Október 6. a nemzeti gyász mellett a nemzeti összefogás szimbóluma is

Megemlékezők a Szabadság-szobornál •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Megemlékezők a Szabadság-szobornál

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A magyar nemzet szabadságszeretete, függetlenségi-önrendelkezési vágya ma is ugyanolyan erős, mint az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, ezért október 6. a nemzeti gyász mellett a nemzeti összefogás szimbóluma is – mondták az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések szónokai vasárnap este az aradi Szabadság-szobornál.

Pataky Lehel Zsolt

2024. október 06., 22:272024. október 06., 22:27

2024. október 07., 10:392024. október 07., 10:39

Esős idő köszöntött a nemzeti gyásznapon Aradra, ahol 1849. október 6-án kivégezték a magyar forradalmi seregek 13 főtisztjét. Az osztrák császári udvar által elrendelt véres megtorlás helyszínén, a vesztőhelyen álló obeliszknél ennek ellenére a korábbi évekhez képest jóval többen, ezer feletti számban jöttek el megemlékezni – igaz, délutánra elállt az égi áldás.

Korábban a Váralja negyedben lévő emlékműnél, ami egyben a mártírok közül 11-nek a végső nyughelye is, volt a megemlékezések központi helyszíne, de a Szabadság-szobor 2004-es újra állítása óta az egykori Attila téren (később Tűzoltók tere), ma a Román–magyar megbékélés parkjában tartják a fő eseményeket.

Az 1881-ben felállított obeliszknél áhítatott mondott Udvardy György, a veszprémi római katolikus egyházmegye érseke, majd a helyi közintézmények, a civil szervezetek, a történelmi magyar egyházak, hagyományőrzők, a magyar országgyűlési pártok, az RMDSZ vidéki szervezeteinek és környező megyékből érkező képviselői helyezték el koszorúikat. Minden évben koszorúznak Aradon a vértanúk leszármazottai: idén a Damjanich-Csernovics, a Knézics és a Vécsey családok képviselői is főt hajtottak.

Lovas huszár hagyományőrzők •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Lovas huszár hagyományőrzők

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A 74 éves Takár Károly a kárpátaljai Aknaszlatináról érkezett, méghozzá kerékpáron tette meg az utat három nap alatt Debrecen és Szolnok érintésével, hogy – mint mondta – „egyszemélyes hagyományőrzőként, Verecke üzenetével hirdessem a magyarok létjogosultságát, és aki magyar, szeresse egymást.”

Takár Károly Aknaszlatináról érkezett kerékpárral •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Takár Károly Aknaszlatináról érkezett kerékpárral

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Ezt követően az Arad-belvárosi Páduai Szent Antal Plébániatemplomban, közismerten a minorita templomban tartottak gyászmisét a 13 vértanú tiszteletére (a templomot 1903-ban az ő emlékükre konszakrálták). Szentbeszédében Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott, hogy a szabadságharcosok krisztusi erényeket valósítottak meg, hiszen az igazságért a halált is vállaló Jézus áldozatához hasonló a vértanúk áldozata, akik a szabadságért adták életüket.

Udvardy György celebrálta a vértanúk emlékére tartott gyászmisét •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Udvardy György celebrálta a vértanúk emlékére tartott gyászmisét

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A szentmise résztvevői ezután gyalog vonultak a templomból Zala György monumentális szoborcsoportjához, a Szabadság-szoborhoz, ahol már a megemlékezők nagy tömege várakozott. Az elsőként felszólaló Călin Bibarț aradi polgármester beszédében úgy fogalmazott: nemcsak a szabadságért harcolókra emlékezünk, hanem olyan emberekre, akiknek volt egy álmuk.

Szónok és meghívottak •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Szónok és meghívottak

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Az ő álmuk mára valóra vált: a szabadság, amelyet nemcsak a magyarok, hanem Európa valamennyi népe élvezhet. A tábornokok is Európa különböző népeit képviselték, és tiszta lelkiismerettel álltak a kivégzőik elé, a tudattal, hogy bár a forradalmak megszedik az áldozataikat, ők megtették, amit a haza, amit választottak, megkívánt” – fogalmazott Călin Bibarț.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke azt mondta többek között, hogy október 6. nem csupán a gyász és a fájdalom napja, hanem a bátorság, a kitartás és a nemzeti összefogás szimbóluma is. „A tábornokok különböző nemzetiségűek voltak, de emlékük azt tanítja nekünk, hogy csak közös erőfeszítéssel, összefogással érhetünk el tartós eredményeket” – jelentette ki.

Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Hozzátette: a szabadság és az önrendelkezés biztosítása ma is épp olyan fontos, mint 175 évvel ezelőtt.

