Orbán Viktor, a „magyarszakértő” románok és a rögeszme

A könyv témája, címe és borítója egyaránt mágnesként vonja magára a figyelmet a politikától túlfűtött román és magyar közéletben. A Fekete hattyú a Balatonon című, Orbán Viktor és egy felvállalt rögeszme alcímmel ellátott kötet műfaját nehéz lenne meghatározni, de nem is ez a lényeg. A szerző, Romeo Couți, a román közszolgálati televízió (TVR) kolozsvári regionális stúdióját közel két évtizeden keresztül irányító újságíró több mint tíz „szaktekintéllyel” beszélgetve

járja körül a Románia és Magyarország között meglehetősen feszültként jellemzett politikai és diplomáciai viszonyt, valamint a magyar miniszterelnök személyiségét, politikáját.

Nem mehetünk viszont tovább anélkül, hogy ne ejtsünk szót a Creator kiadó könyve mögött álló illusztris társaságról, amelynek tagjaiban – egy kivétellel – sok egyéb mellett az a közös, hogy nemigen lehet őket túlzott magyarbarátsággal vádolni. A leghosszabb mandátumú területi stúdióigazgatónak számító Romeo Couți tevékenységével szemben számos szakmai és menedzsmentbeli kifogás merült fel korábban (adott pillanatban 35 munkatársa részéről), emiatt előbb 2017-ben, majd 2021-ben végleg menesztették tisztségéből, pontosabban nem hosszabbították meg a megbízatását.

Az ő közreműködésével sugározta le a TVR központi csatornája azt – a regionális stúdió felelős szerkesztője által elutasított – tendenciózus tudósítást, amely úgy állította be a Beatrice zenekar 2016. augusztusi kolozsvári koncertjét, mint irredenta rendezvényt, Nagy Feróék XX. század című daláról pedig azt állította, hogy kedvező fényben tünteti fel Sztálint, Hitlert és az Iszlám Államot. Az annak idején nagy port kavart, a TVR számára pedig hatalmas presztízsveszteséget okozó riportról a köztévé etikai bizottsága megállapította, hogy megsértette a televízió etikai kódexét. (A TVR 1-es csatornáját az Országos Audiovizuális Tanács később tízezer lejes bírsággal sújtotta, amiért a koncertről készült anyagával megszegte a tárgyilagos tájékoztatásra vonatkozó előírásokat).

A „magyarszakértőként” bemutatott interjúalanyok között szerepel egyebek mellett Alexandru Ghișa történész, egykori diplomata, a mindenütt és mindenben magyarveszélyt sejtő Dan Dungaciu bukaresti egyetemi oktató, az Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium (LARICS) vezetője, Tudor Păcuraru, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyugállományú ezredese, Liviu Man újságíró, a Gazeta de Cluj sajtótröszt zsarolással vádolt, majd felmentett igazgatója, továbbá Cosmin Puriș, a szintén kolozsvári Făclia napilap minden fuvallatra magyar irredentizmust és szeparatizmust kiáltó főszerkesztője, akinek a magyarok elleni hangulatkeltő cikke tavaly oda vezetett, hogy végül nem indulhatott be a magyar állami támogatással felépült óvoda és bölcsőde Bánffyhunyadon.

Nos, ezek a magyar kérdésben szakavatott figurák értekeztek csütörtökön este a kincses városi Florin Piersic mozi kávézójában a kötetről (amelynek „ősbemutatóját” március 15-én Csíkszeredában tartották), a román-magyar kapcsolatokról, de főként közös „szenvedélyükről”, Orbán Viktorról.

Aki Alexandru Ghișa szerint „félresöpörte” az Adrian Năstase és Medgyessy Péter által odaadóan ápolt kétoldalú stratégiai partnerséget, rendszeresen alkalmaz álhíreket, kormánya etnobizniszre használja a Magyarországon elismert 13 nemzeti kisebbséget, köztük a románokat, akiknek amúgy mindössze 20 százaléka beszél anyanyelvén, román nyelvű történelemkönyvvel sem rendelkeznek, ami természetesen a budapesti hatóságok műve. Tudor Păcuraru azt ecsetelte, hogy a magyar kormányfő teljes politikája Trianon körül forog, mindazonáltal szerinte „fedősztori” csupán az erdélyi magyarok körében emlegetett elmélet, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak ígérte Erdélyt a NATO és az EU gyengítése fejében.

