A Gheorghe Funar polgármester idején felállított kolozsvári Avram Iancu-emlékmű. A magyarellenes úzus töretlenül folytatódik
Fotó: Wikipédia
Avram Iancu-emlékévnek nyilvánítják Romániában 2024-et, amenyiben a bukaresti képviselőház is megszavazza a szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezetet – ami gyakorlatilag borítékolható. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-es politikusok szerint Romániában két különböző dolog a történelmi valóság és a nemzeti mítosz; ugyanakkor a koalíciós részvétel ellenére sem tehetnek semmit az erdélyi magyarok ellen hadjáratot folytató román nemzeti hős kultusza ellen.
2023. március 21., 19:052023. március 21., 19:05
Törvénytervezetet nyújtott be a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőinek egy csoportja arról, miszerint Avram Iancu születésének kétszázadik évfordulóján nyilvánítsák emlékévvé a 2024-es esztendőt Romániában. Az RMDSZ-frakció ellenszavazata mellett hétfői ülésén a bukaresti felsőház elfogadta a liberálisok törvénytervezetét, amelyet valamennyi román párt szenátora támogatott.
A császárhű román népfelkelés elsődleges célpontja az erdélyi magyar civil lakosság volt. 1848 októberében az Erdélyi-Érchegységben, Zalatnán elkedődött mészárlás végigsöpört a Mócvidék körüli magyar településeken. 1849. január 8-án a katonaság nélkül, védtelenül maradt Nagyenyed civil lakosságára törtek, és mintegy 900 magyart öltek meg. Magyar történészek becslése szerint a császárhű román felkelés vezetőjének nevéhez több ezer ártatlan erdélyi magyar ember meggyilkolása kötődik, ezért is abszurd a törvénykezdeményező liberálisok megfogalmazása, miszerint az Avram Iancu-emlékév „hozzájárul a román állampolgárok közötti egység és összetartás megszilárdításához”.
Az RMDSZ nem szavazta meg a törvénytervezetet, de a szenátus plénuma előtt nem hangzott el nyilvánosan magyar törvényhozó szájából, hogy az erdélyi magyarság mit kifogásol a román történelmi hősnek tekintett Avram Iancu személyében. A Krónika megkérdezte Turos Lórándot, a szövetség szenátusi frakcióvezetőjét a történekről, aki portálunknak elmondta:
A politikus kifejtette, nem tartja meglepőnek, hogy az RMDSZ-frakció tagjain kívül a legtöbb román szenátor megszavazta a törvénytervezetet.
,,Egy emlékév meghatározása nem a törvényhozás feladata. Ez a kormányra, illetve a különböző minisztériumokra tartozik. A szenátus részéről pótcselekvés, ami ellen sajnos nincs ellenszer. Egyéni kezdeményezésre jött létre, végül a többi román párt is megszavazta, mert senki nem akar kilógni a sorból, nehogy megszólják” – fogalmazott a Krónikának az RMDSZ szatmárnémeti politikusa. Kérdésünkre, hogy a jövő évi választások kampányának közeledtével magyarellenes hangulatkeltésként kell-e értelmezni a mostani törvénytervezetet, Turos Lóránd úgy vélekedett, ettől nem fog eldurvulni a román–magyar viszony, a jövő évi választási kampány szerinte nem erről fog szólni.
Megkérdeztük Csoma Botond képviselőt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét is, mi várható az alsóházi végszavazáson. A kolozsvári politikus kifejtette, a román törvényozók megszavazzák a törvénytervezetet, efelől nincsenek kétségei. „Előtte mindenképpen lesz egy beszélgetésem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetőjével, amelyen ismertetem az RMDSZ álláspontját, de ennek a végeredménye borítékolható” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője.
Csoma Botond szerint a kormánypártok közötti együttműködési protokollum ilyen kérdésekre nem terjed ki, így az Avram Iancu-ügyről sem volt előzetes egyeztetés.
A szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezet értelmében 2024 Avram Iancu-év lesz. A szenátus első törvényhozási fórumként szavazott a tervezetről, amelyet még a képviselőháznak is el kell fogadnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Újabb állami kezdeményezés kínál legtöbb tízezer lejes támogatást a polgároknak: a kályhaprogram új, energiatakarékosabb fa-, brikett- vagy pellettüzelésű fűtőkészülék beszerzésére ösztönzi 27 megye csaknem 900 hegyvidéki településének lakosságát.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás