Nem lehet visszatáncolni a kisebbségvédelem terén – Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő a május 26-i választás tétjéről

Balogh Levente 2019. május 15., 15:50 utolsó módosítás: 2019. május 15., 16:33

Az Európai Parlamentben kisebbségvédelmi területen sikerült olyan folyamatokat elindítani, amelyet már nem lehet leállítani – véli Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, akit első helyre soroltak a szövetség idei jelöltlistáján. A dél-erdélyi politikus a Krónikának adott interjúban elmondta, az erdélyi magyarok számára nem mindegy, milyen irányba mozdul el az EU május 26. után.

Nem lehet visszatáncolni a kisebbségvédelem terén – Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő a május 26-i választás tétjéről
galéria
Winkler Gyula szerint azért nagy a tét május 26-án, mert Európa válaszút előtt áll Fotó: Facebook

– Ön 2007, tehát Románia EU-csatlakozása óta tagja az Európai Parlamentnek. Tizenkét éves EP-mandátuma után most első, biztosan befutó helyre sorolta az RMDSZ az idei EP-listáján. Milyen eredményeket emelne ki tevékenységéből, hogyan győzné meg az erdélyi magyar polgárokat, hogy arra a listára szavazzanak, amelyen ön az első helyezett?

– Amikor elkezdtük brüsszeli munkánkat, az őshonos kisebbségvédelem kérdése szűz terület volt, és kevesen ismerték az erdélyi magyar közösséget. Ma elmondhatjuk, hogy az Európai Parlamentben kisebbségvédelmi területen sikerült olyan folyamatokat elindítani, amelyeket már nem lehet leállítani. Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, a Minority SafePack több mint egymillió aláírást gyűjtött össze, ezzel párhuzamosan az EP-ben határozatot fogadtak el az őshonos kisebbségek védelméről, így most abban a helyzetben vagyunk, hogy két irányból is nyomást gyakorolhatunk az Európai Bizottságra.

Meggyőződésem, hogy a parlamentben végzett politikai tevékenységünk megsokszorozódott legitimációt kapott a Minority SafePack sikerének köszönhetően, nyilvánvalóvá téve, hogy mi az Európai Parlamentben annak az ötvenmillió állampolgárnak a nevében beszélünk, akik valamely őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak.”

Az Európai Unió gazdasági hozadékát mindannyian tapasztaljuk, éppen ezért a kisebbségvédelem terén végzett munkám mellett fontosnak tartottam gazdasági területen tevékenykedni. Javaslataimmal tevőlegesen hozzájárultam ahhoz, hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban nem csökkentették, hanem épp növelték a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat. Az uniós források közösségünk modernizációját szolgálják, a fejlesztési irányokat pedig Brüsszelben döntik el, nekem az volt a feladatom, hogy szülőföldünk fejlődését szem előtt tartva érvényesítsem az erdélyi érdekeket. A regionális fejlesztési bizottságban módosításaimmal segítettem, hogy számunkra kedvező módon alakuljanak a kohéziós és területi politikák, részt vettem az úgynevezett N + 3 szabály elfogadtatásában, amely azt jelentette, hogy pluszidőt kaptunk a megmaradt EU-s pénzek felhasználására. Ez azért is nagyon fontos, mert a statisztikákból egyértelműen kiderül:

az erdélyi önkormányzatok sokkal nagyobb arányban hívtak le forrásokat, mint az ország többi részén.

A fiataloknak szóló projektek mindig kiemelt helyen szerepelnek, az Erasmus a fiatal vállalkozókért programot azért javasoltam, mert szükség van itthon is a vállalkozói kedv növelésére az ifjúság körében. Fontosnak tartom, hogy megismerjük a legjobb gyakorlatokat, rácsatlakozzunk az európai irányzatokra, de azt is, hogy mi is megmutassuk jó példáinkat. Ilyen az olaszteleki Daniel-kastély: tavaly javaslatomra Európa legjobb családi vállalkozása díját kapta meg a kastélyt működtető Rácz házaspár, de az Örökségünk őrei mozgalom európai elismertetését is szívesen vállaltam. Minden eredményem csapatmunkát feltételez, együtt dolgozom az RMDSZ helyi, megyei és országos vezetőivel, így tudjuk hatékonyan szolgálni közösségünket.

– Az Európai Parlamentben számos alkalommal merül fel az emberi jogok megsértésének kérdése, vitanapokat tartanak, jelentéseket fogadnak el a témában. Mennyire jeleníthető meg külön, önálló témaként az őshonos nemzeti kisebbségek jogsérelmeinek ügye?

– Az Európai Unió tagállami hatáskörbe utalja az őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek helyzetének rendezését, ugyanakkor az is igaz, hogy a lisszaboni szerződés 1/a cikkelye többek között kimondja, hogy az Unió az

emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”.

Ez kapaszkodót nyújt törekvéseinkben, de szembe kell nézni az úgynevezett koppenhágai dilemmával. Ugyanis az a visszás helyzet is van, hogy a csatlakozás előtt az Európai Bizottság számonkéri az őshonos kisebbségek jogait, de csatlakozás után már senkit nem érdekel ez a kérdés. Ezt az ellentmondást is fel kell oldani, nyilván a paletta széles, hiszen egyik oldalon ott van Franciaország, az EU egyik alapítója még a nemzeti kisebbségek létjogosultságát sem ismeri el, míg a másik oldalon ott vannak azok a tagállamok, amelyek különböző autonómiaformákat biztosítanak az őshonos kisebbségeknek, például Finnország és Olaszország. A FUEN tavalyi kongresszusán úgy döntöttünk, hogy az új bizottságnak nyújtjuk be a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, ez is a tétje a május 26-ai választásnak, hiszen az új összetételű parlament dönt az új Európai Bizottságról.

– Romániából érkezve egy kisebbségi párt színeiben politizál az EP-ben. Hogyan lehet a többségi, román pártok képviselői jelentette ellenszélben napirendre tűzetni az erdélyi magyar közösség sajátos gondjait?

– Politikai felszólalásaink által jelenítjük meg közösségünk törekvéseit, de beszámolunk a jogsérelmekről, ügyeinkről, fontos témáinkról. Beszéltünk a Mikó-ügyről, a marosvásárhelyi katolikus iskoláról, az orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyar karának gondjairól, a községháza-feliratokról, zászlóügyekről, és felszólaltunk az ukrajnai nyelvtörvény kapcsán is, hiszen nemcsak erdélyi, hanem Kárpát-medencei magyar ügyek is vannak. Persze a román képviselők minden alkalmat megragadnak, hogy elmondják, Románia példaértékű módon rendezte a kisebbségi kérdést, mi pedig minden alkalommal jelezzük, hogy nem, ez nem igaz,

egyre több a közösségünket ért jogsérelem, nem használhatjuk szabadon anyanyelvünket, jelképeinket.

– Lát esélyt arra, hogy az EU hivatalosan, intézményes szinten, kötelező érvényű, számonkérhető uniós szintű jogszabállyal rendezze az őshonos nemzeti közösségek, így a romániai magyar közösség jogainak ügyét?

– Szerintem ebben a kérdésben úgy is fogalmazhatunk, hogy a jövő elkezdődött. Mint már korábban is említettem,

olyan folyamatot indítottunk el, amelyből nem lehet visszatáncolni.

Az EU tiltja a megkülönböztetést, ráadásul az Unió lakosságának tíz százaléka valamely nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartozik, ezek mind olyan nyomós érvek, amelyek előbb vagy utóbb meghallgatásra kerülnek, nem lehet a végtelenségig a szőnyeg alá seperni a kérdést. A Minority SafePack mellett az is áttörést jelentett, hogy tavaly a parlament elfogadta a Csáky Pál felvidéki EP-képviselő által kidolgozott, A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban című határozattervezetet. Az EP tulajdonképpen először hozott határozatot az őshonos kisebbségek diszkriminációjának tiltásáról és jogaik széles körű védelméről az EU-n belül. Nyilván a tagállami kompetenciák esetében arra lenne szükség, hogy az alapszerződést megnyissuk. Azzal nem szabad áltatnunk magunkat, hogy ezt az őshonos kisebbségek kapcsán el is tudjuk érni, viszont az európai helyzet most olyan, hogy más okok – Brexit, bankunió reformja, európai hadsereg stb. – miatt tényleg nagy az esély, hogy újratárgyalják az EU alapszerződését, és nekünk felkészültnek kell lenni, olyan konkrét javaslataink kell, hogy legyenek, amelyeket az uniós szintű kisebbségvédelmi rendszer alapját képezhetik.