„Ez egy kompromat (kompromittáló anyag – szerk. megj.), Moszkva felhasználja a magyar miniszterelnök múltját. Orbán Viktor csak azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy óvja a nemzetét. Folyton úgy állítja be, hogy minden rossz azért van, azért esik az eső, kígyóznak a sorok a benzinkutaknál, mert a magyarok elvesztették Erdélyt. Ami épp olyan nevetséges, mintha a románok Besszarábia elvesztésére fognák a kórházépítés hiányát” – hangzott a SRI volt ügynökének eszmefuttatása. Cosmin Puriș nemes egyszerűséggel „mérgezett ajándéknak” nevezte a magyar állam által az erdélyi magyaroknak nyújtott gazdasági és egyéb jellegű támogatásokat, szerinte az óvodák, iskolák építése „nem normális”, hiszen szegregációhoz vezet, miközben az európai tendencia a kohézió.

„Ez a könyv nem Orbán- vagy Magyarország-ellenes pamflet, se nem kiáltvány, hülyeség is lenne azt állítani, hogy Orbán Viktor ne lenne legitim, miután Magyarország rendszerváltás utáni történelmének felét, 16 évet a hatalomban töltött. Nagyon sajnálom, hogy Romániának nem voltak, nincsenek hozzá hasonló kaliberű vezetői, akik ilyen külpolitikát folytatnának, nem pedig visszhangozzák a nyugati államok nagykövetségeinek véleményét, mint a román diplomácia” – állapította meg a kötetbemutatón az orbáni politikát szuverenistának nevező Liviu Man.

Érdekes színfoltja ugyanakkor a kötetnek Tibori Szabó Zoltán újságírónak, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kara docensének a szerepeltetése.

Akiről az est moderátora bemutató-felvezető szövegében nem csak azt tartotta fontosnak megemlíteni, hogy a Népszabadság egykori kolozsvári tudósítója és a Holokauszt- és Genocídiumtanulmányok Intézet igazgatója, hanem azt is, hogy tavaly a Haaretz című izraeli lapban közzétett írásában azt fejtegette, párhuzam vonható Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor és Orbán Viktor között. Felszólalásában Tibori Szabó Zoltán igyekezett pontosítani, hogy az elhangzottaktól eltérően ő nem „contributora”, szerzője, hanem interjúalanya a kötetnek, és azért fogadta el Romeo Couți interjúkérését, mert hisz a párbeszédben, olyanokkal is, akikkel nem ért egyet. „A hír szent, a vélemény szabad. Nem hallgathatók el a különböző vélemények” – hangoztatta a kötetben egyedüli magyarként szereplő újságíró.

Lapunk kérdésére Tibori Szabó Zoltán elmondta, tőle interjút kért a könyv szerzője, és akkor még nem tudta, kik szerepelnek még a kiadványban. A vele készült beszélgetést szerinte tisztességesen, módosítás nélkül leközölték. Elmondta, mindig úgy gondolta, ha tisztességesen lehet dialógust folytatni, akkor azt meg kell tenni, „hiszen ha kérdezni szabad, akkor válaszolni is illik”. „A válaszaimat vállalom, azokat komolyan gondolom. Többek között elmondtam, Magyarországnak és Romániának egyformán el kell döntenie, hogy a régiók Európáját akarja felépíteni, vagy az egyre idegesebb és türelmetlenebb, homogenizáló nemzetállamokat. Attól, hogy leülünk a románokkal beszélgetni, nem kevesebbek leszünk, hanem többek” – jelentette ki az újságíró, elismerve: jobban szeret román barátaival beszélni, mint azokkal, akik a könyv szerzői közül különböző véleményeket megfogalmaznak.

Ekkor azt firtattuk Tibori Szabó Zoltántól, utólag, a szerzők-interjúalanyok ismeretében is érdemesnek tartja a párbeszédet, és nem bánta-e meg, hogy a nevét adta a kötethez. „Én ezt a kérdést a nyolcvanas években feltettem Gáll Ernőnek (szerkesztő, szociológus, író – szerk. megj.), hogy miért áll szóba ennek a SRI-s ezredesnek az édesapjával, Francisc Păcuraruval. Mire Gáll Ernő azt válaszolta: ha száz emberből egyet meggyőzől vagy elgondolkodtatsz, akkor már megérte. Így vagyok vele én is: ha a mai könyvbemutatón részt vett mintegy száz ember közül egy elgondolkodott azon, hogy talán mond valamit ez az ember, akkor az is egy nyereség” – fejtette ki az egyetemi oktató.

Egyébként a bemutatón a hallgatóság soraiból olyan kérdések hangzottak el, miszerint mikor írnak a szerzők a román nemzet- és hazaárulókról (ekkor elhangzott Ludovic Orban volt román kormányfő neve), vagy kiadják-e magyar nyelven is az – 50 lejért forgalmazott – kötetet. Kiderült, tervezik a magyar kiadást, amelyet ősszel Budapesten mutatnának be, „hiszen fel kell nyitni az emberek szemét”.