Honvédemlékmű a pécskai római katolikus temetőben
Fotó: Nagy István
1944 szeptemberében véres harcok dúltak Arad környékén, az Ópálos feletti magaslatokon és a magyar határhoz közeli településeken. A román hadsereg civil szervezetekkel közösen Gyorokon, Ménesen és Máriaradnán tart programokat pénteken, szombaton pedig az ópálosi román katonai emlékműnél tiszteletadással emlékeznek a 80 évvel ezelőtti „diadalra”. Az elesett magyar honvédek hősiességét az elmúlt évtizedek sem törölték ki a magyarság emlékezetéből.
2024. szeptember 13., 09:312024. szeptember 13., 09:31
1944. szeptember 7-én Románia formálisan is hadat üzent Magyarországnak. A magyar 6. tábori póthadosztály súlyos veszteségek árán sem tudta kiharcolni az ópálosi szorosba való betörést. Szeptember 16-án és 17-én az arcvonal más részein is lelassult a magyar előre nyomulás, mert a román csapatok védelmét helyenként már a beérkezett szovjet alakulatok is szilárdították.
Amint Lehoczky Attila aradi történelemtanár az 1944 szeptemberében Arad megyében dúló harcok előzményeit összefoglalta,
Hogy megelőzzék ezt a támadást, a magyar királyi honvédség több irányból: szeptember 5-én Tordánál, 12-én a Körös völgyében, 13-án pedig Arad környékén indított támadást. Ezen a szeptember 13-i napon foglalták vissza a megye nyugati részét, köztük Kispereg falut.”
Az ópálosi román katonai emlékmű
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A történelemtanár részletezte, hogy az Aradhoz közeli Szentpálon és Sofronyán is estek el magyar katonák az előkészítő hadműveletekben, valamint a konkrét harcok során. Szeptember 13-án a magyar hadsereg megelőző csapást kívánt mérni a délről támadó 2. ukrán front ellen, ugyanaznap reggel hat órakor indult a támadás Nagyiratos környékén, déli 12 órakor Mácsa és Kürtös között jött a következő hullám. A román hadsereg visszavonult, a magyarok pedig sikeresen visszafoglalták Aradot és környékét. Szentpál és Sofronya valamikor a délutáni órákban került vissza ideiglenesen Magyarországhoz.
A 2010-es években több Arad megyei településen is emlékműveket állítottak a második világháborús magyar hősöknek, így a Szentpálon elesetteknek is.
A szentpáli templomkertben 2011-ben állított obeliszk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2011-ben a római katolikus templom udvarán emeltek egy obeliszket, rajta a szentpáli világháborús hősök neveivel is, de a közös honvédsírt azelőtt is számon tartotta a közemlékezet. „Mécseseket, virágot mindig is hoztak, többen is. Sajnos nem ismerjük az elesettek neveit. Ha minden igaz, akkor itt hét honvéd nyugszik, idősek szerint a Szentpál környéki mezőkön hunytak el, és rá kis időre összegyűjtötték a testeket, kihantolták őket, és ide temették el egy közös sírba. Méltóképpen kell megemlékeznünk róluk, ezért határoztuk el, hogy készítsünk egy olyan emlékművet a faluban, amit mindenki megtekinthet, az is, aki nem akar lejönni a temetőbe” – mondta Péró Tamás, az RMDSZ Arad megyei szervezetének szentpáli illetőségű ügyvezető elnöke.
A „hősök sírja” a szentpáli temetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Pécskán szintén 2011-ben tették rendbe a temetőben található honvédsírokat Nagy Istvánnak, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnökének a kezdeményezésére. „Valószínű, hogy hazafelé menet itt haltak meg Pécska határában, s a temetőnkben helyezték őket örök nyugalomra. Sajnos a plébánia temetési anyakönyvében nincs nyoma ennek a három halottnak, de biztos, hogy ott vannak, ha a keresztet ott találtuk. A közbeszéd számon tartja, hogy ki mindenki gondozta ezt a három sírt az elmúlt évtizedekben. Időtálló emlékművet kellett állítani, mert a korábbi betonkereszten alig látszott, mi volt ráírva. Így viszont ha bejön az ember a pécskai katolikus temetőbe, messziről látszik a gránit emlékmű” – fogalmazott Nagy István.
