A Székely Szabadság Napja Marosvásárhelyen. A résztvevők hitet tettek az autonómia mellett
Fotó: Haáz Vince
A Székely Szabadság Napjára szervezett marosvásárhelyi rendezvény és felvonulás szervezői spanyolországi vendégeikkel közösen ismertették kolozsvári sajtóértekezletükön a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontjukat. A résztvők szerint népszavazást kellene kiírni Székelyföld autonómiájáról.
2024. március 11., 13:572024. március 11., 13:57
2024. március 11., 14:372024. március 11., 14:37
A Marosvásárhelyen március 10-én, a Székely Szabadság Napja alkalmából megszervezett rendezvény másnapján immár hagyományos módon Kolozsváron tartottak sajtóértekezletet a szervezők nemzetközi meghívottak részvételével. Hétfő délelőtt a kolozsvári Vallásszabadság Házában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Luke Uribe Etxebarría, Spanyolország Szenátusának képviselője az EAJ/PNV (Baszk Nemzeti Párt) részéről, valamint Carles Fité Gabarro, a Katalán Nemzetgyűlés elnevezésű civil szervezet (ANC) Országos Titkárságának tagja értékelte az eseményeket az újságíróknak.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője elöljáróban arról beszélt, hogy
A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Unió jogalapja elégséges a különböző autonómiaformák bevezetéséhez és működtetéséhez. Az Európai Bizottság tehát nem képviselhet semleges álláspontot, hanem közvetítenie kell a többségi állam és az autonómiát megvalósítani akaró kisebbségi népcsoportok között.
Tőkés László, az EMNT elnöke, volt EP-képviselő tömören összefoglalta az erdélyi autonómiatörekvések történetét, jelezve, hogy a szászok és a székelyek már a középkorban önrendelkezést élveztek, és később a románok is ezért harcoltak. „Mi is azt az autonómiát követeljük, amit az erdélyi románok követeltek az Osztrák-Magyar Monarchiában a 19. század végén” – nyomatékosította Tőkés László. Úgy fogalmazott, hogy az erdélyi magyarságnak autonómia nélkül nincs túlélési esélye. Negatív példaként említette az erdélyi magyarság, illetve a többi nemzeti kisebbség nagyarányú fogyását a Trianon óta eltelt 105 évben.
A volt királyhágómelléki református püspök szerint elképesztő az az elutasítottság – mint fogalmazott: az autonómia ,,kriminalizálása” –, ahogyan a román hatalom viszonyul az erdélyi magyarság önrendelkezési jogához.
Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban, Belgiumban és más államokban is virágzó európai autonómiamodelleknek vagyunk tanúi, amit Románia továbbra is elutasít és tagad” – érvelt az újságírók előtt az EMNT elnöke. Tőkés szerint a Moldovai Köztársaság is rég túllépett a romániaihoz hasonló ellenálláson: a kilencvenes évek elején Chișinăuban még azt hangoztatták, hogy márpedig Gagauzia nem létezik, azóta viszont törvénybe foglalták a gagauzok önrendelkezési jogát.
Tőkés reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ „leporolja” az autonómia ügyét, és visszatér ahhoz a 2018-as hárompárti megállapodáshoz, amely összefogást mond ki az önrendelkezési küzdelem mentén.
Szilágyi Zsolt, Izsák Balázs, Tőkés László, Carles Fité Gabarro és Luke Uribe Etxebarría a kolozsvári Vallásszabadság Házában tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Makkay József
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székelyföldi autonómiaküzdelem erőssége a folytonosság. Az, hogy évről évre megszervezik a Székely Szabadság Napját, és időről időre benyújtják a román törvényhozás elé Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet, amit tavaly decemberben Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán terjesztett elő Bukarestben.
Az autonómiatervezetek tavalyi parlamenti elutasításával kapcsolatban Izsák úgy fogalmazott, számára újszerűen hat, hogy egy törvénytervezetet sürgősséggel utasítottak el. ,,Arról tudok, hogy egy törvénytervezetet sürgősségi eljárásban fogadnak el, de az abszolút román újdonság, hogy egy jogszabálytervezetet ugyanilyen eljárással elutasítanak. Ha a román politika azt gondolja, hogy ezzel lefejezték az autonómiamozgalmunkat, akkor tévednek” – mutatott rá a marosvásárhelyi autonómiatüntetés főszervezője.
