Szűrös Mátyás és Pozsgay Imre, a magyarországi rendszerváltás két máig megbecsült közreműködője volt a meghívottja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei által szervezett vasárnap délutáni ’56-os megemlékezésnek.
2014. október 27., 19:502014. október 27., 19:50
A nagyváradi városháza dísztermében tartott, a temesvári forradalom emlékévének keretébe illeszkedő rendezvény előadói az ’56-os magyarországi és a ’89-es romániai forradalom között vontak párhuzamot, a megemlékezés kezdeményezője és házigazdája a hazai rendszerváltás elindítója, Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti képviselő volt.
Szűrös Mátyás, a magyar Országgyűlés 1989-beli elnöke, aki azon év október 23-án az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, és 1990 tavaszáig annak ideiglenes elnöki tisztségét is betöltötte, előadásában az 1956-os történéseket helyezte el az akkori geopolitikai viszonyrendszerben. Majd röviden jellemezte az akkori és a későbbi rendszerváltó törekvések közötti hasonlóságokat és különbségeket, végül örömét fejezte ki, hogy a rendszerváltozás azóta békésen lezajlott, és megindult a szétszakított magyarság nemzeti integrációja.
Pozsgay Imre volt államminiszter 1848 és 1956 forradalmai és szabadságharcai között vont párhuzamot, emlékeztetve: „a levert forradalmak nem hagyják abba magukat”. Szerinte tévhit az, hogy ’56-ban Magyarország önveszélyes kalandba vágott bele, hiszen az egy évvel korábbi ausztriai példa jelezte: nagyhatalmi közreműködéssel véget lehet vetni a szovjet megszállásnak.
Október 23-án a poznani munkásfelkelőkkel való szolidaritás csapott forradalomba, amikor a kommunista karhatalom rárontott a szabadság iránti vágyukat kifejező fiatalokra. A bukás és a véres megtorlás azért következhetett be, mert a nyugatról és a tengerentúlról várt segítség nem érkezett meg, mutatott rá az előadó. Pozsgay Imre felidézte az ’56-os forradalom átértékelésének momentumát, az erdélyi menekülteknek nyújtott segítséget, a határnyitást a keletnémetek előtt, és Szűrös Mátyáshoz hasonlóan maga is üdvözölte az elmúlt néhány évben szerencsésen beindult nemzetpolitikai rendszerváltást, amely Trianon egyfajta korrekcióját hozhatja el.
Tőkés László beszédében a magyar rendszerváltozás két emblematikus alakjának nevezte a meghívottakat, mondván: Pozsgay Imre politikai-ideológiai vonatkozásban szerzett elévülhetetlen érdemeket, például amikor „az 1956-os forradalmat visszahelyezte jogaiba”. Ő volt az első állampárti politikus, aki az 1989. január 28-ai rádióinterjújában kimondta, hogy nem ellenforradalom zajlott 1956 októberében Magyarországon, hanem népfelkelés.
Szűrös Mátyást a mai magyar nemzetpolitika megalapozójának lehet nevezni, hiszen 1988 januárjában a Kossuth Rádióban ő mondta ki elsőként az állami vezetők közül, hogy „Magyarország erkölcsi, politikai és emberi jogi értelemben felelősséget érez és visel a határain túl élő magyarokért”, emlékeztetett.
Tőkés László a romániai rendszerváltozás folyamatát elemezve rámutatott, ez nemcsak késleltetett volt, hanem valójában a kommunista politikai és gazdasági klikk átmentését is eredményezte. Ennek tudatában kell látnunk, hogy a nemzeti kisebbségek és közösségi jogok helyzete mindmáig rendezetlen, mutatott rá.
A rendezvény folytatásaként a résztvevők égő fáklyákkal vonultak a közeli parlamenti irodához, amelynek erkélyén Tőkés László kitűzte az ’56-os forradalmi lyukas lobogót. Majd az egyházkerületi székhá belső udvarán található 1956-os emléktáblához mentek, ahol koszorúzásra és főhajtásra került sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.
A Brassó megyei Zernyesten működő medverezervárumba szállítják azt a három bocsot, amelyek anyját kilőtték, miután végzett egy olaszországi motorossal a Transzfogarasi úton.
Csíksomlyón szolgálni egy szerzetesnek prémium – válaszolta Böjte Csaba testvér a Krónikának, amikor arról faggattuk, hogyan fogadja a dévai plébániáról az ősi Mária-kegyhelyre való áthelyezését, ahol lelkészként folytatja szolgálatát.
Tetemes károkat okozott az ítéletidő hétfőn délután számos szilágysági településen. A vihar Zsibó városában háztetőket sodort le, fákat csavart ki tövestül, ugyanakkor Máramarosban és a Székelyföldön is tomboltak az elemek.
Letartóztattak Kolozsváron egy matematikatanárt két tanítványa – egy 14 és egy 15 éves lány – szexuális bántalmazásáért.
Hétfőn és kedden még országszerte kitart a kánikula, szerdától azonban több mint tíz fokkal is visszaesik a nappali csúcshőmérséklet, és zivatarokra is számítani lehet.
Meghosszabbította szerdáig az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a korábban kiadott vörös, narancssárga és sárga hőségriasztásokat.
Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
Újabb hőségriasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!