Az ő közreműködésével sugározta le a TVR központi csatornája azt – a regionális stúdió felelős szerkesztője által elutasított – tendenciózus tudósítást, amely úgy állította be a Beatrice zenekar 2016. augusztusi kolozsvári koncertjét, mint irredenta rendezvényt, Nagy Feróék XX. század című daláról pedig azt állította, hogy kedvező fényben tünteti fel Sztálint, Hitlert és az Iszlám Államot. Az annak idején nagy port kavart, a TVR számára pedig hatalmas presztízsveszteséget okozó riportról a köztévé etikai bizottsága megállapította, hogy megsértette a televízió etikai kódexét. (A TVR 1-es csatornáját az Országos Audiovizuális Tanács később tízezer lejes bírsággal sújtotta, amiért a koncertről készült anyagával megszegte a tárgyilagos tájékoztatásra vonatkozó előírásokat).

A „magyarszakértőként” bemutatott interjúalanyok között szerepel egyebek mellett Alexandru Ghișa történész, egykori diplomata, a mindenütt és mindenben magyarveszélyt sejtő Dan Dungaciu bukaresti egyetemi oktató, az Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium (LARICS) vezetője, Tudor Păcuraru, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyugállományú ezredese, Liviu Man újságíró, a Gazeta de Cluj sajtótröszt zsarolással vádolt, majd felmentett igazgatója, továbbá Cosmin Puriș, a szintén kolozsvári Făclia napilap minden fuvallatra magyar irredentizmust és szeparatizmust kiáltó főszerkesztője, akinek a magyarok elleni hangulatkeltő cikke tavaly oda vezetett, hogy végül nem indulhatott be a magyar állami támogatással felépült óvoda és bölcsőde Bánffyhunyadon.

„Ez a könyv nem Orbán- vagy Magyarország-ellenes pamflet, se nem kiáltvány, hülyeség is lenne azt állítani, hogy Orbán Viktor ne lenne legitim, miután Magyarország rendszerváltás utáni történelmének felét, 16 évet a hatalomban töltött. Nagyon sajnálom, hogy Romániának nem voltak, nincsenek hozzá hasonló kaliberű vezetői, akik ilyen külpolitikát folytatnának, nem pedig visszhangozzák a nyugati államok nagykövetségeinek véleményét, mint a román diplomácia” – állapította meg a kötetbemutatón az orbáni politikát szuverenistának nevező Liviu Man.

Lapunk kérdésére Tibori Szabó Zoltán elmondta, tőle interjút kért a könyv szerzője, és akkor még nem tudta, kik szerepelnek még a kiadványban. A vele készült beszélgetést szerinte tisztességesen, módosítás nélkül leközölték. Elmondta, mindig úgy gondolta, ha tisztességesen lehet dialógust folytatni, akkor azt meg kell tenni, „hiszen ha kérdezni szabad, akkor válaszolni is illik”. „A válaszaimat vállalom, azokat komolyan gondolom. Többek között elmondtam, Magyarországnak és Romániának egyformán el kell döntenie, hogy a régiók Európáját akarja felépíteni, vagy az egyre idegesebb és türelmetlenebb, homogenizáló nemzetállamokat. Attól, hogy leülünk a románokkal beszélgetni, nem kevesebbek leszünk, hanem többek” – jelentette ki az újságíró, elismerve: jobban szeret román barátaival beszélni, mint azokkal, akik a könyv szerzői közül különböző véleményeket megfogalmaznak.

Ekkor azt firtattuk Tibori Szabó Zoltántól, utólag, a szerzők-interjúalanyok ismeretében is érdemesnek tartja a párbeszédet, és nem bánta-e meg, hogy a nevét adta a kötethez. „Én ezt a kérdést a nyolcvanas években feltettem Gáll Ernőnek (szerkesztő, szociológus, író – szerk. megj.), hogy miért áll szóba ennek a SRI-s ezredesnek az édesapjával, Francisc Păcuraruval. Mire Gáll Ernő azt válaszolta: ha száz emberből egyet meggyőzől vagy elgondolkodtatsz, akkor már megérte. Így vagyok vele én is: ha a mai könyvbemutatón részt vett mintegy száz ember közül egy elgondolkodott azon, hogy talán mond valamit ez az ember, akkor az is egy nyereség” – fejtette ki az egyetemi oktató.

Egyébként a bemutatón a hallgatóság soraiból olyan kérdések hangzottak el, miszerint mikor írnak a szerzők a román nemzet- és hazaárulókról (ekkor elhangzott Ludovic Orban volt román kormányfő neve), vagy kiadják-e magyar nyelven is az – 50 lejért forgalmazott – kötetet. Kiderült, tervezik a magyar kiadást, amelyet ősszel Budapesten mutatnának be, „hiszen fel kell nyitni az emberek szemét”.