Izsák Balázs hangsúlyozta, hogy a hazai teendők mellett hatékony külföldi támogatásra is szükség van. Az európai régiók ügyében az SZNT európai polgári kezdeményezéséről szólva Izsák elmondta, hogy
Luke Uribe Etxebarría, a madridi parlamentnek a Baszk Nemzeti Párt színeiben megválasztott szenátora arról beszélt, hogy a különböző népcsoportok számára nem járható út az egyes nemzetállamok által gyakorolt központosító politika. „Az autonómia biztosítja a saját ügyek helyi intézését, és a kultúra megőrzését. Az autonómia közelséget jelent az intézmények és az állampolgárok között, egy igen hatékony adminisztratív irányítást. Minden ország más, de tapasztalataink azt igazolják, hogy az autonómia megfelelő képlet az emberek boldogulásához” – fogalmazott a baszkföldi szenátor.
Carles Fité Gabarro, a Katalán Nemzetgyűlés országos titkárságának tagja arról beszélt, hogy minél fejlettebb egy ország, annál inkább tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait és önrendelkezési törekvéseit. ,,Azt gondolom,
Példa rá Svájc, Németország, az Egyesült Államok vagy Spanyolország, ahol szövetségi rendszerben épül fel minden” – mutatott rá Carles Fité Gabarro.
A katalán vendég arra figyelmeztetett, hogy amennyiben egy ország nem hajlandó a nemzeti közösségek önrendelkezéséről tárgyalni, az előbb-utóbb konfliktusokhoz vezet, ami a társadalom számára nem jó forgatókönyv.
A Krónika kérdésére, hogy az SZNT miként kommentálja a vasárnapi rendezvényt övező közömbösséget, hiszen mindössze pár száz résztvevő ment ki a Postarétre, Izsák Balázs úgy fogalmazott, ők is keresik az okát az évről évre változó résztvevői hullámzásnak. Ennek ellenére nem a résztvevők számát tartják fontosnak, hanem a folytonosság biztosítását. Magát a rendezvény megszervezését, amikor évről évre kiáltványt fogadnak el a résztvevők, és a világ tudomására hozzák, hogy az autonómiaküzdelem élő valóság a Székelyföldön.
Szilágyi Zsolt ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy
A katalán vendég Svájc példáját hozta fel, ahol számtalan ügyben szerveznek népszavazást, amitől semmivel sem csorbul az ország demokratikus berendezkedése. Arra biztatta a román kormányt, hogy a Székelyföld lakóit népszavazáson kérdezzék meg, mi a véleményük a helyi önrendelkezésről, ez ugyanis jelentősen előbbre vinné az autonómia ügyét.
A Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el vasárnap Marosvásárhelyen, az 1852-es Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
Szatmár megye területén kábítószert forgalmazó bűnbandát számolt fel a rendőrség, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatásba került. A bűnügyi eljárás során 15 házkutatást hajtottak végre a hatóság emberei.
Szolidaritási akciót hirdet az Ökumenikus Segélyszervezet a nehéz helyzetbe került Parajd támogatására – közölte a karitatív szervezet csütörtökön az MTI-vel.
A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a megyei közlekedési rendőrséggel közösen megelőző-jellegű ellenőrzési akciót tartottak a sorompó nélküli vasúti átjárók környékén.
A parajdiak megsegítésére indított gyűjtést Török László, Nagyszalonta polgármestere. Közleményében úgy fogalmaz, hogy ,,Nagyszalonta nem felejti el hova tartozik! Parajd, veletek vagyunk!”
Most, a bányakatasztrófa árnyékában mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató.
Tűzoltók, rendőrök, csendőrök, katonák és önkéntesek küzdenek továbbra is az áradás következményeivel, erősítik és magasítják a gátakat, töltéseket, szivattyúzzák a vizet a gazdaságokból – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.
Többéves pereskedés után elkezdődhet az építkezés az egykori Minerva részvénytársaság Brassai utcai telkén, ahol erdélyi jelentőségű, többfunkciós művelődési és tudományos központot hoznának létre. A terveket sajtótájékoztatón ismertették.
Hat diák rosszul lett az aradi sportiskolában csütörtök délben. A katasztrófavédelmi felügyelőség vegyianyag-vizsgáló szakértői és a közegészségügyi igazgatóság is helyszíni vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, mi okozta a csoportos rosszullétet.
Elöntötte a bezúduló víz a parajdi sóbánya Telegdy-részét is, az utolsó területet, amelynek megmentésében még bíztak Parajdon – nyilatkozta csütörtökön a székelyföldi település polgármestere.
1 hozzászólás