Ez olyan városok esetén jelentheti a mérleg nyelvét, mint Kolozsvár, ahol a 2002-es népszámlálás során 20 százaléknál valamivel kevesebb magyart regisztráltak. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság által kiadott, az Ábel Kiadó gondozásában idén megjelent, Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai című tanulmánykötet szerint az egymillió romániai egyetemi hallgató közül 39 ezer magyar nemzetiségű, és ennek egyharmada tanul anyanyelvén, tehát csupán a hallgatók 1,3 százaléka. Kolozsváron több mint százezer egyetemista él, közülük 8–10 ezer magyar.
Az eddigi gyakorlat szerint az egyetemi hallgatókat a népszámlálás során a családtagok regisztrálták, állandó lakóhelyük szerint. Azonban mióta Románia az Európai Unió tagja, a népszámlálás módszertanát az uniós elvárásokhoz kellett igazítani. Az új szabályozás értelmében az egyetemi hallgatókat (beleértve a magiszteri vagy doktori tanulmányokat folytató fiatalokat is) egyetemi városukban kell regisztrálni, hiszen az év túlnyomó részét életvitelszerűen ezeken a településeken töltik. Például nem mindegy, hogy Kolozsvár tömegközlekedését, közüzemi hálózatát vagy a központi költségvetésből származó, lakosságarányos támogatásokat 310 ezer vagy az egyetemi hallgatókkal együtt több, 400 ezer fő után számolják.
Az egyetemisták adatait az egyetemi városban található lakhelyükön gyűjtik össze: a bentlakásban vagy albérletben. Azonban azokat is meg fogják számolni, akiket személyesen nem találnak otthon. Róluk a bentlakások gondnokai, a szomszédok vagy a lépcsőház-felelősök fognak adatokat szolgáltatni. Ez azért okoz gondot, mivel a nemzetiségről, anyanyelvről és felekezeti hovatartozásról csak személyesen vagy a családtagok nyilatkozhatnak – amennyiben a regisztráció mások által szolgáltatott adatok alapján történik, ezek a mezők kitöltetlenül maradnak.
Éppen ezt szeretnék megakadályozni kampányukkal az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ). „Az egyetemistákat nehéz megszámolni, éppen ezért indítottuk el a kampányt, és monitorizáljuk az adatfelvételt” – nyilatkozta lapunknak Bodor László Miért-elnök. Mint elmondta, a két szervezet valamennyi erdélyi egyetemi városban kijelöli azokat az aktivistáit, akik a különböző bentlakásokban figyelemmel követik az összeírást. A „bentlakásfelelősök” számára felkészítőt is tartanak, Kolozsváron erre ma kerül sor, de például Marosvásárhelyen és Nagyváradon is lesz ilyen találkozó. Ezek a személyek figyelemmel kísérik, hogy az általuk felügyelt bentlakásba mikor érkezik a cenzor, és „megpróbálnak mindenkit otthon tartani”. A bentlakó fiataloknak a jelzett időpontban otthon kell lenniük ahhoz, hogy a nemzetiségre, anyanyelvre, illetve felekezeti hovatartozásra vonatkozó mezőket is ki lehessen tölteni.
Azonban a Székely István, az RMDSZ népszámlálással foglalkozó főtitkárhelyettese álltal lapunkhoz eljuttatott tájékoztató anyag szerint fennáll a veszély, hogy egyeseket nem találnak otthon, így nem gyűjtik be az adataikat – ezeket később a gondnok diktálja be, és mivel neki az erre vonatkozó adatok nincsenek meg, a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó mezők kitöltetlenül maradnak. A „bentlakásfelelősök” éppen ennek próbálják elejét venni, magyarázta a Krónikának Ravai Levente OMDSZ-elnök, aki szerint azt szeretnék megakadályozni, hogy a gondnok már a cenzus kezdetén nyilatkozzon a bentlakók helyett, normális esetben erre csak az utolsó napokban kellene hogy sor kerüljön. Mint mondta, az aktivisták személyesen és a bentlakókkal való kapcsolattartás révén figyelemmel követik az adatfelvételt, és amennyiben hiányosságot, rendellenességet észlelnek, azonnal jelzik azt az RMDSZ 0800-80-2009-es zöld számán vagy a www.nepszamlalas.ro honlapon.
Mivel sok bentlakásban maga a gondnok a cenzor, a bentlakóknak őt kell személyesen megkeresniük és bediktálniuk az adataikat. „Köteles ezeket felvenni, és úgy vélem, van akkora felelőssége, hogy korrektül végezze a munkáját, ellenkező esetben jelentős bírságra számíthat” – mondta Bodor László. A magyar diákoknak arra kell vigyázniuk, hogy adataikat a P (persoane – személyek) űrlapra vigyék be tollal, és a nemzetiséghez a „maghiar” szó kerüljön, semmi esetre sem az „ungur” vagy a „secui” megnevezés.
Az albérletben lakók szintén bátran vállalhatják magyarságukat, még abban az esetben is, ha nincs ideiglenes tartózkodási engedélyük (flotant), vagy a lakás tulajdonosa nem kötött velük bérleti szerződést. A népszámlálás ugyanis statisztikai adatfelvétel, semmilyen következménye nincs ezeknek a mulasztásoknak. Őket a lakóhelyükön fogja felkeresni a számlálóbiztos időpont-egyeztetés érdekében. Ha nem találja őket otthon, értesítést hagy látogatásának időpontjáról. Ha a jelzett időpontban nem tudnak otthon lenni, a velük egy háztartásban lakók, azaz a G jelű űrlapon ugyanabban a háztartásban élőként megjelölt lakótársak is válaszolhatnak a nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésekre. Ezzel együtt minden érintett azt hangoztatja, az a legbiztosabb, ha mindenki személyesen nyilatkozik. Az egyetemi hallgató adatait a szülők is megadhatják lakóhelyükön, amit meg is kell tenniük, hiszen jobb kétszer összeírni valakit, mint egyszer sem, a kétszer előforduló személyi számokat ugyanis kiszűri a statisztikai hivatal.
