Nem bontják le Nagybányán az „elválasztó falat”

„Nem áll szándékomban lebontani a romák lakta tömbházakat az utcától elválasztó kerítést, még az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által kirótt bírság ellenére sem” – jelentette ki Cătălin Cherecheş nagybányai polgármester. Mint arról beszámoltunk, a diszkriminációellenes testület kedden hatezer lejes bírságot rótt ki az elöljáróra, amiért magas kerítéssel választott el néhány, cigányok lakta tömbházat a forgalmas útszakasztól. A hatóság szerint az „elválasztó fal” megépítése diszkriminációnak minősül, ezért felszólította az elöljárót annak lebontására és a romák életkörülményeinek a javítására.

Pap Melinda

2011. november 17., 07:322011. november 17., 07:32

„Nagybányán a város polgárai diktálják a prioritásokat” – jelentette ki tegnap Cherecheş, hozzátéve, úgy véli, a testületet a civil szervezetek befolyásolták a döntés meghozatalában, amelyek a romákat képviselik ugyan, de vajmi keveset tudnak ezek problémáiról. „Nem fogom lebontani a kerítést, és az sem áll módomban, hogy kifizessem a bírságot. Ez a kéthavi fizetésem. Valószínűleg kérni fogom, hogy részletekben fizethessek” – nyilatkozta ironikusan az Agerpres hírügynökségnek az elöljáró, hozzátéve, akár bankkölcsönt is hajlandó felvenni, hogy törleszthesse a bírságot.

„A roma közösségek lakhatási körülményeiért a román kormányt kellene megbírságolni, amely évek óta nem utalta ki az erre a célra ígért pénzt” – jelentette ki az elöljáró. Hozzátette, senki nem tudja megakadályozni abban, hogy rendet teremtsen Nagybányán, és megtiszteltetésnek veszi, ha a CNCD minden egyes alkalommal megbírságolja, amikor a helyi önkormányzatnak sikerül orvosolnia a közösség valamelyik gondját.

A helyi romák támogatták

Mint ismeretes, a nagybányai önkormányzat idén júniusban építette fel az 1,80 méter magas betonfalat a máramarosi megyeszékhely egyik forgalmas útszakasza mellett található, romák lakta két tömbház elé. A polgármester a balesetveszéllyel indokolta a fal megépítését, amelyet számos roma civil szervezet diszkriminatívnak minősített. A többnyire bukaresti székhelyű emberjogi szervezetek szegregációval vádolták az elöljárót, a Romani Criss pedig egy hete bejelentette, hogy a CNCD-nél tesz panaszt ellene és a bíróság elé viszi az ügyet.

A Horea utcában lakó cigányok azonban furcsamód nem ellenezték az intézkedést, sőt – mint arról lapunk munkatársa júliusban a helyszínen meggyőződhetett – egyenesen örültek neki. „Szó sincs diszkriminációról. Mi akarjuk ezt a kerítést. Minden itt lakóval megbeszéltük már ezt a dolgot. Egy anyának elég nehéz egyszerre hét gyermekre odafigyelni, sokszor megtörténik, hogy kiszaladnak az utcára, aztán bajuk esik. Itt ezt a kerítést elsősorban a gyerekek miatt építik, hogy ne szaladjanak ki az utcára, és ne haljanak meg” – mesélte lapunknak a fal építésekor Iuriţ Nitz Carol, a telepen lévő egyik roma vezető. Gyulai Alin, aki negyedbeli vezetőként mutatkozott be, szintén üdvözölte a kezdeményezést.

„Már régen kellett volna egy ilyen kerítés. A gyerekek sokszor kővel, sárral dobták az itt elhaladó járműveket. Valóban, a sofőröknek is igazuk van, a gyermekeink nem mindig ártatlanok. De most, hogy meglesz a kerítés, és a térséget is bekamerázzák, már nem fognak kiszaladni az úttestre. Mindenképpen nagyon jó ötlet” – bizonygatta a vezető. Az újságírók jöttére odasereglett tömegben egyébként éppen autóbalesetben megsérült gyerekek is voltak. A garzonlakásokból álló két tömbházban, melyek közül az egyik felújított, a másik leépült, egyébként több mint 200 család él, ez akár 600–700 személyt is jelent, árulta el az egyik roma vezető, ugyanis nemritka a tízgyermekes família.

Asztalos: ez nem megoldás

Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke azonban úgy véli, a nagybányai önkormányzat nem oldotta meg a roma lakosság helyzetét azzal, hogy falat emelt a romák és a nem romák által lakott tömbházak közé. A CNCD-elnök az MTI-nek leszögezte: a polgármester felelőtlenül cselekszik, amikor a helyi lakosság akaratára hivatkozik. Kétségtelen ugyan, hogy Románia lakossága helyi szinten is komoly romaellenes érzelmeket táplál – mondta –, de amikor alkotmányossági és emberi jogi kérdésekről van szó, egy polgármesternek sokszor a helyi közösséggel is szembe kell mennie. Egy ilyen fal nem megoldás sem a helyi romák, sem a többségi lakosság számára, szögezte le Asztalos Csaba, rámutatva, hogy a romák a fal felépítése után is ugyanolyan nehéz szociális helyzetben, a szemét között élnek, mint azelőtt.

