Fotó: Facebook/Duna Nap Torockó
Ha ápoljuk kultúránkat, megőrizzük identitásunkat, cselekvőképesek leszünk – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Duna-nap megnyitóján szombaton Torockón.
2023. június 03., 14:112023. június 03., 14:11
2023. június 03., 16:352023. június 03., 16:35
A miniszter felidézte: idén három, kétszáz évvel ezelőtti eseményt ünnepel az ország: 1823-ban véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, született Petőfi Sándor és Madách Imre. „Ez a magyar kultúra gyökérzete, ami olyan sűrűn szövött, hogy amikor összetartozásról beszélünk, akkor az nem vágyálom, nem múltba révedés, hanem ennek „a szövetnek az ápolása” – mondta a miniszter, aki szerint ezért fontos, amit a Duna Médiaszolgáltató Torockón és minden nap 24 órában végez.
„Meg kell őriznünk ezt a kultúrát, ez a közös kincsünk” – fogalmazott. Csák János úgy folytatta: meg kell őriznünk az anyanyelvünket, nem csak a beszélt anyanyelvet, hanem a táncos, az énekelt anyanyelvet is. Azt a páratlan magyar kulturális kincset, ami a kezünkben van – tette hozzá.
– mutatott rá. Kifejtette: gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos családokra van szükség a Kárpát-medencében. Mi magyarok vagyunk, nem várhatunk a csodára, nekünk magunknak kell megtennünk a magunkét – fogalmazott.
Csák János kultúránk másik lábaként a magyar sors tanulságait jelölte meg. Ezeregyszáz éve mindig a határvidéken élt a magyarság, és megvolt az a gyökérzete, hogy akármilyen seregek jöttek, továbbmentek vagy kimentek, de a magyarság itt maradt – mondta. Ez az identitásunk alapja, ebből nem engedhetünk, sem a zsidó-keresztény hagyományokból, sem abból, hogy az őseinktől tanuljunk – közölte.
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve immár kilencedik alkalommal rendezik meg Torockón a magyar közmédia szervezésében a Duna-napot és tárják szélesre a Duna Ház kapuját. Rámutatott:
Fotó: Facebook/Duna Nap Torockó
A közmédia legfontosabb feladatai közé tartozik őrizni a külhoni magyarság szellemi örökségét, bemutatni történelmi, kulturális értékeit és megismertetni azt a Kárpát-medencében és a világ más szegleteiben élő nemzettársainkkal – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki rámutatott: kötelességük a magyar kultúra, a nemzeti identitás és az anyanyelv megőrzésének segítése, az anyaországgal való kapcsolattartás biztosítása, a nemzeti egység tudatának erősítése.
Kiemelte: a Duna-nap célja, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve a magyarlakta vidékekről érkező művészek előadásaival, koncertjeivel, kicsiknek és nagyoknak szóló programjaival erősítse a nemzeti összetartozás érzését. A Duna-nap idén először már nem egy nap, hanem három, ahol nemcsak az erdélyi és az anyaországi, hanem a külhonban élő összmagyarság találkozik.
itt vannak az ősi mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, énekesek, muzsikusok szerte a Kárpát-medencéből – sorolta.
„Mert számtalan a kincs, ami összeköt bennünket. Mert bár határok szakítottak szét több mint száz évvel ezelőtt, nemzeti egységünk gazdagsága mégis megmaradt: a mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, a szellemi örökség ápolói mind-mind gazdagítják magyarságunkat, őrzik évezredes kincseiket” – fogalmazott Altorjai Anita, aki hangsúlyozta: ennek Torockón mindannyian részesei lehetnek.
Idén is megszervezi a magyar közmédia a festői szépségű Fehér megyei Torockón a Duna Napot, amely az immár kilencedik alkalmához érve kibővül.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója a Petőfi-busznál mondott megnyitó beszédében úgy vélte, hogy négy fogalom keveredik a mai közbeszédben: szülőföld, ország, állam és haza, és a nemzeti összetartozás napja környékén érdemes rendet tenni a fogalmak között.
– jelentette ki a székelyföldi születésű politikus. Saját példájával élve elmondta: Székelyföld a szülőföldje, Erdély az otthona, Magyarország a hazája. Hozzátette: az elszakított nemzetrészekhez tartozóknak az elmúlt évtizedekben nehéz volt megértetniük az anyaországiakkal, milyen volt szeretni azt a hazát, amelynek nem voltál polgára, amely lemondott rólad, de évtizedek nemzetpolitikai építkezésének köszönhetően ma már nagyon jó érzés otthonról hazamenni.
„A nemzeti összetartozás nem az épp aktuális országhatárok, hanem a mélyről jövő, zsigeri hazaszeretet függvénye” – mondta Demeter Szilárd, hozzátéve, hogy ezt tanította Petőfi Sándor és a Himnusz írója, Kölcsey Ferenc is.
A Szent Korona és a koronázási ékszerek másolata is megtekinthető Torockón a Duna-nap alkalmából, a műtárgyak másolatai a helyi unitárius templomban vannak kiállítva. A Szent Korona és a koronázási ékszerek másolata szombaton helyi idő szerint 15 óráig látogatható a Fehér megyei község központjában található templomban. Az egyébként a Duna-házban, külön teremben őrzött tárgyak Torockó vasbányászatra és vasfeldolgozásra épülő múltjára is utalva vasból készültek.
A Szent Korona és a koronázási jelvények másolata Panyik Imre felvidéki díszműlakaltos keze munkája. A szintén vasból készült ereklyetartó teteje az Országház kupoláját mintázza, ezáltal is emlékeztetve, hogy a magyar alkotmányjog alapját képező Szent Korona az Országház Kupolatermében található és tekinthető meg. Akárcsak az eredetit, a Szent Korona és koronázási jelvények másolatát is koronaőrök őrizik a torockói unitárius templomban, és a szerencsésebb látogatók még az őrségváltásnak is tanúi lehettek.
Az érkezők sorban várták, hogy a koronázási ékszerek másolata elé járulhassanak, főleg a gyerekek örültek a nem mindennapi látnivalónak. Legtöbbjüket ölben kellett felemelniük szüleinek ahhoz, hogy jobban szemügyre vehessék a nem mindennapi látványt. Kérdéseik is bőven akadtak a látottakkal kapcsolatosan, az egyik kisfiút leginkább az foglalkoztatta, hogy miért ferde a koronán lévő kereszt, így édesapja elmesélte neki a koronázási ékszerek hányattatott sorsát. Az unitárius templomba olyanok is betértek megnézni a koronázási ékszerek másolatát, akik túrázni érkeztek a környékre és rövid pihenőt tartva kihasználták a nem mindennapi lehetőséget.
A Duna Médiaszolgáltató 2020-ban vette meg a Szent Korona és a koronázási ékszerek másolatát és a Torockón lévő Duna-házban helyezték el tárgyakat. Panyik Imre azután készítette el az alkotást, hogy előtte több ezer órán át tanulmányozta az Országházban lévő eredeti műtárgyakat. A 18. századi erődített torockói unitárius templom méltó környezetet biztosít a koronázási ékszerek másolatának, a betérők a műemlék épületet is megcsodálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének több mint felére.
Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be április 8-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!