Romániában minél több fát, abból is a legjobbakat akarják kivágni. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Kétszáz éve gyakorlatilag folyamatosan vágjuk az erdőt, és Romániában egyelőre szemléletváltásra sincs remény – mondta el a Krónikának Csákány László háromszéki közbirtokossági elnök annak kapcsán, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint közel kilenc százalékkal növekedett tavaly a romániai erdőkből kitermelt fa mennyisége.
2019. október 04., 08:402019. október 04., 08:40
Közel kilenc százalékkal növekedett tavaly a romániai erdőkből kitermelt fa mennyisége – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Csákány László háromszéki közbirtokossági elnök szerint a kitermelés mértéke nem most növekedett, az egyéves eltérésnek szakmai magyarázatai vannak, de kétszáz éve gyakorlatilag folyamatosan vágjuk az erdőt, és Romániában egyelőre a szemléletváltásra sincs remény.
– derül ki az INS jelentéséből. A kivágott fák 62,8 százaléka volt keményfa, és 37,2 százaléka tűlevelű. A keményfák közül is a bükkfából termeltek ki a legtöbbet, ez tette ki a gömbfa 34 százalékát. Az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint a kitermelt famennyiség 52,8 százalékát rönkként értékesítették, feldolgozták fűrészárunak, miközben a tűzifa aránya 34,7 százalékos volt.
Nem tapasztalható, hogy egyik évről a másikra nagyobb ütemben zajlik a kitermelés, ez nem is megvalósítható, mert a többéves üzemtervek köteleznek – mutatott rá megkeresésünkre Csákány László. A Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnöke kifejtette,
A nehezen megközelíthető helyeken esőzés vagy a kedvezőtlen hóviszonyok mellett nem lehet teljesíteni a tervet, ilyenkor az üzemtervben jóváhagyott mennyiség áttevődik a következő évre. Másik ok az lehet, hogy az erdészeti év nem egyezik a naptárival, hiszen a fővágást a vegetációs ciklus határozza meg, általában októbertől áprilisig tart, vagyis lombhullástól rügyfakadásig.
Csákány László hangsúlyozta, az üzemterveket vidékenként külön kellene elbírálni, nem lehet egységesen kijelenteni, hogy azok megfelelőek, vagy sem. Hozzátette, előfordultak visszaélések, amikor az erdőtulajdonos sarkallta a tervezőt, hogy nagyobb területekre irányozza elő a kitermelést, vagy olyan területeken is, ahol az nem indokolt, de ezek inkább kivételek, nem jellemző. A közbirtokosság elnöke szerint leginkább a szemlélettel van gond,
Csákány László az elmúlt napokban feltérképezte Sepsiszentgyörgy környékén az öreg fákat, és kiderült, hogy az erdőkben gyakorlatilag nincs kétszáz éves vagy annál idősebb fa. „Az elmúlt kétszáz évben folyamatosan zajlott a kitermelés, az erdőket kivágtuk, és új fák nőttek, ezt eredményezte az erdőgazdálkodás folyamata. A legelőkön viszont, ahol nem zajlik kitermelés, 300-400 éves fák is vannak, ami azt bizonyítja, hogy a fa biológiája nem teszi indokolttá a vágást” – részletezte a szakember. Hozzátette, a répát is gyéríteni kell az ágyásban, hogy a többi jól fejlődjön, tehát vannak indokolt vágások, viszont Romániában a fogyasztói társadalom diktálja az erdőgazdálkodást: a piac kéri, ezért vágják a fát.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
szóljon hozzá!