Packáznak 52 ezer magyar diákkal: elutasítja a szakma és a politikum, hogy romántanárok oktassanak az elemiben

Teljes mértékben elhatárolódik a romániai magyar pedagógustársadalom, továbbá a politikum attól az – elsőként a Krónikában nyilvánosságra hozott – intézkedéstől, amely szerint a magyar nyelven zajló elemi oktatásban a tanítók helyett román szakos tanárok tartanák a román órákat. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elfogadhatatlannak tartja az oktatási törvényt az érintettekkel való előzetes egyeztetés, konzultáció nélkül módosító, 3000 magyar tanítót és 52 ezer gyermeket érintő kormányrendeletet.

A szakmai szervezet felhívja a figyelmet, hogy a tanítóképzőt, illetve egyetemet végzett magyar tanítók jogosultságot nyertek a román nyelv és irodalom elemi iskolai oktatására, megtanulták ennek sajátos, elemi iskolai módszertanát, gyermekirodalmat tanultak. Akinek tanítói oklevele van, az alsó tagozatos tanár – tehát felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Továbbá a véglegesítő, címzetes vizsga és a 2-es fokozati vizsga során a román irodalom, nyelvtan, módszertan pontszáma egyenlő a magyar irodalom, nyelvtan, módszertan pontszámával, tehát ugyanaz a fajsúlya.

Az RMPSZ szerint a rendelet nemcsak visszavonja azt a jogot, hogy továbbra is taníthassanak egy olyan tárgyat, ami szerepel a diplomájukon, hanem kétségbe vonja 3000 tanító eddigi munkáját, és a nyolcadikos és tizenkettedikes vizsgák sikertelenségét egyes megyékben a tanítók munkájának elégtelenségével magyarázza.

A román szakos tanárok a hazai egyetemek filológia szakjainak pedagógiai moduljaiban a román nyelv és irodalom oktatásának anyanyelvi beszélők, és gimnáziumi, illetve középiskolai diákok számára kidolgozott módszertanát tanulják, a régi tanterv értelmében ötödik osztálytól ekként is tanítják, s hacsak nem végeztek egy idegen nyelv szakot is, akkor az idegen nyelvek tanításának módszertanával nincsenek tisztában, ugyanakkor nincs gyakorlatuk az elemi iskolai korosztály oktatásában sem. „A romántanárokat nem arra képezték, hogy a kisgyermekeket beszélni, olvasni meg írni tanítsák meg” – szögezi le az RMPSZ, emlékeztetve: 2012-től a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem román nyelv tanszéke számos továbbképzőt szervezett a román mint nem anyanyelv tanításának, ezt a képzéssorozatot pedig több száz magyar tanító elvégezte.

Aggályosnak tartja a pedagógusszövetség azt is, hogy miközben az elmúlt években tanítókat vontak be a tantervek elkészítésébe, tanítók írták az elemi tagozatos román tankönyveket, a kormány mostani gesztusa a tankönyvíró tanítók kompetenciáját is megkérdőjelezi. A szakmai szervezet felteszi a kérdést: nem taníthat a szakember abból a tankönyvből, amit ő maga írt? Az RMPSZ a fenti érvek mentén mélyen elítéli a meggondolatlannak, szakszerűtlennek és jogszerűtlennek minősített rendeletet, illetve azt a módot, ahogy stratégiai jelentőségű kérdésekben konzultáció és előzetes tervezés nélkül hoznak tízezreket érintő döntést.

„Visszautasítjuk azt, hogy 3000 tanító, ki tudja hány tanár és 52 000 elemi tagozatos kisgyermek újra kísérleti alannyá válik egy bársonyszékben meghozott döntés eredményeként. Kérjük, ne űzzenek csúfot a tanítói hivatásból és saját állami felsőfokú intézményeik diplomáiból, lássák be, hogy tévedés történt, és vonják vissza ezt a rendeletet a lehető legrövidebb időn belül” – követeli a szakmai szervezet.

Nem ért egyet a sürgősségi kormányrendelettel az RMDSZ parlamenti csoportja sem. A szövetség aggályosnak tekinti a rendelet végrehajtását, hiszen egy előkészítő osztályos magyar gyermektől nem lehet elvárni, hogy kizárólag románul kommunikáljon. „Egyértelmű véleményünk, hogy az elemi oktatásban nem taníthatják a román nyelvet olyan pedagógusok, akik nem ismerik a magyar nyelvet, és nem sajátították el az alsó tagozaton alkalmazandó oktatási módszertant” – szögezte le az RMDSZ, hozzátéve: amennyiben a rendeletet nem vonják vissza, a parlamenti vitán kéri az erre vonatkozó cikkely törlését. Szakszerűtlennek, kivitelezhetetlennek és diszkriminatívnak tartja a rendelkezést a Magyar Polgári Párt (MPP) is, amelynek elnöke, Biró Zsolt parlamenti képviselő, az oktatási szakbizottság tagja a szakmai szervezetekkel, a szakma képviselőivel, illetve szülőkkel folytatott konzultációt követően a cikkely visszavonására szólítja a kormányt és a tanügyminisztert.

Biró szerint az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a magyar diákok jobb eredményeket érnek el a román nyelv elsajátítása terén a hatályos rendszernek köszönhetően, amelynek során a kisebbségi oktatásban tanuló diákoknak elemi osztályban az állam hivatalos nyelvét külön tanmenet szerint, a gyerekek anyanyelvét ismerő tanítók oktatják, olyan szakképzett (döntő többségében felsőfokú végzettséggel rendelkező) pedagógusok, akik a román nyelv oktatásának módszertanából nemcsak államvizsgáztak, de szaktudásukról a véglegesítő és a fokozati vizsgák alkalmával is tanúbizonyságot tettek. A politikus szerint folytatni kell a román nyelv külön tanmenet szerinti oktatásának felső osztályokba való kiterjesztését, nem pedig olyan tanárok kezébe adni a 6, 7 éves gyerekek képzését, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, akik számára a 0–IV osztályos módszertan teljesen idegen.

Időközben kiderült, például csak Hargita megyében mintegy százhetvennel kellene bővíteni a pedagógusi állások számát ahhoz, hogy az új előírásnak megfelelően szaktanárok oktathassák a román nyelvet a megye magyar tannyelvű elemi osztályaiban. A bővítés azonban szinte elképzelhetetlen, hiszen az oktatási minisztérium legutóbb éppen leépítések végrehajtására kérte a tanfelügyelőséget. Görbe Péter főtanfelügyelő szerint „bezavart” a tanévkezdés előkészületeibe az új szabályozás, különösképpen, hogy jelenleg is a szaktárca által nemrég kért leépítések végrehajtásán dolgoznak.

„Csökkenteni kellene, de az új kormányrendelet kimondja, hogy az elemi osztályokban román szakos tanároknak kellene tanítaniuk a román nyelvet, és ez majdnem százhetven posztot jelent pluszban” – vázolta az ellentmondást a főtanfelügyelő. Hozzáfűzte, azokban az iskolákban, ahol a módosítás csak néhány tanóratöbbletet eredményez, nem lesz szükség a pedagógusi állások bővítésére, de ott, ahol két-három normát is kitesz a románórák száma, valószínűleg elkerülhetetlen új romántanárok alkalmazása – éppen ezért okoz fejtörést számukra az új rendelet gyakorlatba ültetése. A rendelet azonnali hatállyal lépett érvénybe, így a szeptember 10-én kezdődő új tanévtől már alkalmazni kellene. Görbe Péter elmondta, készenlétben állnak ugyan, de egyelőre nem tudják, változik-e a románoktatás a tanévkezdéstől, az intézkedés bevezetésére vonatkozóan még tájékoztatást várnak a minisztériumtól.

Ráadásul a rendelet bércsökkenést eredményezne a magyar nyelven zajló elemi oktatásban dolgozó tanítók számára. Ők ugyanis jelenleg bérkiegészítést kapnak a magyar nyelv és irodalom tanórákért, hiszen ez többletnek számít a román tannyelvű oktatás tantervéhez képest, ám ha elveszítik a románórákat, ennek megfelelően a fizetésük is csökken. A módosítással kapcsolatban azonban inkább didaktikai, pedagógiai aggályok merültek fel, más tantárgyak esetében is tapasztalták már, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező tanár nem tudja, hogyan kell kezelni a kisebb gyerekeket. „Egy kicsit tartunk attól, hogy e téren lehetnek kellemetlenebb tapasztalatok. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárok általában tudományegyetemet végeznek, kisebb a pedagógiai felkészítésük, mint annak, aki tanítóképzőben végzett. A tanítóképző jó iskola volt, amely arra tanította meg az embert, miként kell bánni a kisgyerekkel” – magyarázta a Hargita megyei főtanfelügyelő.

A székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola elemi tagozatán oktató Szilveszter Anikó érdeklődésünkre elmondta, felháborítónak tartják a tanítók, hogy még a módszertanát sem dolgozták ki annak, hogy romántanárok oktassák a román nyelvet az elemiben. „Magyarán megkérdőjelezik a mi kompetenciánkat. Ilyen erővel elvehetnek sorra mindent, a matematikától kezdve az anyanyelvig. Azért, hogy az érettségi eredmények olyanok, amilyenek, nem a tanítókat kell felelőssé tenni, mert a másodikos, negyedikes mérések alkalmával mindig relatív jó eredmények születtek” – reagált az intézkedés bevezetésének szükségességére vonatkozó miniszteri indoklásra a pedagógus. Szilveszter Anikó majdhogynem lehetetlennek tartja a rendelet gyakorlatba ültetését, hiszen még a gimnáziumi, illetve középiskolai oktatásban is alig kerül elegendő szaktanár.