– fogalmazott az MTI szerint beszédében az államfő. Megjegyezte, a múlt megőrzése legalább olyan fontos, mint a jelenről és a jövőről való felelős gondolkodás.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei körútjához kapcsolódva Nagykárolyba látogató Novák Katalin beszédében azt mondta: a magyarok egyszerre vannak kitéve a délről érkezett, reményvesztett tömegek nyomásának, a nyugati, „liberálisnak nevezett, de valójában hegemóniára törekvő, ideológiai hadviselésnek” és a keleti irányból fenyegető katonai offenzívának.

Szavai szerint egyre erősödnek a magyarokra leselkedő veszélyek, ezért kell másoknál is jobban „észnél lennünk, ezért figyeljük éberen” a minket körülvevő világot.

Ehhez szükség van többi között a magyarokat jellemző leleményességre, a gyors észjárásra, az alkalmazkodóképessége és a megingathatatlanságra, a másik iránti tiszteletre, a tűrésre és a küzdésre – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

– jelentette ki a köztársasági elnök. A Himnusz megszületését említve úgy fogalmazott, hogy sokak szemébe csal könnyet ez a nemzeti imádság a nemzeti ünnepeken és ünnepségeken vagy nyújt támaszt a magányos, külföldre szakadt magyaroknak. „Olyan számvetést adott nekünk, amely a legmagasabb szinten fejezi ki a nemzet magától értetődő összetartozását” – mondta Novák Katalin, hozzátéve: Kölcsey Himnusza egyszerre a magyar fájdalom és a remény, a költemény mára elválaszthatatlan lett a magyaroktól.

Kelemen Hunor az első, még 1897-ben leleplezett és több mint negyven évvel később lerombolt nagykárolyi Kölcsey-szobor szomorú sorsának felelevenítése után úgy fogalmazott: legkevesebb három okát látja annak, hogy Kölcsey Ferenc szobrának jó helye van Nagykárolyban. Egyrészt a Himnusz szerzőjeként, az egyik legnagyobb magyar költőként helye van bárhol, ahol magyarok élnek, „ez nem vitás”. Nagykároly annak a nagyjából 50 kilométer sugarú körnek a központja, ahol Kölcsey élete nagy részét töltötte.

„Másrészt itt, Nagykárolyban vált politikussá. Bár úgy tartották, hogy magányos ember Kölcsey, de az ő élete is olyan volt, mint ezen a vidéken sokaké, egyszerre tudós, költő, irodalomszervező és közéleti ember, mert ilyen volt a kora: megkövetelte, hogy egy tudós, egy költő ne csak a nyelvvel foglalkozzon, hanem a nemzetével is, ne csak az írással, hanem a hazával is.

– jelentette ki az RMDSZ tájékoztatása szerint Románia miniszterelnök-helyettese. Emlékeztetett: Kölcsey előbb Szatmár megye, majd megyei követként országos jelentőségű politikai szereplővé vált, „és túlzás nélkül mondható: a magyar politika történetének is egyik kiemelkedő alakja”. „És ide adta vissza követi megbízását, amikor azzal szembesült, hogy a megye álláspontja és saját meggyőződése között kibékíthetetlen az ellentmondás. Lemondása példaértékű lehet minden mai politikus számára” – mondta Kelemen Hunor.

És a harmadik ok pedig éppen ehhez kapcsolódik.

Az identitás megőrzését sokféleképpen lehetséges szorgalmazni, de egyféleképpen érdemes: ha képesek vagyunk válaszolni korunk kihívásaira. Nem bezárkózva és védekezve, hanem bátran és kezdeményezve. Ahogy Kölcsey mondja, »korszerinti haladás éppen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés«. Más szavakkal: a haladás a megmaradás feltétele. Felelős politikus ezt ma sem gondolhatja másként, Erdélyben különösen nem – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök. – Remélem, hogy az én nemzedékem is megtanulta ezt Kölcseytől. Ezt az örökséget próbáljuk építeni, újragondolni, a 21. századhoz igazítani. Bátor, kezdeményező politikát folytatni, hogy ne senyvedés legyen, hanem maradás. Ez is a Himnusz szerzőjének öröksége.”

Kölcsey Ferenc szobrát Schönberger Jenő szatmári megyés püspök áldotta meg több száz fős ünneplő tömeg jelenlétében.

korábban írtuk

„Egyvalami örök: Erdély román föld!” – Kifütyülték a magyar államfőt a román tüntetők Nagykárolyban

Ellenségesen fogadta többtucat román tüntető Novák Katalint szerdán Nagykárolyban, ahol Magyarország köztársasági elnöke részt vett Kölcsey Ferenc költő szobrának ünnepélyes felavatásán.

A Nagykárolyban felavatott alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás, a nagykárolyi önkormányzat és a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület támogatásával készült. A 165 centiméteres ülő szobrot a Püspökladányban alkotó Győrfi Lajos szobrászművész készítette. Az alkotó korábban úgy nyilatkozott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.

Annak ellenére, hogy Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a nagykárolyiak büszkék rá, hiszen a Himnusz szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1834 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. Nagykárolyban egyébként több mint száz évvel ezelőtt egész alakos Kölcsey-szobor állt a kastély bejáratának közelében, az 1897-ben felavatott alkotást azonban a múlt század harmincas éveiben többször megrongálták, második alkalommal le is fűrészelték és elvitték a fejét, majd a megcsonkított bronztestet darabokra szedték és beolvasztották.