczi-féle, valamint az 1848–49-es szabadságharc idején, de említhetjük a törökellenes harcokat is. Én nem vártam sokkal jobbat Klaus Iohannistól sem, aki noha a magyarok szavazataival tudott elnökké válni, ebből eddig semmit nem viszonzott.
Reméljük, előbb-utóbb olyan helyzet alakul ki újra Romániában, hogy az RMDSZ kormánypárt lesz, és olyan funkciókkal fog rendelkezni, hogy még inkább a magyar közösség javára tudjon dolgozni.
– Szeptember 27-én helyhatósági választásokat rendeznek Romániában. Ön mit tekint fontosnak ezen a megmérettetésen?
– Nekünk az a legfontosabb, hogy az önkormányzati választáson erősítsük meg a magyar vagy részben magyar helyhatóságokat, megyéket, településeket. Fontos, hogy a magyarságnak minden szinten erős képviselete legyen. Stratégiai szövetségesünk az RMDSZ, őket támogatjuk, mert ők a legerősebbek. Nélkülük nem képzelhető el magyar politikai jövő Erdélyben.
– Ugyanakkor a megmérettetésen több száz tanácsos-, több tucat polgármesterjelölt indul a másik két erdélyi magyar politikai alakulat színeiben, ugyanakkor vannak függetlenként vagy akár román pártok listáin megméretkezők is.
– Azt gondolom, hogy a túl szoros helyzetben, Szatmárban, Biharban a magyar megyei tanácselnökjelölttel szemben másik, esélytelen magyar jelöltet indítani a magyar közösség érdekei elleni cselekedet, ezt nem tudom másképp megfogalmazni. Vagy említhetem Szatmárnémetit, Marosvásárhelyt. Azok a települések, ahol mi vagyunk 80–100 százalékos többségben, elviselik ezt, de szerintem az se jó megoldás, mert egymásnak ugrasztja az embereket. Nemrég találkoztam Josef Nogglerrel, a dél-tiroli tartományi parlament elnökével, aki elmondta: ha etnikai politizálását akarunk, akkor bárki bármilyen ideológiájú legyen, nem hatékony a többpártrendszer. Dél-Tirolban is arra kellett rájöjjenek, hogy csak úgy tudnak közösen dolgozni az ottani németekért immár hetven éve, hogy egyetlen párt van, az ő nemzeti közösségük nem bír el többet.
– Ezt támogatja a magyar kormány erdélyi viszonylatban is?
– Mi azt a pártot támogatjuk, amelyik bizonyítottan a legerősebb és a leghatékonyabban képes képviselni a magyar közösség érdekeit. Erdélyben ez a párt jelenleg az RMDSZ. Azok a pártok, amelyek esélytelen magyar jelöltet indítanak, szavazatokat visznek el, ilyenformán rovására vannak a másik, erős jelöltnek, tehát gyengítik a magyar közösséget. Arra kérek tehát minden erdélyi magyart, hogy a szeptember 27-i választáson támogassák az RMDSZ jelöltjeit.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!