A Gheorghe Funar polgármester idején felállított kolozsvári Avram Iancu-emlékmű. A magyarellenes úzus töretlenül folytatódik
Fotó: Wikipédia
Avram Iancu-emlékévnek nyilvánítják Romániában 2024-et, amenyiben a bukaresti képviselőház is megszavazza a szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezetet – ami gyakorlatilag borítékolható. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-es politikusok szerint Romániában két különböző dolog a történelmi valóság és a nemzeti mítosz; ugyanakkor a koalíciós részvétel ellenére sem tehetnek semmit az erdélyi magyarok ellen hadjáratot folytató román nemzeti hős kultusza ellen.
2023. március 21., 19:052023. március 21., 19:05
Törvénytervezetet nyújtott be a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőinek egy csoportja arról, miszerint Avram Iancu születésének kétszázadik évfordulóján nyilvánítsák emlékévvé a 2024-es esztendőt Romániában. Az RMDSZ-frakció ellenszavazata mellett hétfői ülésén a bukaresti felsőház elfogadta a liberálisok törvénytervezetét, amelyet valamennyi román párt szenátora támogatott.
A császárhű román népfelkelés elsődleges célpontja az erdélyi magyar civil lakosság volt. 1848 októberében az Erdélyi-Érchegységben, Zalatnán elkedődött mészárlás végigsöpört a Mócvidék körüli magyar településeken. 1849. január 8-án a katonaság nélkül, védtelenül maradt Nagyenyed civil lakosságára törtek, és mintegy 900 magyart öltek meg. Magyar történészek becslése szerint a császárhű román felkelés vezetőjének nevéhez több ezer ártatlan erdélyi magyar ember meggyilkolása kötődik, ezért is abszurd a törvénykezdeményező liberálisok megfogalmazása, miszerint az Avram Iancu-emlékév „hozzájárul a román állampolgárok közötti egység és összetartás megszilárdításához”.
Az RMDSZ nem szavazta meg a törvénytervezetet, de a szenátus plénuma előtt nem hangzott el nyilvánosan magyar törvényhozó szájából, hogy az erdélyi magyarság mit kifogásol a román történelmi hősnek tekintett Avram Iancu személyében. A Krónika megkérdezte Turos Lórándot, a szövetség szenátusi frakcióvezetőjét a történekről, aki portálunknak elmondta:
A politikus kifejtette, nem tartja meglepőnek, hogy az RMDSZ-frakció tagjain kívül a legtöbb román szenátor megszavazta a törvénytervezetet.
,,Egy emlékév meghatározása nem a törvényhozás feladata. Ez a kormányra, illetve a különböző minisztériumokra tartozik. A szenátus részéről pótcselekvés, ami ellen sajnos nincs ellenszer. Egyéni kezdeményezésre jött létre, végül a többi román párt is megszavazta, mert senki nem akar kilógni a sorból, nehogy megszólják” – fogalmazott a Krónikának az RMDSZ szatmárnémeti politikusa. Kérdésünkre, hogy a jövő évi választások kampányának közeledtével magyarellenes hangulatkeltésként kell-e értelmezni a mostani törvénytervezetet, Turos Lóránd úgy vélekedett, ettől nem fog eldurvulni a román–magyar viszony, a jövő évi választási kampány szerinte nem erről fog szólni.
Megkérdeztük Csoma Botond képviselőt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét is, mi várható az alsóházi végszavazáson. A kolozsvári politikus kifejtette, a román törvényozók megszavazzák a törvénytervezetet, efelől nincsenek kétségei. „Előtte mindenképpen lesz egy beszélgetésem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetőjével, amelyen ismertetem az RMDSZ álláspontját, de ennek a végeredménye borítékolható” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője.
Csoma Botond szerint a kormánypártok közötti együttműködési protokollum ilyen kérdésekre nem terjed ki, így az Avram Iancu-ügyről sem volt előzetes egyeztetés.
A szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezet értelmében 2024 Avram Iancu-év lesz. A szenátus első törvényhozási fórumként szavazott a tervezetről, amelyet még a képviselőháznak is el kell fogadnia.
Felakasztotta magát egy kiskorú, aki a nagyváradi börtönben volt vizsgálati fogságban.
Súlyos baleset történt hétfőre virradóra a 13B jelzésű országúton, Parajd és a Bucsin-tető között; két személy meghalt, hárman megsérültek.
Hosszú idő után ismét „foghíjmentessé” vált a nagyváradi színház épülete, illetve a teátrum előtti tér, miután a hétvége során végre sikerült pótolni a klasszikus külsejű kandeláberek lámpatesteit.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Bár eleinte határidő előttre várták az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmi út elkészültét, most már az is nehezen elképzelhető, hogy februárig befejezik.
Brassóban továbbra sem működik magyar kulturális intézményrendszer, és fogy a magyarság, ennek ellenére lelkesedéssel, immár 14. alkalommal szervezik meg vasárnaptól a magyar napokat, amely idén is gazdag, változatos kínálattal várja a közönséget.
Hargita megyében nyolc településen 39 transzformátorállomást rongált meg a felhőszakadás, áramkieséseket okozva – közölte szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter jelenlétében a Fehér megyei Szépmezőhöz tartozó Bethlenszentmiklóson már pénteken országos takarítási napot tartanak, összekapcsolva az eseményt a délután kezdődő Bethlenszentmiklósi Magyar Napokkal.
Fiatal nő holttestét emelték ki a Szamosból pénteken Szatmárnémetiben – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Az ország kilenc megyéjére másodfokú (narancssárga), az ország több mint felére elsőfokú (sárga) riasztást bocsátott ki pénteken felhőszakadások és légköri instabilitás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás