Nem csak a hitélet központi tere: megünneplik a Kakasos templom 110 évvel ezelőtti felszentelését

Kós Károly ülőszobrát 2022. június 3-án leplezték le az általa tervezett Kakasos templom előtt •  Fotó: Rostás Szabolcs

Kós Károly ülőszobrát 2022. június 3-án leplezték le az általa tervezett Kakasos templom előtt

Fotó: Rostás Szabolcs

Hajléka felszentelésének száztizedik évfordulóját ünnepli a hétvégén a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség. A Kós Károly tervezte Kakasos templom parókus lelkésze, Kerékgyártó Zsolt szerint a polihisztor által megálmodott istenháza nem csak a gyülekezet hitéletének központi tere, hanem egy értékrendszerhez való ragaszkodást is jelent.

Rostás Szabolcs

2024. május 30., 18:142024. május 30., 18:14

2024. május 30., 18:312024. május 30., 18:31

Felsorolni is nehéz lenne az Erdély, Kalotaszeg polihisztoraként is emlegetett Kós Károly építész által tervezett, a magyar építéstörténetbe és kulturális örökségbe beivódott Kárpát-medencei impozáns épületeket. Egytől egyig remekművek a sztánai Varjúvártól a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonjain, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumon át templomokig, iskolákig, villákig és éttermekig. A számos templom közül sem könnyű kiemelni valamelyiket, ám mi mégis megtesszük, hiszen

idén 110 éve annak, hogy felszentelték a mester egyik legismertebb művét, a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség hajlékát – vagy ahogy a közbeszédbe a leginkább bevonult: a Kakasos templomot.

A kincses város nyugati felében élő reformátusok a múlt század elején a grófi Nemes családtól vásároltak telket, amelynek egy részére az egyházközség újjászervezését követően templomot álmodtak meg. A tervezéssel eredetileg Spáda János helyi építőmestert bízták meg, akinek az elképzelése azonban több szempontból sem felelt meg az elvásároknak, így az egyház az akkor már Budapesten élő Kós Károlyhoz fordult, hogy mondjon véleményt a tervről, esetleg tegyen javaslatot is.

Istentisztelet a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség 110 éves hajlékában •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Istentisztelet a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség 110 éves hajlékában

Fotó: Rostás Szabolcs

„A terv nekem nem tetszett... Ezt a véleményemet indokoltan írásban fejtettem ki, de javaslat helyett, egy ugyanakkora befogadóképességű templom vázlattervét készítettem el, melynek végösszege viszont 100 000 koronán belül maradt. Az egyházközség elfogadta véleményezésemet, valamint tervjavaslatomat is, és megbízott a kiviteli tervek elkészítésével” – írja le a templom tervének kissé kalandos történetét maga Kós Károly. Akinek elképzelését a presbitérium már ellenvetés nélkül jóváhagyta, szinte napra pontosan 111 évvel ezelőtt, 1913. június 1-jén elkezdődött az építkezés, majd a templomot 1914. március 22-én felszentelték.

A nemzeti szecessziós stílusban épült Monostori úti hajlék Kós Károly egyik legemblematikusabb alkotása, amelyről többször megállapították már, hogy „hangsúlyosan erdélyi magyar”.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Amelybe az alkotó a kalotaszegi templomok formakincséből és a népművészet motívumvilágából ihletett tapasztalatait mentette, de amelynek koncepciójában fellelhetők a századfordulóra jellemző szecessziós törekvések is. Követte a középkori eredetű katolikus templomokból átalakított református templomok példáját, a külsejében négy fiatornyos, a belsőben pedig a népi építészet sajátos elemeit – festett fakazettás mennyezet, szószék, úrasztala, padok – hordozó kalotaszegi templomok (bánffyhunyadi, magyargyerőmonostori vagy éppen a magyarvalkói templomok) példáit.

A templom legfontosabb díszítőeleme – amely megjelenik az oszlopfőkbe vésve, a tornyot koronázó díszítésként, a lámpaterveken, a templom kovácsoltvas kerítésén – a népi ornamentika egyik kedvelt motívuma, a kakas, amelyből a templom népszerű megnevezése is ered. Kós jól ismerte a népi hiedelem mellett a kakas egyetemes szimbolisztikáját is: a napfelkeltét jelző kukorékolása miatt a fény és a hajnal, ezáltal a születőben levő szellemi világosság madara; a hírnév, az éberség és a figyelem jelképe; ugyanakkor a keresztény felfogásban is szimbolikus jelentéssel bír, mert miután Péter apostol háromszor megtagadta Krisztust, megszólalt a kakas, ahogyan azt korábban Jézus megjósolta.

