A román nemzeti örökség részét képezhetik majd a jövőben a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzött értékes kötetek, hogy ezáltal is akadályozzák ezek ellopását.
2014. július 17., 23:552014. július 17., 23:55
2014. július 19., 16:422014. július 19., 16:42
Ciprian Dobre, a Maros megyei önkormányzat elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a testület kiutalta a könyvek szakértői felméréséhez, osztályozásához, és a nemzeti örökségbe való felvételéhez szükséges pénzösszeget. Rámutatott, ennek hozadéka, hogy csak a művelődésügyi minisztérium jóváhagyásával lehet majd tanulmányozni az évszázados köteteket, az átlagolvasók csak ezek másolatához vagy fakszimile kiadásához férhetnek hozzá.
A tanácselnök szerint megakadályozható, hogy a 2010-ben tapasztalthoz hasonló lopás történjen, amikor 538 értékes kötetnek veszett nyoma. Az 1550 és 1700 között megjelent kiadványok Magyarország és Erdély történelmét mutatták be, illetve az adott kor matematikai, asztronómiai, geometriai és jogi állapotát örökítették meg értékes illusztrációkkal, gravírozásokkal díszítve.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellopott köteteknek nehéz a nyomára bukkanni, az ügyben még folyik a nyomozás. Soós Zoltán arra is rámutatott, hogy a lopás többnyire rendelésre történik. Nincs olyan közép-európai közgyűjtemény, amely ne találkozott volna a jelenséggel, mondta.
Romániában az okozott gondot, hogy a 90-es években megszűnt az örökség védelmére vonatkozó törvény, így 6–7 évig semmi sem szabályozta az értékes kiadványok, kegytárgyak védelmét, idézte fel Soós, aki szerint ebben az időszakban történt a legtöbb lopás.
A Teleki Tékát 1802-ben alapította gróf Teleki Sámuel, több mint 250 ezer értékes kiadványt tartalmaz.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!