Nem csak a hitélet központi tere: megünneplik a Kakasos templom 110 évvel ezelőtti felszentelését

Nem csak a hitélet központi tere: megünneplik a Kakasos templom 110 évvel ezelőtti felszentelését

Kós Károly ülőszobrát 2022. június 3-án leplezték le az általa tervezett Kakasos templom előtt

Fotó: Rostás Szabolcs

Hajléka felszentelésének száztizedik évfordulóját ünnepli a hétvégén a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség. A Kós Károly tervezte Kakasos templom parókus lelkésze, Kerékgyártó Zsolt szerint a polihisztor által megálmodott istenháza nem csak a gyülekezet hitéletének központi tere, hanem egy értékrendszerhez való ragaszkodást is jelent.

Rostás Szabolcs

2024. május 30., 18:142024. május 30., 18:14

2024. május 30., 18:312024. május 30., 18:31

Felsorolni is nehéz lenne az Erdély, Kalotaszeg polihisztoraként is emlegetett Kós Károly építész által tervezett, a magyar építéstörténetbe és kulturális örökségbe beivódott Kárpát-medencei impozáns épületeket. Egytől egyig remekművek a sztánai Varjúvártól a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonjain, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumon át templomokig, iskolákig, villákig és éttermekig. A számos templom közül sem könnyű kiemelni valamelyiket, ám mi mégis megtesszük, hiszen

idén 110 éve annak, hogy felszentelték a mester egyik legismertebb művét, a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség hajlékát – vagy ahogy a közbeszédbe a leginkább bevonult: a Kakasos templomot.

A kincses város nyugati felében élő reformátusok a múlt század elején a grófi Nemes családtól vásároltak telket, amelynek egy részére az egyházközség újjászervezését követően templomot álmodtak meg. A tervezéssel eredetileg Spáda János helyi építőmestert bízták meg, akinek az elképzelése azonban több szempontból sem felelt meg az elvásároknak, így az egyház az akkor már Budapesten élő Kós Károlyhoz fordult, hogy mondjon véleményt a tervről, esetleg tegyen javaslatot is.

Galéria

Istentisztelet a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség 110 éves hajlékában

Fotó: Rostás Szabolcs

„A terv nekem nem tetszett... Ezt a véleményemet indokoltan írásban fejtettem ki, de javaslat helyett, egy ugyanakkora befogadóképességű templom vázlattervét készítettem el, melynek végösszege viszont 100 000 koronán belül maradt. Az egyházközség elfogadta véleményezésemet, valamint tervjavaslatomat is, és megbízott a kiviteli tervek elkészítésével” – írja le a templom tervének kissé kalandos történetét maga Kós Károly. Akinek elképzelését a presbitérium már ellenvetés nélkül jóváhagyta, szinte napra pontosan 111 évvel ezelőtt, 1913. június 1-jén elkezdődött az építkezés, majd a templomot 1914. március 22-én felszentelték.

A nemzeti szecessziós stílusban épült Monostori úti hajlék Kós Károly egyik legemblematikusabb alkotása, amelyről többször megállapították már, hogy „hangsúlyosan erdélyi magyar”.

Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Amelybe az alkotó a kalotaszegi templomok formakincséből és a népművészet motívumvilágából ihletett tapasztalatait mentette, de amelynek koncepciójában fellelhetők a századfordulóra jellemző szecessziós törekvések is. Követte a középkori eredetű katolikus templomokból átalakított református templomok példáját, a külsejében négy fiatornyos, a belsőben pedig a népi építészet sajátos elemeit – festett fakazettás mennyezet, szószék, úrasztala, padok – hordozó kalotaszegi templomok (bánffyhunyadi, magyargyerőmonostori vagy éppen a magyarvalkói templomok) példáit.

A templom legfontosabb díszítőeleme – amely megjelenik az oszlopfőkbe vésve, a tornyot koronázó díszítésként, a lámpaterveken, a templom kovácsoltvas kerítésén – a népi ornamentika egyik kedvelt motívuma, a kakas, amelyből a templom népszerű megnevezése is ered. Kós jól ismerte a népi hiedelem mellett a kakas egyetemes szimbolisztikáját is: a napfelkeltét jelző kukorékolása miatt a fény és a hajnal, ezáltal a születőben levő szellemi világosság madara; a hírnév, az éberség és a figyelem jelképe; ugyanakkor a keresztény felfogásban is szimbolikus jelentéssel bír, mert miután Péter apostol háromszor megtagadta Krisztust, megszólalt a kakas, ahogyan azt korábban Jézus megjósolta.

Galéria

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

A nem teljesen kerek, ám mégis jeles évfordulót külföldi vendégekkel közösen ünneplik meg a hétvégén a kolozsvár-felsővárosi templomépítő reformátusok utódai.

Szombaton 18 órától hálaadó ünnepséget tartanak, amelyen Alsóörs Református Kórusa fog szolgálni színvonalas műsorral, másnap, vasárnap 10 órakor pedig dr. Kálmán Csaba, a magyarországi testvérgyülekezet lelkipásztora hirdeti az igét. Ugyanakkor a hollandiai testvérgyülekezettől is érkeznek vendégek. Az anyaországi vendégek egyébként a korábbi tervek szerint 2020. június 4-én látogattak volna a kincses városba, ám az akkori találkozást a koronavírus-járvány meghiúsította, így most kapóra jött, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeli időpontban jöjjenek, és együtt ünnepeljenek a kolozsvári testvérgyülekezettel.