Idézet
Nem engedhetjük meg, hogy mások döntsenek helyettünk. Akárcsak a szabadságharcosoké, a mi elkötelezettségünk is fontos, hogy kultúránkat tovább adhassuk, biztosítsuk számunkra a szabad élet lehetőségét” – mondta Faragó Péter.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is azt emelte ki többek között, hogy az aradi vértanúk jelentős része nem magyar embernek született, de magyar szabadságharcosként és a magyar szabadság védelmezőjeként halt meg. „Az identitás tehát nem csak adottság, döntés is lehet” – jelentette ki, hozzátéve, hogy miként „1789-ben a francia, úgy 1848–49-ben Európában a szabadság nyelve a magyar volt.” Ezzel arra utalt, hogy

a ’48-as szabadságharc egyik nagysága éppen abban rejlik, hogy közös nevezőre tudta hozni különböző nemzetek fiait és lányait.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy „a szabadság romlandó”, arra vigyázni, azt ápolni kell. „A szabadságunk ugyanis megvan, de nap mint nap érezni lehet azokat a korlátokat, amelyekkel gúzsba köt és fejünkre nő, elszívja tőlünk a levegőt a mindenen elhatalmasodó intézmény. Érezzük nap mint nap azt, ahogyan a szabad gondolkodást, a szabad véleménynyilvánítást ideológiai bélyeggel illetik, majd eltörlik mindazokat, akik nem fogadják el a többséginek gondolt és mondott irányt. Ezen kell változtatni! Ezt ma bátorsággal, a szabad szólás és a szabadon gondolkodás fegyverével tehetjük meg. (…) Fegyverek helyett ma egy másik eszközt kaptunk: megkaptuk azt, hogy mi döntsünk a sorsunkról. Ma azzal harcolunk, ahogyan részt veszünk a közéletben. Azzal harcolunk, ahogyan véleményt mondunk a dolgokról. És azzal harcolunk, ahogyan meghatározzuk, hogy milyen legyen a jövőnk. És ezt soha nem bízhatjuk másokra! Minden egyes szavazat egy lépés a szabadság megőrzése, az elveszett szabadság visszaszerzése felé” – jelentette ki.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszéde •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszéde

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A magyar kormány nevében felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal kezdte, hogy a magyarok tudják, mit jelent elszakítva élni egymástól, hogy milyen az, amikor az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, „és ezzel világnemzetté váltunk”. Szijjártó szerint „a magyarok szívéből semmi nem tudja kitörölni 1848-at, mint ahogy 1956-ot vagy 1989-et sem.”

Idézet
Az 1848–49-es események egyet jelentettek a bátorsággal. Világossá tettük, hogy a nemzeti függetlenségért a legnagyobb túlerővel szemben is fel kell venni, és fel is vettük a harcot. Számunkra a szabadságharc nem egy szabadon választott gyakorlat, ezt bizonyítottuk, ha kellett az oszmán, a Habsburg vagy a szovjet birodalommal szemben. A magyar egy szabadságharcos nemzet! Mindig ott állt, és ezután is ott fog állni az őt megszálló birodalmak sírjainál” – mondta.

A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet ma is azt kíván, amit a márciusi ifjak fogalmaztak meg: „Legyen béke, szabadság és egyetértés, mi ezt akarjuk!” – utalt a közelben zajló orosz–ukrán háborúra, amelynek megoldása a magyar kormány szerint nem a csatamezőkön, hanem a tárgyalóasztalnál van. „Legyen tűzszünet, béketárgyalás és béke” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy a ’48-as forradalom és szabadságharc üzenete túlnyúlik az országhatáron, és összefogásra szólítja a nemzetet. „Minden magyar emberre számítunk nemzetünk jobbra fordítása érdekében. Ezért is a magyar külpolitikának nélkülözhetetlen része a nemzetpolitika, amelynek legfontosabb gondolata, hogy minden magyar ember felelős minden magyarért” – mondta.

A szónoklatokat követően a kegyelet koszorúit az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyáinak fényében helyezték el a résztvevők.

Koszorúzás fáklyafényben •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Koszorúzás fáklyafényben

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

korábban írtuk

„Arad márpedig a magyar Golgota” – 175 éve végezték ki a 13 vértanút
„Arad márpedig a magyar Golgota” – 175 éve végezték ki a 13 vértanút

A szabadságharc leverését követő véres megtorlás az 1848–1849-es forradalom leggyászosabb eseménye.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök

Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök
2025. július 08., kedd

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás

A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás
2025. július 08., kedd

Elítélik az európai diákszervezetek a romániai ösztöndíjak megkurtítását, nőhet az iskolaelhagyás

Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.

Elítélik az európai diákszervezetek a romániai ösztöndíjak megkurtítását, nőhet az iskolaelhagyás
2025. július 08., kedd

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak

Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak
2025. július 08., kedd

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”

A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”
2025. július 08., kedd

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség

Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség
2025. július 08., kedd

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók

A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók
2025. július 08., kedd

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa

A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.

Marad a veszélyhelyzet Parajdon
Marad a veszélyhelyzet Parajdon
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

2025. július 07., hétfő

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is

Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is