Ha a szülő ideiglenesen távol tartózkodóként diktálja be gyermekét, a fiatalnak az egyetemi városban felvett adatlapját veszik figyelembe. Ez akkor jelenthet gondot, ha az űrlapot más – például a bentlakás gondnoka vagy az albérleti szomszéd – töltötte ki, és emiatt nem tartalmazza a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó adatokat. Ez esetben a hallgatók nem lesznek automatikusan magyarként regisztrálva, sőt az is előfordulhat, hogy az adatok összesítésekor románként lesznek nyilvántartásba véve.
Bodor László szerint a jelzett problémák miatt az egyetemi hallgatók tájékoztatását célzó kampányuk a népszámlálás ideje alatt is, október 31-éig folytatódik, a szórólapok, plakátok és rendezvények mellett a magyar karok belső levelezőlistáira kiküldött vagy az egyetemi előadások alatt tartott pár perces tájékoztatókkal próbálják felhívni a magyar diákok figyelmét arra, mennyire fontos, hogy személyesen adják meg adataikat. Ravai Levente elmondta, arra is felhívják a figyelmet, hogy a tanulmányi ösztöndíjjal vagy pár napos képzésen külföldön tartózkodó diákokat is vegyék nyilvántartásba. A kampány az eddigi visszajelzések alapján sikeresnek mondható, és Bodor László bízik benne, hogy mindenkihez eljut az üzenet.
A Bihar Megyei Statisztikai Hivatal eközben tegnap közleményben tisztázta a családtagok etnikai hovatartozásának bediktálása körül kialakult zavart. Mint arról beszámoltunk, Bihar, Maros és Kolozs megyében a hivatalos képzésen félretájékoztatták a leendő számlálóbiztosokat: azt tanították nekik, hogy nagykorú helyett a szülei vagy a gyerekei nem vallhatják be, milyen nemzetiségű. A hivatal tegnapi közleményében az alábbiak állnak: „A népszámlálási személyzet kézikönyvének 72. oldala, illetve a személyes adatok védelméről szóló 2001/677-es törvény alapján abban az esetben, ha a nyilatkozatot családtag teszi, az adatok bejegyzésre kerülnek az űrlapon, akkor is, ha az illető személy a kérdezés pillanatában nincs jelen. Amennyiben azonban az adatokat szomszédoktól, lakóközösségi adminisztrátortól vagy más, a háztartáshoz nem tartozó személyektől gyűjtik be, a (nemzetiségről szóló) információk nem kerülnek be az adatlapba.” A hivatal közleményében egy internetes hivatkozás is helyet kapott, amelyen magát a kézikönyvet olvashatja el, akit érdekel: a www.recensamantromania.ro honlapon az Instrumentar menüpontra kattintva kell kiválasztani a három részben feltöltött dokumentumot a listából.
A Bihar megyei RMDSZ-szervezetet saját telefonszámán is hívhatják azok, akik a népszámlálás során viszszaélést észlelnek – jelentette be tegnap Huszár István RMDSZ-es nagyváradi önkormányzati képviselő, akit a megyei szervezet népszámlálási kampánya egyik „arcának” választott. Mint ismeretes, a szövetség már működteti a 0800-80-2009-es zöld számot, ám ezt csak naponta 10–18 óra között hívhatják az érintettek, ráadásul valószínű, hogy úgyis a helyi szervezetekhez jut majd el az információ, ezért szeretné a megyei szervezet ezt az utat lerövidíteni a bihariak számára. A 0742-084-503-as szám éjjel-nappal hívható: napközben a Bihar megyei RMDSZ-szervezet nagyváradi, Fekete Sas-palotabeli székházában cseng ki, munkaidőn kívül pedig valakinél otthon – ígéri Huszár. A bihari szervezet egyébként valamennyi történelmi egyházzal és számos magyar civil szervezettel működik együtt a népszámlálás során.
Az október 20. és 31. között zajló népszámláláson országszerte 120 ezer számlálóbiztos rögzíti a személyes, illetve a háztartásra vonatkozó adatokat. Számos megyében gondot okozott, hogy a már kiképzett cenzorok közül sokan visszalépnek a nagy mennyiségű munkára (80–110 háztartás nyilvántartásba vétele) és a kevés pénzre (550 lej) hivatkozva. „Sokan azt hitték, a népszámlálás az irodákban zajlik” – nyilatkozta az egyik illetékes. Beszterce-Naszód megyében tegnap 20-an visszakoztak, de sok a visszalépő Hargita, Tulcea és más megyékben is. A pedagógusok amiatt hátrálnak meg, mert az említett időszakra nem kapnak szünidőt, míg a munkanélküliek a segélyt nem akarják elveszíteni. A visszalépőket a pótlistákról helyettesítik, emiatt még javában zajlanak a kiképzések. Szatmárnémetiben hétfőn tanították be az utolsó 90 cenzort, míg Déván csak nehezen tudták pótolni a 60 betöltetlen helyet. Ennek ellenére a hatóságok szerint nem lesznek gondok a népszámlálás lebonyolításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok