Nemet mondanak a közalkalmazottak leépítésére

Nem támogatják a kormány által javasolt személyzetcsökkentést az erdélyi és partiumi megyék és városok vezetői. Az elöljárók úgy vélik, a kormánynak nem lenne joga beleszólni az önkormányzatok munkájába, s inkább a saját háza táján kellene sepregetnie, az országos ügynökségeknél és hatóságoknál kellene elbocsátásokat eszközölnie, mivel ezek szerintük rengeteg közpénzt emésztenek fel. Tiltakoznak az intézkedés ellen a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek is, azt kérve, hogy a kormány sürgősen szervezzen egyeztető találkozót a témában, ellenkező esetben tiltakozó akciókra számíthat.

Romel Neagu, a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek országos föderációjának (FNSA) elnöke tegnap közölte, egyeztető találkozók szervezését kérte a kormánytól, ahol megtárgyalhatják, hogyan tarthatnák meg munkahelyeiket és jelenlegi béreiket a helyhatóságok dolgozói. Kifejtette, amennyiben erre nem kerül sor, októbertől tiltakozó akciókat szerveznek. Mint mondta, a kormányhoz intézett levélben azt is kérték, hogy a végrehajtó testület karolja fel a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvényt.

Neagu ugyanakkor kifogásolta, hogy a szakszervezeteket nem hívták meg a hétvégi, Buşteni-ban tartott találkozóra, ahol a kormány és a helyhatóságok képviselői a köztisztviselők leépítéséről döntöttek. Romel Neagu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a FNSA tiltakozó levelet intézett Traian Băsescuhoz az államfő korábbi kijelentése miatt, amelyben „fölöslegesnek” és „inkompetensnek” nevezte a közigazgatásban dolgozó köztisztviselőket. Bogdan Iuliu Hossu, a Cartel Alfa szakszervezet vezetője szintén ellenzi a tervezett leépítést, szerinte a kormány a köztisztviselők elbocsátása kapcsán „az átláthatóság hiányáról” tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, különbséget kell tenni az ipari övezetben, illetve más régiókban található önkormányzatok között. Ugyanakkor a zilahi Civitas szakszervezet vezetői bejelentették, a közalkalmazottak bojkottálni fogják az államfőválasztást, amennyiben a kormány ragaszkodik a leépítéshez.

Mint arról beszámoltunk, a helyhatóságok és a kormány képviselői a hétvégén Buşteni-ban tartott találkozójukon az önkormányzatok alkalmazásában álló közalkalmazottak számának drasztikus csökkentéséről állapodtak meg. Eszerint minden településtípus számára megszabják, hány alkalmazottat foglalkoztathat az önkormányzat. A terv szerint az 1500 vagy annál kisebb lakosú településeken 12, az 1500 és 3000 közötti lakosságszámú községekben 14, a 3000 és 6000 közötti népességű településeken pedig 16 fő lehet az önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak száma. 5000 és 10 000 fő között 21, 10 000 és 20 000 között pedig 24 lehetne ez a szám. A megyei önkormányzatok a megye nagyságának függvényében 120–180 közalkalmazottat foglalkoztathatnak.

Ne szóljanak bele!

A Krónika által megkérdezett erdélyi elöljárók zöme ellenzi az intézkedést. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a saját bevételeket, az elvégzett szolgáltatásokat, illetve a lakosság számarányát is figyelembe vevő kormányhatározatot tartana megoldásnak a témában, de csakis ajánlásként. „Nem vagyunk a kormány alárendeltjei, ne a saját bevételeink rovására takarékoskodjon. Mi tudjuk, hogy a helyi közösségnek milyen szolgáltatásokra van szüksége, tehát ebbe ne szóljanak bele, azzal viszont egyetértek, hogy aki nyakló nélkül alkalmazott – fölöslegesen – személyzetet, az építse le, vagy legalább ne nyújtsa a kezét költségkiegészítés címen a kormány fele” – mondta Bunta. Példaként az általa korábban vezetett Hargita megyei önkormányzatot hozta fel, ahol akkor a közigazgatási feladatokat száz személy látta el, mára azonban kétszáznál is több személy dolgozik.

„Kíváncsi vagyok, lesz-e elég erély a kormányban ahhoz, hogy végigvigye a közigazgatás reformját, vagy ismét csak az önkormányzatokat akarja lepofozni a porondról. Látjuk, hogy az elbocsátások és az így kieső jövedelemadó miatt a saját bevételeink is csökkennek, de ezt a hiányt nem Bukarestben hozott egyoldalú határozattal, az amúgy is ingatag helyi önkormányzati és pénzügyi autonómia rovására kell rendezni” – vélte a székelyudvarhelyi elöljáró.

