Fotó: Facebook/Fundatia Altart
Civil támogatásból elkezdődött ugyan a pataréti szeméttelep közelében élő romák felzárkóztatása, a teljes sikerig azonban még hosszú út vezet – úgy tűnik azonban, hogy az önkormányzat is igyekszik segíteni.
2017. december 05., 16:352017. december 05., 16:35
Nem elég új otthont találni a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep közelében élő roma családoknak, hanem folyamatosan segíteni kell társadalmi beilleszkedésüket – hangzott el azon a filmvetítéssel egybekötött hétfő délutáni beszélgetésen, amelyen a Norvég Alap által finanszírozott, a kincses város perifériáján élők felzárkóztatását célzó projektről, illetve annak eredményeiről számoltak be a program lebonyolítói és kedvezményezettjei.
Az eseményen levetítették a Szakáts István kolozsvári civil aktivista által rendezett Pata–Cluj című dokumentumfilmet, amelyben többek között arról esett szó, hogy a projekt révén 35 család költözhetett szociális otthonba a kincses városban és a környező településeken – Szászfenesen, Apahidán és Kisbácsban. Szakáts a vetítés után arról számolt be: a kedvezményezettek közül két család időközben visszatért a Patarétre, mert egyszerűen nem tudták fenntartani új életkörülményeiket. Ennek nyomán vonták le azt az egyik legfontosabb következtetést, hogy
Mindezek ellenére lebonyolítói sikerként értékelik a projektet, ezt pedig az egyik kedvezményezett, Alexandru Petru Fechete is alátámasztotta. A Krónika kérdésére úgy fogalmazott: nagyon boldog.
„Visszanyertem az életemet. Tartom a kapcsolatot a többi család tagjaival is, akik elköltöztek, mind azt mondták, elégedettek az új életükkel, igyekeznek visszanyerni emberi méltóságukat. Csodálatos, hogy ez történt” – magyarázta a korábban Pataréten élő férfi. Fechete egyébként mindezt kifogástalan angolsággal mondta el, a beszélgetés ugyanis ezen a nyelven folyt, mivel jelen volt egy lengyel önkéntes is.
Apai Emese, aki a projekt keretében főként a pataréti gyermekeknek szervezett heti rendszerességgel különböző foglalkozásokat, a beszélgetés után lapunknak arról számolt be: nem volt egyszerű elérni, hogy a szülők megbízzanak benne. Három évnyi munkájába került, amíg ez sikerült, ezért is szeretné mindenképpen folytatni, amit elkezdett.
Apai Emese arra is kitért: mivel a társadalom perifériájára sodródott emberek egyik napról a másikra élnek, nehezen értették meg, mit jelentenek a rendszeres tevékenységek. Ahhoz szoktak ugyanis, hogy legfeljebb alkalomszerűen kapnak a civil szervezetektől, egyházaktól egy kis segítséget. Emiatt abszolút újdonság volt számukra, hogy valaki rendszeresen, előre meghatározott időpontokban, kiszámíthatóan foglalkozik velük, eleinte ezt elképzelni sem tudták.
Emese egyik legfrissebb élményét megosztva azt is elmesélte: a nők számára is szerveztek rendszeres találkozókat, ezekre többek között rendőrnőket hívtak el, hogy az addig csak a társadalmi előítéletek alapján gondolkodó patarétiek megtapasztalhassák, milyen az, amikor a „rettegett” hatósági alkalmazottak egyenrangú félként kezelik őket. A patarétiek ezt a hétfői találkozó után meg is említették, egyikük úgy fogalmazott: „köszönjük, hogy tisztelnek bennünket”.
Amint arról még májusban beszámoltunk: a Norvég Alap több mint 4 millió eurós finanszírozást nyújtott a Pata–Cluj projektre, ebből a szociális lakások egy részét megvásárolták, többet pedig felépítettek. Az óriási árak miatt Kolozsváron csak 12 ingatlant vásároltak, Apahidán további 12, Szászfenesen 9, Kisbácsban pedig három lakást adnak ki a hátrányos helyzetű családoknak, akiknek szimbolikus, havi 100 lejes bért kell fizetniük.
Coraian Zoltán Csaba, a Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségfejlesztő Egyesülete igazgatója akkor úgy fogalmazott:
Tonk Gabriella projektvezető ugyanakkor májusban lapunknak úgy értékelt: csak akkor lesz elégedett, amikor teljesen sikerül felszámolni a pataréti nyomortelepet. Úgy vélte: ezt legkésőbb 2022-ig meg kell valósítani, hiszen a helyzet egyre súlyosbodik. A Pataréten élők száma exponenciálisan növekszik, Tonk Gabriella szerint így, ha a polgármesteri hivatalnak nincs komoly stratégiája a szegregáció felszámolására, a telep rövid időn belül jóval nagyobb, a körülmények pedig sokkal rosszabbak lesznek. Leszögezte: csak a Norvég Alap támogatása nem elég a probléma megoldására, emellett szükség van az EU strukturális alapjaiból finanszírozott pályázatokra és a polgármesteri hivatal saját forrásaira.
A projekt során nemcsak az elköltözött 35 családnak segítettek, ugyanis
A legnagyobb gondot a személyazonossági igazolványok megszerzése jelentette, ugyanis a pataréti romák közül sokaknak nincs állandó bejelentett lakhelye, ezért csak egy évre kapnak ideiglenes személyit, amelyet évente meg kell újítani. Ezenkívül jogi és egészségügyi segítséget is biztosítottak a rászorultaknak. A Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségfejlesztő Egyesület két és fél éves projektjének partnere volt az Alt Art Egyesület, a Habitat for Humanity Egyesület, valamint a Coastei utcai Romák Egyesülete.
Úgy tűnik, hamarosan nemcsak külföldi civil forrásokból, hanem helyi szinten is további támogatást kapnak a város perifériáján élő roma családok, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere ugyanis közleményében arról számolt be:
Az Inkluzív Kolozsvár Egyesület helyi akciócsoport hétfőn nyújtotta be pályázatát a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Program révén lehívható pénzösszegekre. A projekt, amelyre a támogatást igénylik, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégia része, és noha elsősorban a roma lakosság felzárkóztatását tűzte ki célul, a célcsoportot meghatározó feltételek nem kizáró jellegűek.
Oláh Emese kifejtette: a felzárkóztatási stratégia két szociológiai felmérésre épül. Az egyik egy népszámlálás jellegű felmérés, amelyet a Pataréten lakók körében végeztek a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, illetve a városháza szociális igazgatóságának koordinálásával. A másik tanulmányt az IRES közvéleménykutató intézet készítette el a Patarét környéki övezetben.
Az önkormányzat egyenként 3,25 millió eurót hívna le a két EU-s program keretében, a szükséges összeg fennmaradó részét az országos költségvetésből biztosítanák.
Az Inkluzív Kolozsvár Egyesület (Asociaţia Clujul Incluziv) egyébként kifejezetten a Pataréten élő több mint 1100 veszélyeztetett helyzetű személy társadalmi felzárkóztatásának elősegítése érdekében jött létre októberben. Az egyesület megalapítását a kolozsvári önkormányzat kezdeményezte, a projekthez további 11, a közszférából, a magánszférából és a civil szférából érkező partnerszervezet társult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
A katonai tűzoltók folytatják a beavatkozást a parajdi sóbányában, ahol az utóbbi napok heves esőzései nyomán kedden vízszivárgást észleltek.
Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!