Az egykor különálló falu, a ma már Arad külvárosának számító Gáj temetőjében több mint egy tucat honvéd nyugszik. A több emlékműállítás élére álló, 2022-ben nyugdíjba vonult római katolikus plébános, Sándor Tivadar kezdeményezésére állítottak a hősöknek közös emlékművet 2011-ben.
A gáji Bozsik Rudolf 15 évesen szemtanúja volt a honvédek elföldelésének. „Délután volt, a szomszéd gyerek szólt, hogy temetik a katonákat. Már a fő sír meg volt ásva: jött egy terepjáró, volt rajta vagy öt honvéd, a holttestek meg voltak meredve. Felnőtt fejjel is gyakran jártunk a sírnál, a feleségem virágot is vitt rendszeresen. Na de Ménesen! Voltam ott a háború után egy hónappal, Kende bácsinál, ott volt az udvaron kívül eltemetve egy honvéd: az oroszok valósággal agyonverték” – emlékezett vissza e sorok írójának a 2011-es emlékműállításkor.
Kisperegi második világháborús emlékmű a temetőben az elesett honvédek tiszteletére
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kisperegen 2012 októberében emeltek kopjafás emlékművet a kukoricaföldeken, dűlőutakon meghalt világháborús magyar hősöknek, többek között Lehoczky Ferenc nyugalmazott villamosmérnök kezdeményezésére.
Az ismert sírokat mindig gondozták a helybeliek, virágot vittek, nyilván fejfát és feliratot nem mertek állítani a kommunista időkben, de mindig élt az emlékezetük” – mondta.
A távoli frontokon és fogolytáborokban életüket vesztett, ismeretlen helyen nyugvó néhai kisiratosi katonáknak mostantól közös emlékhelyük van: Kocsis Rudolf aradi szobrászművész alkotását szombat délután avattak fel a helyi temetőben.
Azon az emlékjelavatáson egy helybéli lakos, a kisperegi Vörös István (aki 1944-ben 17 éves volt) így emlékezett vissza a harcokra: „Láttam a barátomat egy magyar katonával beszélgetni, szaladtam én is mint fiatal oda. Egyszer csak szalad egy magyar katona befelé, a szőlő felől, Nagypereg felől, azt mondja a másiknak: három sor tűz! Az lefeküdt, három sor tüzet kilőtt a nagyperegi útra, utána felállt, vette a golyószórót a vállára, s mentek kifele. Mi, fiatalok, ott maradtunk, nem tudtunk hazaszaladni, mert már nagyon lőttek a románok. Beszaladtunk ide a sarokra, a pincébe. Jöttek a románok: ki mindet, sorba! Fejemnél volt a pisztolya, elvittek bennünket oda, ahová volt a posta, onnan tüzeltek Magyarország felé. Jött két román katona Pécska felől, lóháton, az egyiket meglőtték, a másiknak a vállát érte… Azt mindjárt kocsira tették, és vitték Mezőhegyesre a kórházba. Ezt én láttam, de őket meghalva nem láttam!”
Király András nyugalmazott történelemtanár és volt tanügyi államtitkár, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke szerint a hősök emlékének nem szabad feledésbe merülniük.
Úgy fogalmazott, a közösség felelőssége, hogy az emlékmű-állításon kívül olyan kultuszt építsen e köré, hogy „mindenki számára világos legyen, a következő nemzedékeknek is”, hogy nem véletlenül kerül valahova egy emlékmű. „Azzal törődni kell, és egy emlékmű üzen, hogy ez a föld, amelyen éltünk, és itt is akarunk élni” – fogalmazott Király András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.
Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!