Oktatási szakértő: nem igazodik a gyerek igényeihez az iskolai elvárás

Bíró Blanka 2019. október 18., 16:25 utolsó módosítás: 2019. október 18., 16:33

A gyerek igényeit figyelmen kívül hagyja a merev, központosított romániai oktatási rendszer, ezért az iskolai évek során egyre inkább romlik a diákok teljesítménye – mondta el a Krónika által megkeresett oktatási szakértő annak kapcsán, hogy egy friss felmérés eredménye igazolta: egyre gyengébben tanulnak az iskolások.

Az oktatás fonákja. Friss felmérés szerint a hazai tanügyi rendszer visszásságai miatt egyre gyengébb a teljesítmény Fotó: Haáz Vince

A matematikából és értő olvasásból minimális szinten teljesítő diákok aránya csökken, ahogy haladnak előre a romániai oktatási rendszerben, másodikban sokkal többen érik el az elvárt szintet, mint nyolcadik osztályban. Ez derül ki az edupedu.ro oktatási portál által közzétett UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) adatait feldolgozó UNICEF (Egyesült Nemzetek Gyermekalapja) jelentéséből. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint ez a túl merev, központosított, gyerekek igényeit figyelmen kívül hagyó oktatási rendszer hozadéka.

Matekből és értő olvasásból
sem jeleskednek

A jelentés szerint miközben második osztályban a nemzetközi módszertan szerint végzett országosan egységes felmérések azt mutatják, hogy a gyerekek 86 százaléka megfelel az olvasás terén a minimálisan elvárt szintnek, addig nyolcadik osztály végén már csak a diákok 61 százaléka éri el ezt a szintet. Tehát 25 százalékpontos visszaesés tapasztalható, miközben a jelentés a 2010–2018-as adatokat elemzi, tehát ugyanazokat a gyerekeket mérték. A különbség, és a visszaesés a matematika terén is tetten érhető,

ha a másodikos kisdiákok 79 százaléka alapszinten számol, nyolcadik osztály végére már csak 60 százalék teljesíti a minimális szintet.

Az oktatási portál kitér arra, hogy azok a diákok, akik olvasásból nem érik el a legalacsonyabb elvárt szintet a nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) alapján, funkcionális analfabétának tekinthetők, vagyis nem rendelkeznek az alapkészségekkel az úgynevezett együttműködő problémamegoldás (collaborative problem-solving) terén. Vagyis bár olvasnak, de nem értik meg, mit olvasnak, és alapvető számtani műveletek is nehézséget okoznak számukra.

A 2015-ben elvégzett PISA-felmérés szerint a 15 éves romániai diákok 40 százaléka funkcionálisan analfabéta.

Közben 2018-ban Románia 78 más országgal együtt részt vett egy újabb PISA-felmérésen, ennek az eredményeit idén december 3-án hozzák nyilvánosságra. Különben az UNESCO-jelentés összefüggésbe hozza a diákok eredményét, az iskolaelhagyás mértékével. Miközben egy évvel az iskolába beiratkozás után, vagyis első osztályban a kisdiákok 1,12 százaléka nem található már meg a rendszerben, a lemorzsolódók aránya nyolcadik osztály végére 23 százalékra növekszik.

„Fűnyíró effektus”. Minden gyerek ugyanazt a feladatot kapja egyéni képességeitől függetlenül Fotó: 123RF

Visszaüt a „fűnyíró effektus”

Nem meglepő ez az eredmény, véli Ferencz S. Alpár a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) ügyvezető elnöke, aki lapunknak elmondta, egy központosított oktatási rendszerben, amelyben mereven szabályozzák a kerettantervet, a tanórákat, a tananyagot, a vizsgák-számonkérések módját,

a pedagógusnak nincs semmi lehetősége 5.–8. osztályban a gyerek igényeihez igazított, differenciált fejlesztésre.

Az általános iskola felső tagozatán állandóan kénytelenek haladni a tananyaggal a nyolcadik osztály végén esedékes vizsga miatt, a megszabott számú tanórák alatt, a túl nagy létszámú – 28-30 fős – osztályokban semmi lehetőség nem marad az egyéni fejlesztésre, véli az oktatási szakember. Kifejtette, ő is 5.–8. osztályban tanít, sokat beszélnek erről a tanárokkal, hiszen azt tapasztalják, ahogy haladnak előre, egyre nagyobb a nyomás a gyerekeken. „Tananyagcentrikus oktatás zajlik, a diákok bezáródnak ebbe a merev keretbe, a készség-, képességfejlesztésre nem marad idő és lehetőség. Ez a hiányosság a nagyobb osztályokban egyre inkább megmutatkozik, a gyerekek egy része nem tud értően olvasni, sem számolni, és egyre inkább lemarad” – részletezte az RMPSZ ügyvezető elnöke. Arra is kitért, hogy évek óta minden tanár megtapasztalja, hogy

a nyolcadikos képességvizsgán a gyenge eredmények egy része éppen annak tudható be, hogy a diák nem érti meg a feladatot, vagyis, hogy pontosan mit várnak el tőle, ez a matematika eredményeket is befolyásolja.

„Ez történik, ha az oktatási rendszert nem tudják vagy nem akarják a gyerekek igényei szerint megújítani. A mindenkori oktatási minisztériumok soha nem vonják le ezt a következtetést, és ha megteszi helyettük más, akkor folyamatosan bizonygatják, hogy az mégsem helytálló, nekik van igazuk” – szögezte le Ferencz S. Alpár. Rámutatott, Székelyföldön a román nyelv oktatása problémát jelent, de a lakónegyedi, körzeti iskolákban minden szinten gondok vannak, és ezek egyre hangsúlyosabbak. Ez nem is fog változni mindaddig, amíg nem adják meg a pedagógusnak a kerettantervben, a módszertanban a mozgásteret, hogy kiscsoportos, differenciált fejlesztéseket végezzen. Jelenleg a „fűnyíró effektus” működik, minden gyerek ugyanazt kapja: a gyengébb és az erősebb is, holott ez nem méltányos, szögezte le az oktatási szakértő.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat