Fotó: Barabás Ákos
Diszkriminációnak minősül az érintettek szerint, hogy a parlament előtt levő jogszabályjavaslat a gyermek korától teszi függővé a nyilvános szoptatást.
2018. március 11., 12:242018. március 11., 12:24
2018. március 11., 12:252018. március 11., 12:25
Alaposan felkavarta az amúgy sem túlságosan nyugodt állóvizeket az a törvénytervezet, amely csak azoknak a kismamáknak engedné meg a nyilvános területeken való szoptatást, akiknek a gyermeke még nincs kétéves. A jelenleg a szenátus előtt levő jogszabálytervezet kapcsán elsőként a Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület (Salvaţi Copiii România) emelte fel a hangját, diszkriminációnak minősítve a korhatár megszabását.
„Az egyesület úgy ítéli meg, hogy ez a törvénytervezet megvédi az édesanyát és a gyermeket a hátrányos megkülönböztetéstől, illetve a gyermek táplálásának a megakadályozásától, amikor bírságot helyez kilátásba azok számára, akik kirakják egy nyilvános helyről az anyát és gyermekét, megtiltják a szoptatást, vagy visszautasítják a kiszolgálást arra hivatkozva, hogy a kismama szoptatja a gyermekét” – áll a gyermekek jogaiért rendszeresen síkra szálló szervezet közleményében.
„Jelenlegi formájában a jogszabály csak azokra a nyilvános területen szoptató édesanyákra vonatkozik, akiknek a gyermeke még nincs 24 hónapos, meghagyva azt az értelmezési lehetőséget, hogy az idősebb gyermek édesanyja nem élvez védelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában bátorítja a szoptatást a gyermek 2 éves koráig és azontúl is” – érvelnek kérésük mellett a civilek.
Fotó: Pinti Attila
„Az anyatejes táplálás annyira természetes, hogy teljesen felesleges és értelmetlen törvényben szabályozni” – szögezte le a Krónika megkeresésére Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki gyermekorvos is. Leszögezte, felháborítónak tartja, hogy a törvényalkotók ezzel foglalkoznak, „miközben annyi értelmezhető, rossz jogszabály és leszabályozatlan terület van még az egészségügyben is”.
– fogalmazta meg a szakorvos.
Szerinte ebből a megközelítésből az is értelmetlen vita, hogy a törvény szerint a kisgyereket hány éves koráig szoptathatja édesanyja közterületen, nyilvánosság előtt. „A szakmai ajánlások valóban a gyerek kétéves koráig javasolják a szoptatást, hat hónapig kizárólag anyatejes táplálást ajánljanak, ezután megkezdődhet a hozzátáplálás. Ezek ajánlások, de minden eset egyedi, az anyák eldöntik, meddig szoptatják a babát, és nem történik semmi, ha két évnél tovább” –vallja a szakorvos.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlását idézte megkeresésünkkor Bruncsák Anna szoptatási tanácsadó is, aki szerint „nagyjából hat hónapos kor körül fokozatos hozzátáplálás bevezetésével ajánlott, hogy folytatódjon a szoptatás legalább kétéves korig vagy annál tovább, ameddig a gyermeknek és az anyának is megfelel”. Mint magyarázta, az ajánlás vége arra utal, hogy a szopás egy visszafejlődő reflex, amely a gyermek 2–4 éves kora között fokozatosan visszafejlődik, majd eltűnik.
„Ezt a folyamatot nevezzük elválasztódásnak, amely bekövetkezik magától óhatatlanul. Környezeti, kulturális hatások befolyásolhatják, hogy mikor történik meg az elválasztódás: a mi kultúránkban jellemzően 2–4 éves kor között, vannak kultúrák, ahol inkább 5 éves kor körül” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: az ajánlás utal arra is, hogy az anyán és gyermekén múlik, meddig kellemes mindkettőjük számára, vagyis, ha bármelyik félnek már nem szerez örömet, akkor indokolt a gyengéd elválasztás.
– érvelt Bruncsák Anna amellett, hogy miért nem kellene a gyermek kétéves korában korlátozni a nyilvános területen szoptató kismamák védelmét.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
szóljon hozzá!