Kocsik Krisztina iskolaigazgató és Antal Péter polgármester leplezte le a névtáblát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai 2-es számú Általános Iskolát. A névadó ünnepséget hétfőn, a 2024–2025-ös tanév nyitónapjával egy időben tartották meg Ormós Zsigmond oldalági leszármazottja, a Budapesten élő Ormós Gabriella jelenlétében. Arad megyében több mint 1500 diák kezdte meg magyar tannyelvű iskolában vagy tagozaton a tanévet, összesen tizenöt helyszínen.
2024. szeptember 09., 18:362024. szeptember 09., 18:36
2024. szeptember 10., 07:582024. szeptember 10., 07:58
Ormós Zsigmond politikus, író, művészettörténész és műgyűjtő 1813. február 20-án született Pécskán. Személyes képtára és numizmatikai gyűjteménye a mai Temesvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapjait jelentette. 1871-ben Temes vármegye, négy esztendővel később pedig Temesvár főispánjának nevezték ki, mindig az egyenlőséget és egyenjogúságot, a Bánságban élő különböző etnikumok közötti béke fenntartását tartotta a legfontosabbnak. Emellett fő célkitűzése volt a múzeumalapítás, és több évtizedes munkálkodás eredményeként 1891-ben meg is nyílt Temesváron egy önálló épületben a közgyűjtemény. Az iskolákban és a közintézményekben a magyar nyelv terjesztését segítette elő közhivatalnokként.
„Azt tartom a legnagyobb érdemének, hogy mindig a Bánságban élő összes nemzetiség békés együttéléséért munkálkodott, és ez az egyik legfontosabb dolog, amit követnünk kell, és példaként kell magunk elé állítanunk. Nálunk is van román és magyar tagozat, de több nemzetiség gyermekei járnak ezekbe az osztályokba, mégis tökéletes az együttműködés, mindenki békességben él a másikkal” – mondta Kocsik Krisztina.
Ormós Zsigmond mellszobrát ajándékként kapta az iskola
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az eddigi 2-es számú Általános Iskola szervezeti egységébe négy óvoda és egy bölcsőde is tartozik, az oda járó gyerekekkel együtt 640 tanulót számlál az intézmény, közülük 250-en koptatják a padot a magyar tagozaton. „Nem lehet élesen elkülöníteni a két tagozatot, mert vannak magyar gyerekek a román osztályokban, és ha kevesebben is, de vannak román gyerekek a magyar csoportokban” – tette hozzá az igazgató.
Bár népesebb a román tagozat, a köztudatban „magyar” iskolaként szerepel a tanintézmény, amely előkészítő osztályoktól a nyolcadikig nyújt képzést, és minden évfolyamon önálló osztály indult.
„A római katolikus templom falán van öt emléktábla, köztük az Ormósé, az ott megnevezettek közül bárkiről el lehetett volna ezt az iskolát nevezni, de Ormós Zsigmond szerintem jó választás” – fűzte hozzá a nyugdíjas pedagógus.
A piactéren, az iskola főbejárata előtt zajlott a tanévnyitó ünnepség
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Tanügyi, egyházi és politikai körökben teljes volt az egyetértés az iskolanévadás kapcsán. Antal Péter, Pécska nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere szerint a városi képviselőtestület egyhangúlag szavazta meg a határozattervezetet. „Erősíti az identitást, a lokálpatriotizmust, ha a településhez kötődő személyiségekről nevezünk el intézményeket. A művelődési ház Doru Ioan Petescu néhai román néptáncos nevét viseli, és szeretném, ha más intézmények is helyi személyiségek neveit vennék fel” – nyilatkozta a Krónikának.
Az Arad megyei magyar iskolák elnevezése körül „bábáskodó” Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár, volt főtanfelügyelő-helyettes és tanügyminisztériumi vezérigazgató – akit a javaslat kidolgozására felkértek – érdeklődésünkre elmondta: Pécska másik nagy szülöttének, Klebelsberg Kunónak a neve is felmerült, de „udvariasan elutasították” a volt magyar vallás- és oktatásügyi miniszter személyét, mondván, hogy „véletlenül” született Pécskán, mert katonatiszt édesapja épp ott állomásozott, másrészt nagyon fiatalon elkerült a városból.
A helyi identitás megerősítését szolgálhatja a névválasztás
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A hétfői ünnepségen a helyi és megyei elöljárók, román és magyar közéleti személyiségek vettek részt. Felolvasták az Ormós Zsigmond szellemi örökségét ápoló temesvári Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság vezetőjének, Matekovits György szájsebésznek, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjának a levelét, aki üdvözölte a névválasztást, a nagymúltú erdélyi magyar oktatási intézmények közé sorolta a pécskai alma matert, amelyről azt írta: „szellemiségét tekintve új iskola született”.
Ormós Gabriella szépapja Ormós Zsigmond testvére volt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Szerteágazó a család, de a sajnos az Ormós nevet nincs már, aki tovább vigye. Ormós Zsigmondnak nem voltak gyerekei, hanem a kor szokásának megfelelően a testvére egyik gyerekét, a szépapám fiát karolta fel, patronálta” – avatott be a családi kötelékekbe. Ormós Gabriella ajándékot is átadott a pécskai iskolának, az unokabátyja, dr. Szilvay Géza felajánlását: egy Ormós Zsigmond-mellszobrot.
A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai román és magyar tannyelvű 2-es számú általános iskolát.
Arad megyében 15 önálló magyar tannyelvű vagy magyar tagozatos iskolában folyik magyar oktatás, és ezekben több mint 1500 diák kezdte el hétfőn a 2024–2025-ös tanévet – tudtuk meg Tóthpál Renáta kisebbségi tanfelügyelőtől. A magyar óvodai csoportokban több mint 500-an vannak beíratva – tette hozzá.
Az aradi magyar iskolaközpontban, amely a bölcsődétől az óvodán át a középiskoláig nyújt anyanyelvű képzést, a Csiky Gergely Főgimnáziumban közel 600 diáknak csengettek be hétfőn – mondta Spier Tünde iskolaigazgató.
Az évek óta tartó felújítások munkálatok a végéhez közelednek, és bár még a munkatelep nem tűnt el, a tanítást ez már nem fogja befolyásolni – ígérte az igazgató.
Az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban két párhuzamos előkészítő osztály indult
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az elemi tagozaton a magyar kormány támogatásával, az Iskola Alapítvány szervezésében ebben a tanévben is biztosítani fogják a délutáni foglalkozást és az étkeztetést, a vidékről érkezett középiskolásoknak pedig a bentlakásban biztosítanak térítésmentesen szállást és ellátást, ugyancsak a magyar kormány támogatásának és az Alma Mater Alapítványnak köszönhetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!