Nem szabad feledni hagyni a megélt történelmet – Az 1956-os forradalom emlékét ápolják kolozsvári középiskolások

Érdeklődő ifjúság. A világjárvány előtt rendhagyó történelemórákon ismerkedtek az 1956-os forradalom témájával, a pesti srácokhőstettével a diákok •  Fotó: Veres Nándor

Érdeklődő ifjúság. A világjárvány előtt rendhagyó történelemórákon ismerkedtek az 1956-os forradalom témájával, a pesti srácokhőstettével a diákok

Fotó: Veres Nándor

Az 1956-os forradalom eszmeiségét éltetik tovább kolozsvári középiskolások, akik kisfilmet készítettek arról, miként él a 64 év előtti esemény, a forradalom szabadságvágyának gondolata az erdélyi diákokban. A kisfilmről az egyik alkotó, Müller Tibor tizenegyedikes diák beszélt a Krónikának. A tizedikes Horváth Krisztina nagyapját bebörtönözték 1956 után: a diáklány elmesélte, miként él családja emlékezetében 1956. Benkő Levente történész lapunknak úgy nyilatkozott, a fiataloknak meg kell ismerniük a forradalom jelentőségét, folytatni kell a mindmáig csak részben megismert közelmúlt feltárását.

Kiss Judit

2020. október 23., 17:222020. október 23., 17:22

Az 1956-as forradalom emlékét, eszmeiségét igyekeznek tovább éltetni kolozsvári középiskolások, akik kisfilmet készítettek arról, miként él a 64 év előtti események emlékezete az erdélyi diákokban. Müller Tibor és Szántai Kristóf, a kincses városbeli Apáczai Csere János Elméleti Líceum tizenegyedikes diákjai kortársaikat szólaltatják meg a pár perces alkotásban, amelyet október 23. alkalmából tesznek elérhetővé a világhálón.

Idézet
A Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) kezdeményezésére készítettük el a filmet. Minden évben szervezünk október 23-i megemlékezést, de idén a járvány miatt elmaradt, ezért a kisfilmmel igyekezünk pótolni az ünneplést. A Kolozsvár Filmműhellyel karöltve készítettük az alkotást, ami a forradalomra való emlékezésre hívja fel a figyelmet”

– mondta el megkeresésünkre Müller Tibor. Kifejtette, a film koncepciója, hogy diáktársaikat faggatják arról, nagy vonalakban mennyit tudnak az 1956-os eseményekről, mennyire vannak tisztában azzal, ami október 23-án történt.

1956: egyetemes történet a szabadságvágyról

„Megszólaltatjuk a kisfilmben Benkő Levente történészt, a téma szakértőjét is. A filmecske üzenete: bár mi, diákok nem vagyunk történelem-szakértők, de a szívünk a helyén van. És ha nem is értjük teljes egészében a forradalom hátterét, szellemiségét, de próbáljuk megközelíteni” – mondta el Müller Tibor. Hozzátette,

az alkotók úgy látják, kortársaik érdeklődéssel viszonyulnak a forradalom témájához, hiszen a pesti srácok közt jócskán akadtak 16–17 évesek.

„Ezért is áll közel hozzánk a téma, mert a tinédzserek minden korban úgy érzik, a felnőttek, a környezetük valamiképpen elnyomja őket. Persze most más a helyzet, de a forradalom egyetemes történet a szabadságról, szabadságvágyról. Azért lehet motiváló a fiatalok számára, mert a legtöbb, történelemből tanult eseményben nem a mi korosztályunk játszott lényeges szerepet, 1956-ban viszont igen” – mondta el Müller Tibor. Arra is kitért,

tavalyi megemlékezésükön mondott beszédet a csíkszeredai Nagy Benedek, akit 1956 miatt bebörtönöztek.

„A filmben olyanok is megszólalnak, akik az iskolában már tanulták a forradalmat, és olyanok is, akik még nem. Próbáltunk minél szélesebb körből megszólaltatni diákokat. Van, aki már tanulta a suliban, olyan is, aki külön foglalkozott a témával, és olyan is, aki nem jutott el idáig a tananyagban. Ha pontatlanok is a diákok információi, azt is meg kell mutatni, hiszen ez a valóság” – mondta Müller Tibor.

A kisfilmet október 23-án teszik közzé a KMDT Facebook-oldalán, YouTube-on és Instagramon is megtekinthető lesz.

Müller Tibor tizenegyedikes diák Galéria

Müller Tibor tizenegyedikes diák

Magánzárka, ahol még szalmazsák sem volt

A kisfilmben megszólal Horváth Krisztina, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum tizedikes diákja, akinek családja érintettsége okán „közvetlenebb” a kapcsolata a forradalommal: nagytatáját kolozsvári egyetemistaként bebörtönözték. „Nem emlékszem, mikor hallottam először a sztálinista terror elleni szabadságharcról, de bár több mint fél évszázad választ el tőle, mindig nagyon közel éreztem magamhoz. Nemcsak mert az ember szabadság utáni vágya csillapíthatatlan, hanem mert ez a forradalom a budapesti diákságtól indult, mert olyan fiatalok adták életüket érte, akik aligha voltak sokkal idősebbek nálunk, példát mutatva az egész világnak” – mondta el megkeresésünkre Horváth Krisztina. Úgy fogalmazott, a történetet a pesti srácokról, a 16 pontról, a kivágott zászlóról és a szovjet tankokról mindenki ismeri, arról azonban már kevesebben tudnak, hogy mi történt itt, Erdélyben, ahol – ha lehet ilyet mondani – még sötétebb diktatúra volt.

Idézet
Az én nagytatám történelemtanárként, de személyes érintettségéből fakadóan is kötelességének érezte, hogy ne hagyja feledésbe merülni azok történetét sem, akik itthon, Erdélyben szegültek ellen az önkényuralomnak.

Egészen kicsi koromtól mesélt a szamosújvári magánzárkáról, ahol még szalmazsák sem volt, a Duna-deltai kényszermunkatáborról, ahol a halat nyersen ették a napi egy bögre puliszka fejadagjuk mellé, a levesre cserélt cigarettákról, a hálóterem egy-egy zugában karácsony este halkan felcsendülő Mennyből az angyalról, a több tucat, ott megismert magyar és román értelmiségi, egyházi vezetővel kötött életre szóló barátságáról”

– ecsetelte a diáklány.

A történelem legcsodálatosabb tanulsága

Horváth Krisztina kifejtette, nagyapja, Nagy Benedek 5 év börtönbüntetésére mindössze annyival „szolgált rá”, hogy a Bolyai Tudományegyetem harmadéves történészhallgatójaként diáktársaival a magyarországi forradalom hallatára létrehozták a kolozsvári diákszövetségi tanács öttagú szerkesztőbizottságát, és kidolgoztak egy programtervezet-kiáltványt az egyetem belső életének megreformálására. „Ezért és a kihallgatásokon tanúsított »engedetlensége« miatt elítélték, ahogy azokban az években több száz más diákot, tanárt, papokat, olyanokat, akiktől a rendszer félt. Az ötvenes évek diktatúrájában a politikai elítéltek élete a börtönben – nagytatám szavaival élve – egy aknamezőn lépkedő emberéhez hasonlított leginkább. A vallatásokat, az éhezést, a betegségeket túl kellett élni, a foglyokat állandó rettegésben tartó kegyetlen és erőszakos börtönőröket elviselni” – mondta Horváth Krisztina.

A diák bevallotta: számára a történelem legcsodálatosabb tanulsága, hogy amikor ma nagytatája szemébe néz – aki 83 évesen kertészkedik, kirándul, és ha meghívják, bepattan az autóba, hogy Kolozsváron „élő történelemórát” tartson a diákoknak az ’56-os emlékeiről –,

nem egy megtört embert lát, aki az őt, az ő generációját ért igazságtalanságok miatt kesereg.

„Ha nagytatám szemébe nézek, hitet látok. Hitet a Jóistenben, aki átsegítette minden nehézségen, és reményt adott neki a legsötétebb időkben is. Hitet a családjában, aki becsületre, kitartásra, tisztességre nevelte, és jóban-rosszban mellette állt. És hitet a szabadságért folyatott küzdelem értelmében, bármilyen kicsi is a siker esélye, és bármilyen nagy is az áldozat, amit követel” – mondta a tizedikes diák.

Horváth Krisztina tizedikes diák Galéria

Horváth Krisztina tizedikes diák

A tizenévesek vevők az ilyen történetekre

Benkő Levente történész, lapunk volt munkatársa megkeresésünkre elmondta, többször is előfordult, hogy valamilyen általa kutatott téma, esetenként egy-egy évforduló okán amolyan nyílt történelemórára hívták meg valamelyik kolozsvári, székelyföldi vagy éppenséggel pécsi középiskolába. „Például Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtár szervezett ugyanilyen nyílt történelemórát érdeklődő diákoknak. Kiemelem azt a szót, hogy érdeklődő, hiszen a fiatalokat senki sem kényszerítette eljönni az előadásokra, miként az emlegetett nyílt történelemórák is lényegesen eltértek a szokványosoktól.

Idézet
Beszélgettünk a Nagy Háborúról, málenkij robotról, 1944. őszi tömeges elhurcolásokról, ’56-os magyar forradalomról, különös tekintettel az akkori tizen-huszonéves fiatalok kezdeményezéseiről és politikai bebörtönzésükről, összességében minden témában különös tekintettel az emberi sorsokra”

– fejtette ki a történész.

Hozzátette, az érdeklődő diákok úgy kerültek kézzelfogható közelségbe a történelemmel, hogy kézbe vehették a Doberdó-fennsíkról, az Isonzó völgyéből hazahozott karsztdarabkákat, srapnel ólomgolyókat, gránátrepeszeket, szovjet fogolytáborokból származó emléktárgyakat, leveleket, kanalakat, csajkákat, sőt olyan is volt, hogy akár a fogolyételek egyikét-másikát, például a mosatlan krumplihéjat is megkóstolhatták volna, ha akarják, merthogy azt is vittek magukkal. „Egyik alkalommal, egy budapesti Gulag–Gupvi konferencián a népes hallgatóság soraiban legalább kétosztálynyi középiskolás diák is ott volt, merthogy a tanárjuk szólt nekik: akit érdekel, eljöhet.

Idézet
Úgy érzékeltem, hogy a tizenévesek vevők az ilyen történetekre, s azért van ez így jól, mert nyilvánvaló, hogy ők lesznek azok, akik majd átveszik a stafétát”

– fogalmazott a történész.

Folytatni kell a közelmúlt feltárását

Benkő Levente arra is kitért, Erdélyből hárman tagjai a Gulag–Gupvi-kutatók Nemzetközi Társaságának (GGKNT): felesége, Papp Annamária, Murádin János Kristóf és ő maga. „Örvendek, hogy Nagyenyedről és a Partiumból is csatlakoznak hozzánk munkatársak, s még inkább örvendek annak, hogy Magyarországról és Kárpátaljáról egyre több nagyon fiatal, de lelkes, és főleg jól felkészült történész kapcsolódik be az emlékmentő, feltáró munkába. Ugyanolyan örömmel tölt el, hogy itthon, Erdélyben, ezen belül Kolozsváron középiskolás diákok kezdeményeznek ilyen-olyan emlékezést, kis filmkészítést például ’56-ról, mert nézzük csak: tetszik, vagy sem, a biológiai óra mindenkinél ketyeg” – mondta Benkő Levente.

Benkő Levente történész •  Fotó: Páva Adorján Galéria

Benkő Levente történész

Fotó: Páva Adorján

Úgy fogalmazott, a GGKNT törzsgárdája és például az Erdélyi Ötvenhatos Bajtársi Társaság alapítói, tagjai, az egykori politikai meghurcoltak felett is lassacskán eljár az idő, és sajnos, utóbbiak koruknál fogva, egyre fogynak, miként a második világháború harctereit és fogolytáborait megjárt korosztályból is alig maradt mára hírmondó.

