Fotó: Bihar Megyei Tanács
Rendezett körülményeket, megfelelő szolgáltatásokat hozna létre a turisták számára a Bihar megyei önkormányzat a megye egyik legfőbb természeti látványosságánál, a Pádis-fennsíkon. A korábban is belengetett beruházás évek óta vita tárgya.
2022. november 01., 14:582022. november 01., 14:58
2022. november 01., 14:592022. november 01., 14:59
Bár a bakancsos turisták és a környezetvédők évek óta vitatják a szükségszerűségét és megvalósíthatóságát, a Bihar megyei önkormányzat nem mond le a megye egyik legszebb természeti látványosságánál található szállás- és egyéb körülmények rendezéséről. Az Ilie Bolojan tanácselnök vezette önkormányzat a szerkesztőségünkhöz eljuttatott tegnapi közleményében leszögezte: fejlesztéseket készül végrehajtani a Pádis-fennsík és Glavoj-rét környékén, hogy vonzóbbá tegye a környéket a turisták számára. A nemzeti liberális párti (PNL) megyevezetés meg is tette az első lépést a projekt érdekében: az önkormányzati képviselők csütörtöki ülésükön rábólintottak arra, hogy a közeli Vasaskőfalva (Pietroasa) önkormányzata – melyhez a természetvédelmi látványosság ezen része tartozik – átengedje a 67 147 négyzetméteres területet a megyének, így az megyei közvagyonnak minősüljön.
A közlemény szerint
melyhez jelenleg csak kövezett út vezet. Ez nem csupán amiatt népszerű a bakancsos turisták körében, mivel itt lehet sátrat verni, hanem mivel innen indul a legtöbb turistaútvonal a Pádis-fennsík fő látványosságaihoz.
A megyei tanács közleménye szerint a tervezett beruházásnak köszönhetően azokat, akik a környéken akarnak túrázni, sőt, a Glavoj-réten vernének sátrat, rendezett parkoló várja majd, így véget vetnek a jelenlegi felemás helyzetnek, amikor a gépkocsik a rétre, a sátrak közé vannak parkolva.
Eszerint a beruházás keretében ökozuhanyzókat és -mosdókat is kialakítanak a sátortábor közelében, hogy megfeleljenek a körülmények a civilizált világ elvárásainak. A kommüniké szerint a beruházás megvalósításához vissza nem térítendő uniós forrásokat hívnának le.
Közelebb kerül. Évek óta vita tárgya a Pádisra tervezett fejlesztés
Fotó: Bihar Megyei Tanács
A Pádis-fennsík jobb turisztikai kihasználtsága évtizedek óta vita tárgya, s bár számos politikus felvetette már a fejlesztés szükségességét, a tervek a környezetvédők és az ide legszívesebben járó bakancsos turisták ellenkezése miatt sorra megbuktak. A környék ugyanis védett terület, az Erdélyi-szigethegység a Természetvédelmi Park része, így a hatályos törvények csak minimális beavatkozást tesznek lehetővé, ami nem árt a természetnek. Jelenleg emiatt például megoldatlan a szennyvíz elvezetése, holott az a tény, hogy az itt sátorozók szappannal, samponnal mosakodnak a réten átfolyó patakban, melynek vize aztán a környékbeli látványosságokhoz vezet és beivódik a karsztfelszínbe, szintén árt a környezetnek.
Mircea Mălan megyei alelnök korábban a téma kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a megyei testület csupán minimális beavatkozásra készül a környéken, a 2,5 kilométeres bekötőút leaszfaltozása mellett például a parkolót csak fakerítés jelzi majd, mintha a táj része lenne. Az alelnök akkor még úgy látta, hogy az illemhelyek és a tisztálkodás kérdésének megoldására két lehetőség van: vagy ökoberendezéseket hozatnak, melyeket rendszeresen szivattyúznak, vagy külön derítőállomást hoznak létre.
A Pádis-fennsík a Bihar-hegység közepén terül el 1300 méter magasan. Jellegzetes karsztvidék, ahol karsztforrások, víznyelők, töbrök (dolinák) és barlangok vannak. Leglátványosabb része, a Csodavár Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100–300 méter átmérőjű és 100–200 méter mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a legnagyobban egy 73 méteres magas barlangnyílás található.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
Magyarország kormánya fontosnak tartja megmutatni Székelyföld vallásturisztikai helyszíneit, és anyagi forrásokkal is támogatja ezt, ezért pénteken, egy nappal a csíksomlyói búcsú előtt itt indítják el a Peregrinus.hu vallásturisztikai platformot.
szóljon hozzá!