Galéria

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Kerékgyártó Zsolt, a Kakasos templom parókus lelkésze a Krónikának elmondta, azt szeretnék, ha önmagán túlmutatna, hogy az épületet Kós Károly tervezte. „Mindamellett, hogy hitéletünk központi tere, jelentsen többet, olyan értékrendszerhez való ragaszkodást, amit az erdélyi magyarság, a transzilvanizmus, a konzervatív szemlélet képvisel. Kós Károly konzervatimimusa nem csak a templom stílusjegyeiben érzékelhető, mi arra törekszünk, hogy a gyülekezetünkben élő legyen a bibliai konzervativizmus is. Azt a biblicitáshoz való ragaszkodást helyezzük előtérbe, ami a kálvinista tanításnak is az alapja” – fejtette ki lapunknak a lelkipásztor.

Galéria

Fotó: Jakab Mónika

Hozzátette, ez a szellemiség lengi be a közel kétezer hívet számláló gyülekezet életét, ennek jegyében zajlanak a különböző tevékenységek, találkozók, és ugyancsak ennek jegyében igyekeznek szebbé, mindenki számára elérhetővé tenni a fizikális teret és a lelki közösséget egyaránt. Ezzel Kerékgyártó Zsolt arra is utalt, hogy 2021-ben felújították a templom udvarát, ugyanakkor 2022. június 3-án a főbejárat előtt felavatták a tervező, Kós Károly – Erdélyben első – egész alakos szobrát, dr. Farkas Ádám, a Magyar Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotását. Ami pedig a lelki közösségre vonatkozik, sokat elárul a Kakasos templom gyülekezetében élő szokásokról, hogy a lelkipásztorok az istentiszteletek végén az egyházközség valamennyi résztvevő tagjával kezet szorítanak, majd a hívek kávé, tea, sütemény mellett is együtt lehetnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 30., vasárnap

Soltész Miklós Gyergyószentmiklóson: nem a halál kultúráját, hanem az életet üzenjük a világnak

A magyar keresztény közösségek az élet mellett teszik le voksukat, nem a halál kultúráját, hanem az életet üzenik a világnak – hangoztatta Soltész Miklós vasárnap Gyergyószentmiklóson, a FeltöltŐ című háromnapos keresztény zenefesztiválon.

Soltész Miklós Gyergyószentmiklóson: nem a halál kultúráját, hanem az életet üzenjük a világnak
2024. június 30., vasárnap

„Legyetek Krisztus képmása” – öt áldozópapot szenteltek Gyulafehérváron Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén

Öt római katolikus papot szenteltek a gyulafehérvári székesegyházban bemutatott szentmisén június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén.

„Legyetek Krisztus képmása” – öt áldozópapot szenteltek Gyulafehérváron Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén
2024. június 30., vasárnap

Behatolt a víz a házakba is az egyik Hargita megyei településen

Kilépett a medréből szombat este a Kis-Beszterce folyó, és elöntötte a Hargita megyei Bélbor község több gazdaságát és mezőgazdasági területét. Víz alá került a községi utak és a hidak egy része is.

Behatolt a víz a házakba is az egyik Hargita megyei településen
2024. június 29., szombat

Egyetlen magyar diákot sem kellett kizárni a kisebbségek anyanyelvéből és irodalmából tartott képességvizsgáról

Az oktatási minisztérium szombati tájékoztatása szerint 9193 diák vett részt a nemzeti kisebbségekhez tartozó nyolcadikosok pénteki anyanyelv és irodalom képességvizsgáján.

Egyetlen magyar diákot sem kellett kizárni a kisebbségek anyanyelvéből és irodalmából tartott képességvizsgáról
2024. június 28., péntek

A fiú, aki katonabakancs okozta sebébe halt bele – hangoskönyv született a kolozsvári Tar Koppány Zsolt tragédiájáról

A kolozsvári Tar Koppány Zsolt kötelező sorkatonai szolgálatát teljesítve, katonabakancsa által okozott sebe miatt, feltehetően szándékosan hiányos kezelés következtében, vérmérgezésben halt meg 1982 végén.

A fiú, aki katonabakancs okozta sebébe halt bele – hangoskönyv született a kolozsvári Tar Koppány Zsolt tragédiájáról
2024. június 28., péntek

Nyílik az olló: bezsebelte a magyar voksok 94 százalékát az RMDSZ a helyhatósági megmérettetésen

A Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) négy év után visszahódította vezető szerepét a romániai önkormányzatokban, az RMDSZ pedig a magyar pártokra adott voksok 94 százalékát szerezte meg.

Nyílik az olló: bezsebelte a magyar voksok 94 százalékát az RMDSZ a helyhatósági megmérettetésen
2024. június 28., péntek

Erdélyi magyar szórványkollégiumokat támogat a Lakitelek Népfőiskola

A Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére szeptemberben kezdődik a Lakitelek Népfőiskola szórványkollégiumokat támogató programja – közölte Lezsák Sándor az MTI-vel.

Erdélyi magyar szórványkollégiumokat támogat a Lakitelek Népfőiskola
2024. június 28., péntek

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, az utolsó, még létező Máramaros megyei magyar adás műsorvezetője

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, a máramarosi magyar tévézés, az utolsó, még létező megyei magyaradás önzetlen műsorvezetője – közölte a Máramaros megyei RMDSZ.

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, az utolsó, még létező Máramaros megyei magyar adás műsorvezetője
2024. június 28., péntek

Nagybányai szállodában csaptak fel a lángok

Tűz ütött ki csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy nagybányai szállodában. Tizenkét személyt, köztük egy gyereket evakuáltak.

Nagybányai szállodában csaptak fel a lángok
2024. június 27., csütörtök

Magyar–román egyetemi együttműködés az agrárágazat védelmében

Állatbetegségekkel összefüggő kutatási, oktatási együttműködésről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem csütörtökön – tájékoztatta a PTE az MTI-t.

Magyar–román egyetemi együttműködés az agrárágazat védelmében