Idézet
Amikor ők, a mai hetvenesek-nyolcvanasok nem lesznek, és amikor már mi, a mai ötvenesek-hatvanasok sem leszünk, valakinek át kell vállalnia, át kell vennie a teendőket. Mert az nem lehet és nem szabad, hogy ezek a történetek feledésbe merüljenek,

s a közelmúlt tanúi magukkal vigyék a megélt történelmet; s az sem lehet, és nem is szabad, hogy a mindmáig csak részben megismert közelmúlt feltárásának ne legyen folytatása és folytatója” – hívta fel a figyelmet Benkő Levente.

korábban írtuk

Pesti srácok, erdélyi srácok
Pesti srácok, erdélyi srácok

Éppen 64 évvel ezelőtt, október 23-án robbant ki az 1956-os forradalom és szabadságharc, amikor a magyar nép úgy döntött, hogy maga megy a sorsa elébe. Mit üzen az utókornak és a nagyvilágnak az ötvenhatosok hőstette? Minderről Benkő Levente történész, újságíró beszél a Székelyhon TV ünnepi adásában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 10., szombat

Orbán egyeztetett Kelemennel a miniszterelnök Simionról tett kijelentése után

Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.

Orbán egyeztetett Kelemennel a miniszterelnök Simionról tett kijelentése után
2025. május 10., szombat

Gőzerővel dolgoznak a parajdi sóbányánál

Szombaton is több mint 130-an dolgoznak a parajdi sóbányánál a hét eleje tartó vízszivárgások megállításán.

Gőzerővel dolgoznak a parajdi sóbányánál
2025. május 10., szombat

Kelemen Hunor: Simion se nem szuverenista, se nem keresztény, ő magyarellenes

Aki földúlta dédapáink sírjait, aki támadja a székely és a magyar zászlót, az anyanyelvhasználatot, iskoláinkat, az nem a mi emberünk – jelentette ki az RMDSZ elnöke szombaton, a szélsőségesen nacionalista George Simion államfőjelöltre utalva.

Kelemen Hunor: Simion se nem szuverenista, se nem keresztény, ő magyarellenes
2025. május 09., péntek

Az új pápának tanúságtétel által kell a hitben járásra buzdítania – Interjú Oláh Zoltán nagypréposttal

A konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. A pápaválasztásról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok beszélt a Krónikának.

Az új pápának tanúságtétel által kell a hitben járásra buzdítania – Interjú Oláh Zoltán nagypréposttal
2025. május 09., péntek

Nem csak az illegális faszállítmányt, hanem a teherautót is lefoglalták a rendőrök

A 33,6 köbméter illegálisan szállított faáru mellett egy Suceava megyében bejegyzett utánfutós tehergépkocsit is lefoglalták a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai egy ellenőrzés során Nagyürödgdön.

Nem csak az illegális faszállítmányt, hanem a teherautót is lefoglalták a rendőrök
2025. május 09., péntek

Középiskolásoknak drogot áruló szatmári férfiakat vettek őrizetbe

Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.

Középiskolásoknak drogot áruló szatmári férfiakat vettek őrizetbe
2025. május 09., péntek

Két személy meghalt egy közúti balesetben Kolozs megyében

Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.

Két személy meghalt egy közúti balesetben Kolozs megyében
2025. május 09., péntek

Vezetett barangolás a kolozsvári Keleti parkban

Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.

Vezetett barangolás a kolozsvári Keleti parkban
2025. május 09., péntek

Nyílt nap és próbafelvételi a kolozsvári Műszaki Egyetemen

A kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) automatizálási és számítástechnika kara két eseménnyel várja szombaton a középiskolás diákokat és szüleiket: matematika felvételi szimulálásával, valamint nyílt nappal.

Nyílt nap és próbafelvételi a kolozsvári Műszaki Egyetemen
2025. május 09., péntek

A szélsőségek térnyerése ellen tüntetnek péntek este Románia nagyvárosaiban

Országos tüntetéssorozatot szervez május 9-én, este a Declic szervezet a szélsőségesek hatalomátvétele ellen. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon, Temesváron és Brassóban várják a résztvevőket.

A szélsőségek térnyerése ellen tüntetnek péntek este Románia nagyvárosaiban