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro Galéria

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

A nem teljesen kerek, ám mégis jeles évfordulót külföldi vendégekkel közösen ünneplik meg a hétvégén a kolozsvár-felsővárosi templomépítő reformátusok utódai.

Szombaton 18 órától hálaadó ünnepséget tartanak, amelyen Alsóörs Református Kórusa fog szolgálni színvonalas műsorral, másnap, vasárnap 10 órakor pedig dr. Kálmán Csaba, a magyarországi testvérgyülekezet lelkipásztora hirdeti az igét. Ugyanakkor a hollandiai testvérgyülekezettől is érkeznek vendégek. Az anyaországi vendégek egyébként a korábbi tervek szerint 2020. június 4-én látogattak volna a kincses városba, ám az akkori találkozást a koronavírus-járvány meghiúsította, így most kapóra jött, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeli időpontban jöjjenek, és együtt ünnepeljenek a kolozsvári testvérgyülekezettel.

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro Galéria

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Kerékgyártó Zsolt, a Kakasos templom parókus lelkésze a Krónikának elmondta, azt szeretnék, ha önmagán túlmutatna, hogy az épületet Kós Károly tervezte. „Mindamellett, hogy hitéletünk központi tere, jelentsen többet, olyan értékrendszerhez való ragaszkodást, amit az erdélyi magyarság, a transzilvanizmus, a konzervatív szemlélet képvisel. Kós Károly konzervatimimusa nem csak a templom stílusjegyeiben érzékelhető, mi arra törekszünk, hogy a gyülekezetünkben élő legyen a bibliai konzervativizmus is. Azt a biblicitáshoz való ragaszkodást helyezzük előtérbe, ami a kálvinista tanításnak is az alapja” – fejtette ki lapunknak a lelkipásztor.

•  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Fotó: Jakab Mónika

Hozzátette, ez a szellemiség lengi be a közel kétezer hívet számláló gyülekezet életét, ennek jegyében zajlanak a különböző tevékenységek, találkozók, és ugyancsak ennek jegyében igyekeznek szebbé, mindenki számára elérhetővé tenni a fizikális teret és a lelki közösséget egyaránt. Ezzel Kerékgyártó Zsolt arra is utalt, hogy 2021-ben felújították a templom udvarát, ugyanakkor 2022. június 3-án a főbejárat előtt felavatták a tervező, Kós Károly – Erdélyben első – egész alakos szobrát, dr. Farkas Ádám, a Magyar Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotását. Ami pedig a lelki közösségre vonatkozik, sokat elárul a Kakasos templom gyülekezetében élő szokásokról, hogy a lelkipásztorok az istentiszteletek végén az egyházközség valamennyi résztvevő tagjával kezet szorítanak, majd a hívek kávé, tea, sütemény mellett is együtt lehetnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 19., csütörtök

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat

Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat
2025. június 19., csütörtök

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során

Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során
2025. június 19., csütörtök

Sószennyezés a Maroson: immár tilos itatásra vagy öntözésre használni a folyó vizét Arad megyében

Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.

Sószennyezés a Maroson: immár tilos itatásra vagy öntözésre használni a folyó vizét Arad megyében
2025. június 19., csütörtök

Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben

Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.

Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben
2025. június 19., csütörtök

Egyszerű tippeket ajánlanak a rendőrök lakásbetörés ellen

Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.

Egyszerű tippeket ajánlanak a rendőrök lakásbetörés ellen
2025. június 19., csütörtök

Alvászavarok enyhítését célzó ingyenes pszichológiai kezelést lehet igényelni Kolozsváron

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.

Alvászavarok enyhítését célzó ingyenes pszichológiai kezelést lehet igényelni Kolozsváron
2025. június 19., csütörtök

Kijelölték az új román–magyar határátkelő helyét

A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.

Kijelölték az új román–magyar határátkelő helyét
2025. június 19., csütörtök

Parajd: a vízbetörés óta nem észleltek hirtelen elmozdulást a magyar kutatók

Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.

Parajd: a vízbetörés óta nem észleltek hirtelen elmozdulást a magyar kutatók
2025. június 19., csütörtök

„Nem akarunk betegek exportőrei lenni” – Magyar–román közegészségügyi együttműködés

A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.

„Nem akarunk betegek exportőrei lenni” – Magyar–román közegészségügyi együttműködés
2025. június 18., szerda

Máramarosnak törvényben rögzített napja lett augusztus 15-e

Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.

Máramarosnak törvényben rögzített napja lett augusztus 15-e