melyhez jelenleg csak kövezett út vezet. Ez nem csupán amiatt népszerű a bakancsos turisták körében, mivel itt lehet sátrat verni, hanem mivel innen indul a legtöbb turistaútvonal a Pádis-fennsík fő látványosságaihoz.

A megyei tanács közleménye szerint a tervezett beruházásnak köszönhetően azokat, akik a környéken akarnak túrázni, sőt, a Gla­voj-réten vernének sátrat, rendezett parkoló várja majd, így véget vetnek a jelenlegi felemás helyzetnek, amikor a gépkocsik a rétre, a sátrak közé vannak parkolva.

Eszerint a beruházás keretében ökozuhanyzókat és -mosdókat is kialakítanak a sátortábor közelében, hogy megfeleljenek a körülmények a civilizált világ elvárásainak. A kommüniké szerint a beruházás megvalósításához vissza nem térítendő uniós forrásokat hívnának le.

Mircea Mălan megyei alelnök korábban a téma kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a megyei testület csupán minimális beavatkozásra készül a környéken, a 2,5 kilométeres bekötőút leaszfaltozása mellett például a parkolót csak fakerítés jelzi majd, mintha a táj része lenne. Az alelnök akkor még úgy látta, hogy az illemhelyek és a tisztálkodás kérdésének megoldására két lehetőség van: vagy ökoberendezéseket hozatnak, melyeket rendszeresen szivattyúznak, vagy külön derítőállomást hoznak létre.

A Pádis-fennsík a Bihar-hegység közepén terül el 1300 méter magasan. Jellegzetes karsztvidék, ahol karsztforrások, víznyelők, töbrök (dolinák) és barlangok vannak. Leglátványosabb része, a Csodavár Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100–300 méter átmérőjű és 100–200 méter mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a legnagyobban egy 73 méteres magas barlangnyílás található.