– Gazdasági szakemberként, korábbi külkereskedelmi, illetve távközlési miniszterként hogyan értékeli, mennyire reálisak azok a vádak, miszerint a nyugat-európai cégek kettős mércét alkalmaznak, és térségünkben silányabb minőségű termékeket forgalmaznak, mint nyugaton? Ha valóban létezik ez a jelenség, hogyan lehet elejét venni?

– Ez már nemcsak vád, hanem beigazolódott, hogy tényleg van kettős mérce ezen a téren (is). Az EP áprilisban fogadta el az irányelvet, amely a termékek kettős minőségével szembeni fellépést tesz lehetővé. Az egész Európában forgalmazott terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, nem szabad ugyanúgy felcímkézni, ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti. Előírják azt is, hogy tájékoztatni kell a vásárlót a termékek közötti különbségekről is. Ilyen lehet például az alapanyagok elérhetősége vagy az egészséges étkezés elősegítését célzó stratégiák. Ez csak egyetlen példája a kettős mércének, ami a Kelet és Nyugat közti viszonyt mutatja, de a kereskedelem, a gazdaság számos területén is tapasztalható – erről számolnak be a vállalkozók, kezdve az uniós támogatások elérésétől az egységes piac előnyeinek kihasználásáig. Az is kettős mérce például, hogy Románia nyolc éve teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, de politikai okokra hivatkozva mind halasztódik.

– Sokak szerint EP-választásnak még nem volt akkora tétje, mint most. Ön is egyetért ezzel? Ha igen, miért nagy a tét? Miről szól?

– Egyetértek. Azért nagy a tét, mert Európa válaszút előtt áll. A változás mindenképpen bekövetkezik, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen irányba mozdul el az EU. A május 26-ai választáson mandátumot szerző EP-képviselők fognak dönteni a támogatáspolitikáról, a közös agrárpolitika reformjáról, hogy a következő évtizedben az EU mit tart prioritásnak.

Nekünk, erdélyi magyaroknak nagyon nem mindegy, hogy megmaradnak-e, nőnek-e a kohéziós alapok – ahonnan a közberuházásaink nagy részét finanszírozzuk, a közös agrárpolitika forrásai –, ahonnan a gazdatámogatások és a vidékfejlesztési pénzek érkeznek. De az sem mindegy, hogy mekkora ereje lesz a Kárpát-medencei magyar képviseletnek Európában.”

Ha az erdélyi magyarok összefognak, nagy számban mennek el szavazni, szövetségünk három erdélyi magyar EP-képviselőt küldhet Brüsszelbe. Nem lehetetlen célkitűzés, volt már példa arra, hogy sikerült. Mutassuk meg, hogy ezt most is tető alá tudjuk hozni!

– Az RMDSZ, amelynek színeiben ismét elindul, az Európai Néppárt tagja, akárcsak a Fidesz, és közismert az ernyőszervezet vezetői és a magyar kormánypárt közötti konfliktus. A Fidesz tagságát ideiglenesen felfüggesztették, és előfordulhat, hogy az EP-választás után végleg kenyértörésre kerül sor. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz kilép az EPP-ből? És azt, hogy ha ez így lesz, az RMDSZ is kövesse?

– Az előbb részleteztük, hogy miért jelentős az idei EP-választás. Az EPP jövője ugyancsak fontos tétje a választásnak, hiszen pontosan néppárti, vagyis gyűjtőpárt jellegéből kifolyólag, az EPP az irányzatok rendkívül széles skáláját fedi le. A május 26-ai választás sok mindent fog tisztázni a néppárton belül, akár új erőviszonyokat is kialakíthat az EPP-ben. Még két hét, és eldől többek között az is, hogy folytatja-e az EPP az európai szociáldemokratákkal immár hagyományos nagykoalíciós politikáját, vagy más szövetségeseket keres. Ezért tulajdonképpen erre a kérdésre is a május 26-ai megmérettetés eredménye fog választ adni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport