Párosával eltemetett lovak csontvázai
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Régészeti szempontból különleges leletegyüttest tártak fel a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Árkos határában végzett 2019-es és 2020-as ásatások során: a párosával eltemetett lovak sírjaihoz hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő, a szarvasagancsból készült zablapálcák pedig azért számítanak ritkaságnak, mert az állatok csontvázain, funkcionális állapotban találták meg őket.
2024. október 13., 14:512024. október 13., 14:51
2025. február 06., 13:122025. február 06., 13:12
A Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé vezető országút nyugati oldalán egy kilenc és fél hektáros területen zajlottak a leletmentesítési munkálatok 2019-ben és 2020-ban: az első évben egy, a másodikban két ásatást végeztek a szentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum munkatársai Valerii Kavruk igazgató vezetésével. A közgyűjtemény részéről Puskás József régész naponta nyomon követte a munkálatokat, de a feltárást végző cég részéről is sok régész volt jelen.
Az Árkos-Hosszú nevű lelőhelyen többek között
A környéken feltárt maradványok 90 százaléka az úgynevezett Gáva-kultúrából való, a Krisztus előtti 1200 és 800 közötti időszakból – olvasható a múzeum Facebook-oldalán a minap közzétett összefoglalóban.
Árkos jelenleg a kovásznai megyeszékhelyhez tartozik közigazgatásilag, az a terület pedig, ahol az ásatások folytak, az egykori közbirtokosság tulajdona volt, és a Hosszú dűlőnévről nevezték el a lelőhelyet Árkos-Hosszúnak.
A közösségi oldalon megjelent összegzés nem egy átfogó tanulmány, hanem csak a lovak sírjaira összpontosító írás, a közeljövőben a helyszínen talált emberi maradványokról és temetkezési szokásokról is megjelenik egy értekezés – mondta a Krónika érdeklődésére Puskás József, az ásatásokat vezető archeológus. Magyarázata szerint a késő-bronzkor első időszakára, a Kr. e. 1800–1300 közötti évekre jellemző az a humán és állati temetkezési szokás, amire Árkos-Hosszún fény derült, és a Kárpátoktól nyugatra, illetve a Pannon-síkságon még nem találtak hasonlót.
Szenzációsnak számítanak a lovak pofáján látható szarvasagancsból készült zablapálcák – mondják még zablatagnak is –, mert ezeket olyan helyzetben találták meg, ahogy használták őket.
Ritkaságnak számító zablatagok
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
„Azért különlegesek, mert nem az eke fordított ki egyet valamelyik szántóföldön, vagy egy szemétdobon talált darabról van szó, hanem épségben megmaradt, funkcionális helyzetben lévő zablapálcákról” – mondta a szakember, aki szerint az is arra utal, hogy fogatot húztak a lovak, mert a zablapálcák nem mindkét szájszélükön voltak, hanem a menetirány szerinti külső pofájukon. „Ezek a zablatagok alapból ritkaságnak számítanak, eddig a Kárpátok kanyarulatától keletre, főleg a kazahsztáni sztyeppén kerültek elő, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten” – tette hozzá Puskás József.
A zablapálcák alapján arra következtettek, hogy a lovakat a lószerszámmal együtt temették el, és bizonyára más díszítéseket is a sírokba helyeztek, amelyek azonban az enyészetté váltak. A kutató szerint ez a temetkezési szokás arra utal, hogy tehetős, vezető személyiség lovairól volt szó. Ritkaság az ugyanott talált kör alakú zablatag is, amely a régész szerint az Ural-környéki Alakul-kultúrára jellemző.
Térkép a délkelet-európai és eurázsiai lósírok lelőhelyeiről
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A szénizotópos vizsgálat alapján megállapították, hogy a lovak temetése elég hosszú ideig volt gyakorlatban, időszámításunk előtt az 1750-es évektől az 1500-as évekig. Házmaradványokat, használati eszközöket és emberi sírokat is találtak a helyszínen, és még ha azok későbbi időszakra is tehetők, gyanítják, hogy ugyanazé a népcsoporté, amelyik a lovakat ily módon hantolta el.
„A környezettől elütő tárgyak alapján úgy gondoljuk, hogy valahonnan a Fekete-tenger északi partvidékéről érkezett népek lehettek, akik a lovaikat az Olt partján temették el. De mivel 3500-4000 évvel ezelőtti népekről beszélünk, írásos feljegyzések nem maradhattak fenne, így további kutatásokra van szükség, hogy megállapítsuk, kik voltak ők” – fejtette ki Puskás József.
Rekonstruált rajz arról, ahogy a sírokba helyezték az igavonó állatokat
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A Sapientia Alapítvány által támogatott ásatásokról beszámoló régész elmondta: a közeljövőben az út másik oldalán, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok tervezett területén fognak leletmentesítési munkálatokat végezni, ugyanis a törvény szerint a nyilvántartott lelőhelyeken nem szabad építkezési munkálatokat végezni, amíg a régészek fel nem térképezték a terepet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Több mint egy kilogramm kokaint fedeztek fel a román határrendészek egy Nagylakon keresztül az országba érkező autóban elrejtve.
Több Hargita megyei településen szünetel az áramszolgáltatás a viharos időjárás miatt – számolt be szerda délután a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Hosszú évek halogatásai és ígéretek után végre megoldódik a kolozsvári filharmónia székhelyének gondja, ősztől az új zeneakadémia épületébe költözik – közölte Facebook-oldalán szerdán Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke.
A XXXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) idei mottója – Ránk számíthatsz! – nem csupán szlogen, hanem a rendezvény lényegét összegzi, ami a közösség, bizalom és összetartozás – jelentette ki Popa Ilona erdélyi főszervező.
Három személy megsérült szerdán a Hargita megyei Gyimesközéplokhoz tartozó Antalokpataka településen, miután autójukat elsodorta a vonat a közúti vasúti átjárón – közölte a megye katasztrófavédelmi felügyelősége.
A témaválasztást a közbeszéd „diktálja”, legyen szó politikáról, sportról vagy tudományról, a fő szempont pedig a nemzeti egység megbontására tett kísérletek elhárítása, az erdélyi szellemiség bemutatása.
Egy országosan körözött férfit, valamint három másik – nemi erőszak, rablás, és minősített lopás vagy közlekedési bűncselekmények miatt elítélt – férfit azonosítottak és börtönöztek be kedden a Bihar megyei rendőrök.
Előre kitervelte az erőszakos támadást, és baltával felfegyverkezve próbált betörni az áldozat otthonába a múlt heti Maros megyei gyilkosság azóta is körözött gyanúsítottja – legalábbis ez derül ki az ügyészségi jelentésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!