„A terv nekem nem tetszett... Ezt a véleményemet indokoltan írásban fejtettem ki, de javaslat helyett, egy ugyanakkora befogadóképességű templom vázlattervét készítettem el, melynek végösszege viszont 100 000 koronán belül maradt. Az egyházközség elfogadta véleményezésemet, valamint tervjavaslatomat is, és megbízott a kiviteli tervek elkészítésével” – írja le a templom tervének kissé kalandos történetét maga Kós Károly. Akinek elképzelését a presbitérium már ellenvetés nélkül jóváhagyta, szinte napra pontosan 111 évvel ezelőtt, 1913. június 1-jén elkezdődött az építkezés, majd a templomot 1914. március 22-én felszentelték.

Amelybe az alkotó a kalotaszegi templomok formakincséből és a népművészet motívumvilágából ihletett tapasztalatait mentette, de amelynek koncepciójában fellelhetők a századfordulóra jellemző szecessziós törekvések is. Követte a középkori eredetű katolikus templomokból átalakított református templomok példáját, a külsejében négy fiatornyos, a belsőben pedig a népi építészet sajátos elemeit – festett fakazettás mennyezet, szószék, úrasztala, padok – hordozó kalotaszegi templomok (bánffyhunyadi, magyargyerőmonostori vagy éppen a magyarvalkói templomok) példáit.

A templom legfontosabb díszítőeleme – amely megjelenik az oszlopfőkbe vésve, a tornyot koronázó díszítésként, a lámpaterveken, a templom kovácsoltvas kerítésén – a népi ornamentika egyik kedvelt motívuma, a kakas, amelyből a templom népszerű megnevezése is ered. Kós jól ismerte a népi hiedelem mellett a kakas egyetemes szimbolisztikáját is: a napfelkeltét jelző kukorékolása miatt a fény és a hajnal, ezáltal a születőben levő szellemi világosság madara; a hírnév, az éberség és a figyelem jelképe; ugyanakkor a keresztény felfogásban is szimbolikus jelentéssel bír, mert miután Péter apostol háromszor megtagadta Krisztust, megszólalt a kakas, ahogyan azt korábban Jézus megjósolta.

Kerékgyártó Zsolt, a Kakasos templom parókus lelkésze a Krónikának elmondta, azt szeretnék, ha önmagán túlmutatna, hogy az épületet Kós Károly tervezte. „Mindamellett, hogy hitéletünk központi tere, jelentsen többet, olyan értékrendszerhez való ragaszkodást, amit az erdélyi magyarság, a transzilvanizmus, a konzervatív szemlélet képvisel. Kós Károly konzervatimimusa nem csak a templom stílusjegyeiben érzékelhető, mi arra törekszünk, hogy a gyülekezetünkben élő legyen a bibliai konzervativizmus is. Azt a biblicitáshoz való ragaszkodást helyezzük előtérbe, ami a kálvinista tanításnak is az alapja” – fejtette ki lapunknak a lelkipásztor.

Hozzátette, ez a szellemiség lengi be a közel kétezer hívet számláló gyülekezet életét, ennek jegyében zajlanak a különböző tevékenységek, találkozók, és ugyancsak ennek jegyében igyekeznek szebbé, mindenki számára elérhetővé tenni a fizikális teret és a lelki közösséget egyaránt. Ezzel Kerékgyártó Zsolt arra is utalt, hogy 2021-ben felújították a templom udvarát, ugyanakkor 2022. június 3-án a főbejárat előtt felavatták a tervező, Kós Károly – Erdélyben első – egész alakos szobrát, dr. Farkas Ádám, a Magyar Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotását. Ami pedig a lelki közösségre vonatkozik, sokat elárul a Kakasos templom gyülekezetében élő szokásokról, hogy a lelkipásztorok az istentiszteletek végén az egyházközség valamennyi résztvevő tagjával kezet szorítanak, majd a hívek kávé, tea, sütemény mellett is együtt lehetnek.