Nyitni kell. A rezidens is orvos, aki hat évet tanult az egyetemen, és felkészült szakember
Fotó: Pixabay.com
Egyetemi központokban a lehető legtermészetesebbnek számít, hogy kezdőkként a rezidenseket is „bedobják a mély vízbe”. Ez viszont nem azt jelenti, hogy mögöttük nem áll tapasztaltabb orvos.
2019. december 03., 18:472019. december 03., 18:47
2019. december 03., 19:022019. december 03., 19:02
Nehezen szabadul a társadalom attól az előítélettől, hogy ha valaki a kórház sürgősségi osztályán köt ki, és „csak” egy rezidens veszi kezelésbe, nem biztos, hogy a kezdő orvosnak sikerül helyes diagnózist felállítania, és megfelelő ellátást biztosítania. Azt már kevesen tudják, hogy
„Nem elég, hogy éjfél után fel kellett szaladnunk a sürgősségire, ahol bő két órát várakoztunk, még egy rendes orvost sem tudtak biztosítani, mindössze egy rezidens próbálta kideríteni, mi a bajom” – panaszolja felháborodottan egy harmincas éveiben járó hölgy, aki gyomorbántalmakkal került a marosvásárhelyi kórház sürgősségi osztályára. Szavaiban nem kételkedünk, elvégre a súlyosabb esetek élveznek prioritást. Erre találták ki a színkódokat: állapota szerint minden egyes páciens kap egy színnel jelzett besorolást, kezdve a kritikus helyzettől egészen a nem sürgősségi esetig. Vörös kód esetén például nyomban a kezelőbe viszik a beteget, míg sárga kód esetén 15 percen belül kell megvizsgálni a pácienst. Zöld besoroláskor – amelyet az életveszélyen kívüli betegek kapnak – a várakozási idő akár három óra is lehet.
– magyarázza Vass Hajnal, a marosvásárhelyi sürgősségi osztály főasszisztense. Ami pedig a rezidenseket illeti, egyetemi központokban a lehető legtermészetesebbnek számít, hogy kezdőkként őket is „bedobják a mély vízbe”. Ez viszont nem azt jelenti, hogy mögöttük nem áll tapasztaltabb orvos.
„Nem kell tartani a rezidenstől, hiszen ő is orvos, aki hat évet tanult az egyetemen, és általános orvoslásból felkészült szakember” – állítja Tubák Nimród, akinek replikája azoknak a betegeknek szól, akik azt kifogásolják a sürgősségi osztályon, hogy őket „csak” egy rezidens vizsgálta ki, és látta el. Az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének (EROSZ) nemrég megválasztott elnöke fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy
Attól, hogy a sürgősségin a rezidens orvos vizsgálja meg a rászorulót, még egyáltalán nem biztos, hogy egyedül hozza meg a döntéseket. Ha az illető valamiben bizonytalan, az emeleten lévő főorvossal konzultál. Tanácsért akár a műtőbe is beléphet, a legtöbb szak- vagy főorvos nem ellenzi az ilyesmit. Sőt ha szükségesnek tartja, az operáció lejárta után ő maga is lemegy a sürgősségire, és megvizsgálja a panaszost. „Ettől függetlenül, ha a beteg már eleve úgy érkezik a kórházba, hogy ő kimondottan a szakorvos véleményére kíváncsi, kérésének eleget kell tennünk, de előre figyelmeztetjük: lehet, hogy időbe telik, amíg a tapasztaltabb kolléga ott tudja hagyni a betegeit, és le tud jönni a sürgősségire” – mondja Tubák.
Kérdés, hogy mindössze a betegek sorában tapasztalható a rezidens orvos lenézése, vagy magas lóról tekint le rájuk a tapasztaltabb felettes is. Az EROSZ elnöke úgy véli: ez kimondottan egyénfüggő. A középkorú és idősödő orvosok közül sokan barátságosan viselkednek, és kolléga megszólítással tisztelik meg fiatal pályatársukat. A másik véglet képviselői még a beteg közelébe sem engedik a kezdő orvosokat, sem tudásukat, sem gondolataikat nem osztják meg velük. „Pedig nagyon fontos volna, hogy a tapasztaltabb orvos folyamatosan ellenőrizze a rezidens tudásszintjét, illetve hiányosságait” – véli a szövetség elnöke.
Tubák Nimród abból indul ki, hogy a kezdő fiatalok általában sok mindenre nyitottabbak, mint idősebb kollégáik. A számítástechnika területén egyértelműen ők az élenjárók; többet interneteznek, nagyobb érdeklődést tanúsítanak az innovatív technológiák iránt. Példaként Tubák a centrális katéterezést hozza fel. Míg Nyugaton már sehol nem szúrnak ultrahang nélkül centrális katétert, nálunk egyes orvosok, – az évtizedek során felgyűlt rutinjukra alapozva – hallani sem akarnak az új technológiáról. Ezzel szemben viszont a rezidensek kimondottan biztosra mennek. Egy másik előnye a pályakezdő orvosnak a türelme. Számos beteg nyugtázza elégtétellel, hogy a fiatal szakembereknél mosolyt és érdeklődést látni az arcukon, érzeni az empátiát a lelkükben.
„Ideális körülmények esetén a rezidens, a főorvos és a szakorvos közötti viszonynak kiegészítő jellegűnek kellene lennie. Az egészséges együttműködés mindhármuk javát szolgálja, a beteg érdekéről nem is beszélve” – vonja le a következtetést az altatóorvosként dolgozó Tubák Nimród.
A tapasztaltabb orvosok többsége megbízik a rezidensekben. Néhány hónappal ezelőtt ennek fényében született az a törvénymódosítás, mely lényegesen növeli a kezdő orvosok mozgásterét és felelősségét, ugyanakkor közvetett módon a vidéki kórházak fejlesztését is megkönnyíti. A rezidens orvosok ugyan felügyelettel és korlátolt felelősséggel, de hivatalosan is részt vehetnek a műtéteken és a páciensek kezelési folyamatában. A kezdő orvosokat tömörítő szövetség álláspontja szerint mindenki nyer abból, hogy a rezidensek ezentúl nemcsak az egyetemi központokban gyakorlatozhatnak. Így egyrészt a nagyvárosokban kevesebb tanítvány jutna egy-egy fő- vagy szakorvosra, másrészt olyan települések kórházait is kiszolgálhatná egy-egy rezidens, ahol nincs egyetem. Erdélyben kimondottan jól jönne az állomány feldúsítása például a szatmárnémetieknek, sepsiszentgyörgyieknek, csíkszeredaiaknak, zilahiaknak. Ugyanakkor a Kolozsvárra meg Marosvásárhelyre tömörülő rezidensek száma is csökkenne.
Tubák Nimród szerint a rezidensek hiányossága a nyelvtudásban nyilvánul meg. A fiatal román orvosok nem annyira nyitottak a magyar nyelv megtanulására, mint amilyenek voltak a ma már idősebb nemezedékhez tartozó kollégáik. „A legszomorúbb az, hogy a kezdők között van olyan, aki kimondottan elvárja az idős magyar betegektől, hogy tanulják meg az állam nyelvét, és kizárólag csak románul kommunikáljanak az orvosukkal” – nehezményezi a magyar rezidensek szervezetének vezetője. Tubák szerint minimális követelmény lenne akár a Regátból érkező újonccal szemben is, hogy néhány alapkifejezést elsajátítson az Erdélyben élő magyar kisebbség nyelvéből.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
szóljon hozzá!