A temesvári mecset
Fotó: Facebook/Moscheea din Timisoara
A romániai muszlim közösség muftisága pénteken aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy Temesváron mecsetet építtetne egy „magát imámnak nevező”, közösségi vezetőként nyilatkozó személy. A mufti már-már nemzetbiztonsági kockázatról beszél.
2023. március 17., 21:342023. március 17., 21:34
Iusuf Murat romániai mufti (a mohamedán világban polgári elöljáró, jogtudós, bíró vagy törvénytudó pap) a Hotnews hírportál szerint kijelentette, rájuk, mint intézményre nézve, de a teljes romániai muzulmán közösségre – mely „több mint 900 éve letelepedett ezen a vidéken” – is veszélyes, hogy bizonyos személyek olyan hatáskörökkel ruházzák fel magukat, amelyekkel valójában nem rendelkeznek.
Az ügy előzménye, hogy a temesvári imám (szellemi, erkölcsi vezér, aki az imákat vezeti a mecsetekben), jobban mondva a helyiek által annak tartott Alim Safwan a temesvári sajtónak kijelentette, a helyi muszlimok új mecsetet (az iszlám vallás temploma) építenének a városban, ugyanis a jelenlegi imaházat „kinőtték”. Ezt 1992-ben építették helyi üzletemberek, de az egyetlen termet bővíteni kellett, és manapság jeles alkalmakkor már az udvaron sem férnek, mintegy 600-an járnak oda rendszeresen imádkozni. Alim Safwan szerint csak Temes megyében mintegy tízezer arab él – számuk főleg az Ázsiából érkező vendégmunkásoknak köszönhetően duzzadt ekkorára –, ezért itt lenne az ideje, hogy ők is nemzeti kisebbségi státust kapjanak Romániában.
Ezt a pénteki reakcióban is kihangsúlyozzák. Hozzáteszik: mint bármilyen más felekezet esetében, náluk is létezik egy klérus, papi testület, amely intézményükön keresztül, a romániai törvényeknek megfelelően gyakorolja hivatását.
„Aggodalomra ad okot, hogy Alim Safwan milyen minőségében nyújt vallási szolgáltatásokat Temesváron, ugyanis a mi nyilvántartásunkban nem szerepel olyan személyként, aki az ehhez nélkülözhetetlen, Romániában elismert oklevéllel is rendelkezik. Ha mégis, akkor arra kérjük, hozza nyilvánosságra” – olvasható a Hotnews által idézett reakcióban. Amelyben arra is emlékeztetnek, hogy
Iusuf Murat mufti jelezte, az általa vezetett intézmény nem kapott semmiféle hivatalos mecsetépítési kérést. A meglévő „úgynevezett” muzulmán imaházak kapcsán, amelyekben vallási szolgáltatásokat nyújtanak, kijelentette: kérvényezik, hogy a hatóságok ellenőrizzék, hánynak van az építkezési engedélyben is jelzett mecset vagy dzsámi státusa, hánynak van az imaházak esetében szükséges működési és katasztrófavédelmi engedélye, illetve az ezekben vallási szolgáltatásokat nyújtó személyek közül hánynak van a román hatóságok által is elismert oklevele.
„Az egyetlen hivatalos intézmény, amelyhez fordulni lehet, és amelynek statútumát valamennyi muszlim vallású személynek tiszteletben kell tartania, nemzetiségtől függetlenül, az a muszlim muftiság.
– olvasható az állásfoglalásban. Mely szerint a történtek súlyosan rontják a hagyományos romániai muszlim közösség megítélését, azé a közösségét, amely részese „az országunkat jellemző multikulturális és vallásközi modellnek”. Sőt a Poarta Albă-i származású, 45 éves Iusuf Murat mufti odáig megy, hogy kijelenti: az események „Románia és a román nép stabilitási, nyugalmi és biztonsági légkörét is veszélyeztetik”.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!