Olyan szolgáltatásokkal kell vonzóvá tenni intézményeinket amelyeknek a közösségépítés képezi az alapját, és amelyek a többségi iskolákban nem elérhetőek
Fotó: RMDSZ
Az RMDSZ által csütörtökön Segesváron rendezett szórványoktatási konferencián hangsúlyozták: olyan programokra van szükség, melyek láttán a vegyes házasságban élő szülők is úgy érezhetik, érdemes gyermekeiket magyar iskolába íratniuk.
2018. november 15., 19:262018. november 15., 19:26
2018. november 16., 06:322018. november 16., 06:32
Az elmúlt években olyan szórványkollégiumokat sikerült létrehozni, ahol ma már több ezer gyermek tanul – állapították meg csütörtökön annak az oktatási konferenciának a zárónyilatkozatában, amelyet az RMDSZ szervezett Segesváron a magyar szórvány napja alkalmából.
„De nem állhatunk le: az oktatási rendszer folyamatos minőségi és új programokkal való bővítésére van szükség ahhoz, hogy közösségünk versenyképes legyen, hogy a vegyes házasságban élő szülők is úgy érezzék, érdemes gyermekeiket magyar iskolába íratniuk. Támogatjuk a magyar oktatást, és azokat a kezdeményezéseket, amelyek által a magyar vagy vegyes házasságokból származó gyermekek többlettudásban részesülnek a magyar oktatási intézményekben. Vonzóvá kell tennünk ezeket olyan szolgáltatásokkal, amelyeknek a közösségépítés képezi az alapját, és amelyek a többségi iskolákban nem elérhetőek”– áll az RMDSZ hírlevele által ismertetett dokumentumban.
Ebben külön kitérnek a délutáni anyanyelvű oktatás (afterschool program) bevezetésére is, amelyet a szövetség képviselői azért támogatnak a szórványban, mert
A délutáni oktatás témakörének egy külön panelbeszélgetést szenteltek a segesvári konferencián. „A projekt ötlete 2015-ben született meg, a mi fő célunk országos szintre kiterjeszteni a délutáni oktatást, amely biztonságot nyújt a diáknak, a szülőknek, a közösségnek és finanszírozóknak egyaránt.” – fogalmazott Balázs Botond, annak a medgyesi RMDSZ-szervezetnek az elnöke, amely meghonosította a programot. Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint a program csakis a városokra terjed ki, mert az asszimiláció itt nagyobb veszélyt jelent.
Elmondása szerint ezeknek az intézményeknek a közeljövőben a vegyes házasságokból született gyerekeknek is versenyképes tudást kell nyújtaniuk. A program finanszírozását közös költségvetésből szeretnék fedezni, ebben pedig a magyar kormány támogatását is kérték.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke és Csép Andrea parlamenti képviselő az idei óvodai-bölcsődei programról számolt be.
– közölte Horváth Anna, a program koordinátora.
Csép Andrea szerint segíteni kell azoknak az anyáknak, akik két év után újra munkába állnának, ehhez pedig szükség van a bölcsődei programra. „Romániában csak 40 önkormányzat működtet bölcsődét, így csak jól szituált család tudja bölcsődébe adni a gyerekét. A másik probléma az, hogy ezek a bölcsődék csak önkormányzati pénzekből finanszírozottak. Elértük azt, hogy jövő év szeptemberétől a bölcsődés gyerekek is fejkvótát kapjanak, ez pedig egy hatalmas segítségnek lesz mindannyiunk számára” – jelentette ki a parlamenti képviselő.
Egy másik panelbeszélgetésen az RMDSZ tankönyvpályázatáról számoltak be. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint az új tankönyvek az oktatási reform termékeiként is értelmezhetők. Kovács Irénke kisebbségi oktatásért felelős államtitkár kiemelte: 650 pedagógus munkájára volt szükség. Elmondása szerint hatvan tankönyv már ott van az iskolákban, a továbbiak tartalmi módosítások és fordítások miatt késnek.
Kelemen Hunor korábban a magyar szórvány napján rendezett segesvári oktatási konferencián úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy
„Ezért szórványkollégiumi rendszert alakítottunk ki, amelyet tovább bővítenénk és újragondolnánk azért, hogy versenyképes tudást biztosíthasson a továbbiakban is” – részletezte Kelemen Hunor.
A szövetség elnöke szerint az, hogy először van magyar alpolgármestere Segesvárnak, a partnerkeresés eredménye, ahogyan a parlamenti politizálás sem szól egyébről: a közösség megerősítéséről. Úgy fogalmazott: ez sosem egyszerű feladat, szükséges ahhoz, hogy a számbeli kisebbségben élő közösség lehetőségeihez újabbakat lehessen hozzátenni. „Nem azért kötünk kompromisszumokat, mert valakivel szimpatizálunk, mi a Bethlen Gábortól tanult pragmatizmust visszük tovább. El akarjuk kerülni azt a helyzetet, hogy bennünket elszigeteljenek. Az önbecsülésünket meg kell őriznünk, úgy kell dolgoznunk és partnereket keresnünk, hogy közben mindvégig a közösséget erősítsük” – összegzett Kelemen Hunor.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!