„Csíkszeredában négy éve elvégeztük a közigazgatásban dolgozók létszámának ésszerűsítését, ezért a munkatársaink így is megfeszített tempóban dolgoznak, hogy elvégezzék a rájuk szabott munkát” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester, aki nem tartja jogosnak, hogy a kormány a helyi alkalmazottak elbocsátása révén akar lefaragni a költségekből. „Egy nálunk alkalmazott jogász kevesebb mint ezer lejt keres. Sokszor este hatig és szombat-vasárnap is folyik a munka az irodákban, anélkül hogy a túlóráért fizetni tudnánk, hiszen ezt már korábban levágta a kormány. Nem látom, hogy azok a „mesés” fizetések, amelyek „jogos” csökkentéséről beszél most a bukaresti politika, hol vannak” – panaszkodott az elöljáró. Hozzátette, a kormány csak akkor szólhatna bele az önkormányzatok személyzetének csökkentésébe, ha a kötelezően ellátandó feladatkörökből is visszavenne. „Amíg nem kapunk a kormánytól béralapra pénzt, addig ne avatkozzanak bele, kit és mivel bízunk meg. Inkább a saját háza táján sepregessen, az ügynökségeknél és hatóságoknál, ahová a központi költségvetésből megy a pénz, ott takarékoskodjon” – tette hozzá Antal Attila.

„Egyetlen személy sincs pluszban” – mondta az intézkedés kapcsán Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, aki szerint egyes osztályokon a létszám növelésére lenne szükség. Az elöljáró szintén azt vallja, hogy a kormánynak nem kellene beleszólnia a közigazgatási hierarchia alacsonyabb szintjein lévő adminisztrációba, inkább könnyíteni kellene a dolgozók alkalmazását és elbocsátását célzó bürokráciát.

Hol többen, hol kevesebben

„Negatívan hat majd az egész megye életére, ha a kormány megvalósítja elképzelését” – állítja Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. A megyei önkormányzat fejlesztési igazgatósága által készített felmérés szerint a kisebb létszámú személyzet kevésbé hatékonyan tudná végezni munkáját, és ennek következtében 20–25 millió lejjel kevesebb pénz jutna a székelyföldi megyének. A kormány tervezett személyzetcsökkentése a Hargita Megyei Tanács esetében 311 állás megszüntetését jelenti. A megyei önkormányzatnál 47 állás szűnne meg, a jelenleg betöltetlen 18 állást is beszámítva legkevesebb 29 személyt kellene elküldeni. Az alárendelt intézményeknél 264 állást kellene felszámolni,  139 személy kerülne utcára.

„Kiforratlan a kormány elképzelése” – szögezte le Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Mint mondta, a községházán további dolgozókat alkalmazhatnának, ugyanis a megszabott 21 helyett mindössze 15 személy végzi el a munkát. Kifejtette, a különböző projekteket is „házilag” menedzselik, ami közvetve vagy közvetlenül a hivatal valamennyi alkalmazottját érinti. „Amíg az egyik tisztviselő valamelyik éppen zajló projekt lebonyolításán fáradozik, addig a kollégája elvégzi az ő munkáját is” – magyarázta a polgármester. 

Rossz a válságstratégia

A háromszéki elöljárók sem támogatják a kormány által javasolt létszám-csökkentést. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint válság idején nem javallott az elbocsátás, hisz ezzel növelik a munkanélküliek számát, és újabb társadalmi gondokat okoznak. Az elöljáró úgy véli, a munkaidő és ezzel arányosan a bérek csökkentése hatékonyabb megoldás lenne a költségek visszaszorítására. Ha a közalkalmazottak munkaidejét legalább 80 napon keresztül napi nyolc óráról hétre csökkentenék, el lehetne kerülni a sepsiszentgyörgyi városházán dolgozók egyötödének az elbocsátását. Kifejtette, a bércsökkentés kevésbé van negatív hatással az életminőségre, mint az elbocsátás. Gazdasági fellendülés esetén alkalmazhatók a liberális megoldások, válságban viszont szociálisan érzékeny hozzáállásra van szükség, hogy segíteni lehessen az embereknek, mondta. Az elöljáró szerint érdemes lett volna az RMDSZ politikusait, szakembereit is bevonni a válságellenes intézkedéscsomag kidolgozásába, mert mindig életképes javaslataik és megoldásaik voltak.

A 70 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a polgármesteri hivatalban júliusban 280-an dolgoztak, a kormány által javasolt algoritmus szerint az alkalmazottak közel felét el kellene bocsátani. Antal Árpád emlékeztetett, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat az elsők között tett lépéseket a kiadások visszaszorítása érdekében: lemondott a takarító személyzet egy részéről, az őrökről, és csökkentette a pótlékokat.

