Szűrös Mátyás és Pozsgay Imre, a magyarországi rendszerváltás két máig megbecsült közreműködője volt a meghívottja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei által szervezett vasárnap délutáni ’56-os megemlékezésnek.
2014. október 27., 19:502014. október 27., 19:50
A nagyváradi városháza dísztermében tartott, a temesvári forradalom emlékévének keretébe illeszkedő rendezvény előadói az ’56-os magyarországi és a ’89-es romániai forradalom között vontak párhuzamot, a megemlékezés kezdeményezője és házigazdája a hazai rendszerváltás elindítója, Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti képviselő volt.
Szűrös Mátyás, a magyar Országgyűlés 1989-beli elnöke, aki azon év október 23-án az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, és 1990 tavaszáig annak ideiglenes elnöki tisztségét is betöltötte, előadásában az 1956-os történéseket helyezte el az akkori geopolitikai viszonyrendszerben. Majd röviden jellemezte az akkori és a későbbi rendszerváltó törekvések közötti hasonlóságokat és különbségeket, végül örömét fejezte ki, hogy a rendszerváltozás azóta békésen lezajlott, és megindult a szétszakított magyarság nemzeti integrációja.
Pozsgay Imre volt államminiszter 1848 és 1956 forradalmai és szabadságharcai között vont párhuzamot, emlékeztetve: „a levert forradalmak nem hagyják abba magukat”. Szerinte tévhit az, hogy ’56-ban Magyarország önveszélyes kalandba vágott bele, hiszen az egy évvel korábbi ausztriai példa jelezte: nagyhatalmi közreműködéssel véget lehet vetni a szovjet megszállásnak.
Október 23-án a poznani munkásfelkelőkkel való szolidaritás csapott forradalomba, amikor a kommunista karhatalom rárontott a szabadság iránti vágyukat kifejező fiatalokra. A bukás és a véres megtorlás azért következhetett be, mert a nyugatról és a tengerentúlról várt segítség nem érkezett meg, mutatott rá az előadó. Pozsgay Imre felidézte az ’56-os forradalom átértékelésének momentumát, az erdélyi menekülteknek nyújtott segítséget, a határnyitást a keletnémetek előtt, és Szűrös Mátyáshoz hasonlóan maga is üdvözölte az elmúlt néhány évben szerencsésen beindult nemzetpolitikai rendszerváltást, amely Trianon egyfajta korrekcióját hozhatja el.
Tőkés László beszédében a magyar rendszerváltozás két emblematikus alakjának nevezte a meghívottakat, mondván: Pozsgay Imre politikai-ideológiai vonatkozásban szerzett elévülhetetlen érdemeket, például amikor „az 1956-os forradalmat visszahelyezte jogaiba”. Ő volt az első állampárti politikus, aki az 1989. január 28-ai rádióinterjújában kimondta, hogy nem ellenforradalom zajlott 1956 októberében Magyarországon, hanem népfelkelés.
Szűrös Mátyást a mai magyar nemzetpolitika megalapozójának lehet nevezni, hiszen 1988 januárjában a Kossuth Rádióban ő mondta ki elsőként az állami vezetők közül, hogy „Magyarország erkölcsi, politikai és emberi jogi értelemben felelősséget érez és visel a határain túl élő magyarokért”, emlékeztetett.
Tőkés László a romániai rendszerváltozás folyamatát elemezve rámutatott, ez nemcsak késleltetett volt, hanem valójában a kommunista politikai és gazdasági klikk átmentését is eredményezte. Ennek tudatában kell látnunk, hogy a nemzeti kisebbségek és közösségi jogok helyzete mindmáig rendezetlen, mutatott rá.
A rendezvény folytatásaként a résztvevők égő fáklyákkal vonultak a közeli parlamenti irodához, amelynek erkélyén Tőkés László kitűzte az ’56-os forradalmi lyukas lobogót. Majd az egyházkerületi székhá belső udvarán található 1956-os emléktáblához mentek, ahol koszorúzásra és főhajtásra került sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron és Bukarestben is összefogtak az egyetemek, egyetemi oktatók, hogy az európai értékeket képviselő jelölt megválasztására buzdítsák a polgárokat.
Huszonöt új buszsofőrt alkalmazna az aradi helyi tömegközlekedési vállalat (CTP), de alig van jelentkező a júniustól létesítendő állásokra, dacára annak, hogy a cég állja az iskoláztatást.
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan az AUR államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak.
Forró víz által okozott másodfokú égési sérülésekkel került be a besztercei megyei sürgősségi kórházba szerdán egy egyéves és 10 hónapos gyermek – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tömegszerencsétlenséget került el szerda délután egy balázsfalvi iskolabusz sofőrje, aki az utolsó pillanatban félrehúzott, hogy a vele szembe nagy sebességgel haladó haszonjárművel ne ütközzön frontálisan, egy négyéves gyerek könnyebben megsérült.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!