Október 6. a nemzeti gyász mellett a nemzeti összefogás szimbóluma is

A 74 éves Takár Károly a kárpátaljai Aknaszlatináról érkezett, méghozzá kerékpáron tette meg az utat három nap alatt Debrecen és Szolnok érintésével, hogy – mint mondta – „egyszemélyes hagyományőrzőként, Verecke üzenetével hirdessem a magyarok létjogosultságát, és aki magyar, szeresse egymást.”

Ezt követően az Arad-belvárosi Páduai Szent Antal Plébániatemplomban, közismerten a minorita templomban tartottak gyászmisét a 13 vértanú tiszteletére (a templomot 1903-ban az ő emlékükre konszakrálták). Szentbeszédében Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott, hogy a szabadságharcosok a krisztusi erényeket valósítottak meg, hiszen az igazságért a halált is vállaló Jézus áldozatához hasonló a vértanúk áldozata, akik a szabadságért adták életüket.

A szentmise résztvevői ezután gyalog vonultak a templomból Zala György monumentális szoborcsoportjához, a Szabadság-szoborhoz, ahol már a megemlékezők nagy tömege várakozott. Az elsőként felszólaló Călin Bibarț aradi polgármester beszédében úgy fogalmazott: nemcsak a szabadságért harcolókra emlékezünk, hanem olyan emberekre, akiknek volt egy álmuk.

„Az ő álmuk mára valóra vált: a szabadság, amelyet nemcsak a magyarok, hanem Európa valamennyi népe élvezhet. A tábornokok is Európa különböző népeit képviselték, és tiszta lelkiismerettel álltak a kivégzőik elé, a tudattal, hogy bár a forradalmak megszedik az áldozataikat, ők megtették, amit a haza, amit választottak, megkívánt” – fogalmazott Călin Bibarț.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke azt mondta többek között, hogy október 6. nem csupán a gyász és a fájdalom napja, hanem a bátorság, a kitartás és a nemzeti összefogás szimbóluma is. „A tábornokok különböző nemzetiségűek voltak, de emlékük azt tanítja nekünk, hogy csak közös erőfeszítéssel, összefogással érhetünk el tartós eredményeket” – jelentette ki.

Hozzátette: a szabadság és az önrendelkezés biztosítása mai is épp olyan fontos, mint 175 évvel ezelőtt.

A magyar kormány nevében felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal kezdte, hogy a magyarok tudják, mit jelent elszakítva élni egymástól, hogy milyen az, amikor az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, „és ezzel világnemzetté váltunk”. Szijjártó szerint „a magyarok szívéből semmi nem tudja kitörölni 1848-at, mint ahogy 1956-ot vagy 1989-et sem.”

A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy a ’48-as forradalom és szabadságharc üzenete túlnyúlik az országhatáron, és összefogásra szólítja a nemzetet. „Minden magyar emberre számítunk nemzetünk jobbra fordítása érdekében. Ezért is amagyar külpolitikának nélkülözhetetlen része a nemzetpolitika, amelynek legfontosabb gondolata, hogy minden magyar ember felelős minden magyarért” – mondta.

A szónoklatokat követően a kegyelet koszorúit az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyáinak fényében helyezték el a résztvevők.