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szintén ellenzi a létszámcsökkentést, de amennyiben a kormány kötelezi rá, végrehajtja azt. Az elöljáró a Krónikának elmondta: nem jó megoldás, hogy Bukarestben döntsék el, hány szakember dolgozzon például a szentléleki önkormányzatnál. „Meg kellene szabni egy alsó és egy felső határt, és ezen belül helyi szinten meghozni a döntést” – érvelt Tamás Sándor. Mint mondta, a megyeházán két változatot elemeznek, a 10–15 százalékos létszámcsökkentést, vagy a munkaidő lecsökkentését napi nyolc óráról hatra, és ezzel együtt a bérek csökkentését. Az elemzés során eldöntik, melyik módszer hatékonyabb és azt ültetik gyakorlatba.

Nincs kit elbocsátani

„Marosvásárhely jól áll a személyzet létszámát illetően, 180–200 alkalmazottal dolgozunk” – jelentette ki a kormány intézkedése kapcsán Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, aki szerint eközben Aradon és Iaşi-ban több mint 500 közalkalmazott tevékenykedik. Florea egyébként az önkormányzat tevékenységének digitalizálásával „pótolná” a személyzet egy részét. „Pontos számot nem tudok mondani, meglátjuk, hogyan működik a rendszer. Lehet, hogy nem létszámcsökkentés lesz, hanem átstrukturálás, hisz egyesek munkája fölöslegessé válik, viszont megtörténhet, hogy az eddiginél több informatikusra lesz szükségünk” – magyarázta a terv lényegét az elöljáró. 

A Maros megyei önkormányzatot sem érintené a közalkalmazottak leépítésére vonatkozó esetleges kormányhatározat, nem kellene senkit elbocsátani – véli a testület két RMDSZ-es vezetője, Lokodi Edit Emőke tanácselnök, illetve helyettese, Szabó Árpád alelnök. Utóbbi lapunknak azzal indokolta álláspontját, hogy idén még nem alkalmaztak senkit a különböző okokból megüresedett állásokra. „Minket nem zavar a kormány intézkedése, mivel amúgyis kevesebb alkalmazottunk van, mint ahány lehetne” – magyarázta Szabó.

Biharban nem félnek

A Bihar Megyei Tanács alelnöke, Dumitru Voloşeniuc szerint a megyei önkormányzatot nem érinti majd érzékenyen a kormány által kért leépítés. Bár konkrét adatai nincsenek arról, pontosan hány embert tarthatnának meg, úgy véli, a szám 120–180 között változik majd. A megyei tanács alkalmazásában jelenleg 165 személy áll, pedig az organigramban 204 fő szerepel. „Lehetséges, hogy vannak olyan alosztályaink, ahol többen dolgoznak a kelleténél, de ezeket átszervezéssel szellősebbé lehet tenni” – mondta a Krónika kérdésére az alelnök, aki azt reméli, egyetlen dolgozó sem kerül majd utcára. Úgy vélte, mivel Bihar az ország legsűrűbben lakott megyéi közé tartozik, a kormány itt nem fog nagyszabású leépítést kérni.
Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan eleve tervez leépítéseket a városházán.

Megkeresésünkre azt mondta, a helyi tanács augusztus 31-i ülésén mindenképp új, leszűkített organigramtervezettel rukkol majd elő a városvezetés, ám azt még nem tudja, ez arányaiban elég lesz-e ahhoz, hogy elérjék a kért alkalmazottszámot. „A kormány tevékenysége annyira következetlen, hogy azt is elképzelhetőnek tartom, hamarosan megváltoztatják a rendeletet. Előbb szeretném látni a törvényt, ami alapján cselekedhetem” – mondta az elöljáró. Hangsúlyozta: egyelőre saját akaratából építi le az emberállományt, nem azért, mert valaki ezt parancsolta.

Kampányfogás a válságstratégia?

Kampányfogásnak tartja a kormány legújabb intézkedését Adrian Ştef, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke. Az elöljáró szerint a válságstratégia egyetlen célja a szavazatok szerzése, nem lehet a recesszió ellen irányuló, valós intézkedésről beszélni. Az alelnök szerint amennyiben csökkenteni kellene a megyei önkormányzat jelenleg 130-ra rúgó közalkalmazottainak számát, veszélybe kerülnének a jelenleg folyamatban lévő – a vízhálózat fejlesztésére és a regionális hulladéktároló megépítésére vonatkozó – uniós projektek. Attól is tart, hogy a leépítés politikai alapon történne, és a kormánypártok „politikai tisztogatást” hajtanának végre a helyhatóságok esetében is.