Az óriási árak miatt Kolozsváron csak 12 ingatlant vásároltak, Apahidán további 12, Szászfenesen 9, Kisbácsban pedig három lakást adnak ki a hátrányos helyzetű családoknak, akiknek szimbolikus, havi 100 lejes bért kell fizetniük. Coraian Zoltán Csaba hangsúlyozta: nemcsak az fontos előrelépés, hogy 35 családon tudtak segíteni, legalább ugyanennyire lényeges, hogy ennek köszönhetően érezhetően megváltozott a pataréti roma közösség magatartása.

Eleinte gyanakodva fogadták a projekt lebonyolítóit, elmondásuk szerint ugyanis már sokan ígérgettek nekik mindenfélét, de a gyakorlatban nem történt változás. Amikor azonban megbizonyosodtak, hogy a költözést kérelmező 41 családból 35 valóban kiutat nyer a szeméttelepről, a gyermekek iskolába járhatnak, több százan pedig személyazonossági igazolványhoz jutottak,

Az egyik kedvezményezett, Zsiga Linda elmondta: korábban egy 16 négyzetméteres lakásban zsúfolódott össze a családja, most pedig egy 36 négyzetméteres otthonban élhetnek. Rámutatott: sokan áram és fürdőszoba nélküli improvizált fabódékban kénytelenek élni.

Legkésőbb 2022-ig felszámolnák a nyomortelepet

Tonk Gabriella projektvezető úgy értékelt: csak akkor lesz elégedett, amikor teljesen sikerül felszámolni a pataréti nyomortelepet. Úgy véli: ezt legkésőbb 2022-ig meg kell valósítani, hiszen a helyzet egyre súlyosbodik. A Pataréten élők száma exponenciálisan növekszik, Tonk Gabriella szerint így ha a polgármesteri hivatalnak nincs komoly stratégiája a szegregáció felszámolására, a telep rövid időn belül jóval nagyobb, a körülmények pedig sokkal rosszabbak lesznek. Leszögezte: csak a Norvég Alap támogatása nem elég a probléma megoldására, emellett szükség van az EU strukturális alapjaiból finanszírozott pályázatokra és a polgármesteri hivatal saját forrásaira.

A Krónika kérdésére Tonk Gabriella azt is elmondta: nagyon nehéz megítélni, hogy mekkora költségvetésre lenne szükség ahhoz, hogy teljesen felszámolják a pataréti nyomornegyedet, ez ugyanis az ingatlanpiaci mozgásoktól is függ. Kifejtette: amikor 2004-ben előkészítették a projekt lakhatással foglalkozó részének költségvetését, körülbelül 50 százalékkal kisebb kiadással számoltak, mint amennyibe végül a beruházás került.

Azzal számoltak ugyanis, hogy új lakásokat építenek, amelyekhez a telket a városháza biztosítja, erre azonban nem került sor, a polgármesteri hivatal által felajánlott területek ugyanis végül különböző okokból nem bizonyultak megfelelőnek. Ennek nyomán Kolozsváron kívül kellett saját forrásból telket vásárolniuk, mivel a kincses városban nagyon megugrottak az árak – tulajdonképpen versenyt futottak az ingatlanpiaccal.

„Ezért is lenne nehéz előrejelezni, hogy 2022-ig mennyibe kerülne a telep végleges felszámolása. Mintegy 300 lakás árával kell számolni, ez nem akkora összeg, amit Kolozsvár nem engedhet meg magának, nyilván valamennyi pályázati forrást is beleszámítva” – magyarázta a szakember. Hozzátette: a Pataréten élők közül sokaknak megfelelnek a környékbeli települések, sőt egyesek kifejezetten falura költöznének, hiszen korábban ott éltek, csak a hulladékgyűjtés miatt költöztek a városba.

Segítettek munkahelyet találni, a gyermekeknek iskolába járni

A most lezárult projekt során nemcsak az elköltöző 35 családnak segítettek, ugyanis összesen 70 személynek sikerült munkát találnia, számos gyermeket pedig abban támogattak, hogy iskolába tudjon járni.

ugyanis a pataréti romák közül sokaknak nincs állandó bejelentett lakhelye, ezért csak egy évre kapnak ideiglenes személyit, amelyet évente meg kell újítani. Ezenkívül jogi és egészségügyi segítséget is biztosítottak a rászorultaknak.

A Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségfejlesztő Egyesület két és fél éves projektjének partnere volt az Alt Art Egyesület, a Habitat for Humanity Egyesület, valamint a Coastei utcai Romák Egyesülete. A projekt lebonyolítói egyhangúlag úgy nyilatkoztak, folytatni kívánják a munkát, ezért további pályázatokat nyújtanak be.

A műhely a Pataréten már évek óta jelen lévő Zody elnevezésű holland missziós szervezettel együttműködésben jött létre, Karen Joy és Visky Zsolt pedig a philadelphiai székhelyű Serge non-profit missziós szervezet tagjaiként végzik a munkát.

A roma családokat még 2010 decemberében költöztette a kolozsvári önkormányzat a Coastei utcából a Patarétre, az érintett mintegy háromszáz személynek mindössze negyven konténerlakást biztosítottak. A kilakoltatásra azt követően került sor, hogy a Coastei utcában lakó 18 roma család hivatalos bérleti szerződése lejárt, a négy ingatlan pedig nagyon leromlott állapotba került. Ezek köré ugyanakkor újabb roma családok költöztek, így az ottani közösség több száz főre duzzadt. A Coastei utcai területet utólag az önkormányzat az erdélyi ortodox érsekségnek adta haszonbérbe, ahol a teológia számára építettek bentlakást.