„A magatartás kérdése azonban nem etnikai kérdés, ha valaki nem tartja be a közrendet, ha lop vagy rongál, azt nem azért teszi, mert roma” – hangsúlyozta a tisztségviselő az elöljáró indoklása kapcsán, miszerint a falra azért volt szükség, mert a roma gyerekek kővel dobálták az elhaladó gépkocsikat. „Valóban egyszerűbb falat építeni, a szemetet pedig eldugni a város szeme elől, mint venni a fáradságot, és magukkal az emberekkel foglalkozni” – vonta le a következtetést Asztalos, aki szerint a fal léte nem javította a nagybányai többségi lakosság biztonságérzetét. 

Nem értik a pataréti panaszt 

A CNCD a nagybányai elöljárón kívül kedden a kolozsvári polgármesteri hivatalt is megbírságolta nyolcezer lejjel, amiért tavaly decemberben a pataréti szeméttelep szomszédságába, konténerekbe költöztette a romák egy csoportját. A diszkriminációellenes tanács a közösség helyzetének rendezésére is felszólította az önkormányzatot. Asztalos az MTI-nek elmondta, a költöztetéssel csak fokozódott a kolozsvári roma csoport hátrányos helyzete, hiszen a közelben környezetszennyező forrás található, az első üzlet és buszmegálló több kilométernyire van tőlük, és messze az iskola is.

László Attila alpolgármester lapunknak elmondta, csak a sajtóból értesült a tanács döntéséről, a városházára még nem érkezett meg a határozat. „Előbb ismernünk kell a tartalmát, csak utána dönthetünk arról, hogy megfellebbezzük-e, vagy mit lépünk. Tudnunk kellene, hogy mi a panasz oka” – nyilatkozta a Krónikának az elöljáró, aki szerint a pataréti konténerekben van víz, villanyáram, és a közszállítás is megoldott, így nem érti, mit kifogásol a CNCD. A testület döntése egyébként nem lepte meg a városvezetést, az alpolgármester szerint a CNCD csapata nemrég a városházán tájékozódott az ügyben, tudták, hogy vizsgálat folyik. A romák elköltöztetése a Coastei utcából egy krízishelyzetnek megoldása volt, a döntés meghozatalakor az esetleges következményeket is számba vették, hangsúlyozta László Attila. Kérdésünkre elmondta, eddig még nem tárgyaltak arról, milyen más megoldást kínálhatnának a pataréti romáknak a jelenlegi lakóhelyért cserébe.

A kolozsvári romák egy csoportjának a Patarétre való költöztetése ellen több romajogi civil szervezet is szót emelt, felhívva a figyelmet a fertőzésveszélyre, amit a hulladéktelep közelsége jelent. Az Amare Phrala Egyesület az önkormányzat szociális és egészségügyi igazgatóságához fordul, de számos szolidaritási tüntetést is szerveztek. A költöztetést több ízben is kifogásoló Civil Szervezetek Munkacsoportja (gLOC) tegnap közleményben üdvözölte a CNCD döntését. Ebben emlékeztetnek, hogy a több civil szervezet képviselőiből álló csoport a 70 roma család elköltöztetése miatt alakult meg, a pataréti romák és többségi lakosok képviselőin kívül hazai és külföldi egyetemi tanárok, művészek is kapcsolódtak hozzájuk. Ezek petíciókkal, tüntetésekkel, konferenciákkal hívták fel a figyelmet a pataréti romák helyzetére, akik szerintük embertelen körülmények között élnek. Ennek hatására különböző projektekkel javíthatnak a helyzetükön, hangsúlyozzák a gLOC képviselői.

Asztalos Csaba szerint Romániában a romák a leghátrányosabb helyzetű népcsoportok listájának első négy helyezettjei között vannak. A cigányok diszkriminációja képezte az Európai Parlament tegnap délutáni plenáris ülésének témáját is. Az EU-tagállamoknak ugyanis év végéig ki kell dolgozniuk a stratégiát a romák integrációjára.
 

Romaoktatásról a francia sajtóban
A romániai romák oktatásával foglalkozó riportot mutatott be kedden a France24 francia tévécsatorna. A stáb a Ialomiţa megyei Bărbuleşti faluban forgatott, és két kislány, a 9 éves Alina, illetve a 12 éves Nina sorsával példázza az oktatás fontosságát. Alina Franciaországban élő anyjuknak próbál levelet írni, majd néhány próbálkozás után felkiált: „Már nem tudok írni! A nyári vakáció előtt tudtam, de elfelejtettem!” Anyjuk azért hagyta el őket, mert azt hitte, hogy Párizs utcáin koldulva jobb megélhetést tud biztosítani számukra, apjuk meghalt autóbalesetben, a lányokat nagyanyjuk neveli, aki elpanaszolja a tévéseknek, hogy nincs mit enniük, és ruháztatni sem tudja őket. A riportban Ion Cuţitaru korábbi polgármester is megszólal, aki a szomszéd faluban végzi középiskolai tanulmányait, azt remélve, példája ragadós lesz a roma fiatalok körében. A riport szerint a 90-es évek elején Romániában százezer roma gyerek járt iskolába, de az elmúlt húsz évben ez a szám megháromszorozódott. A filmet az Évezred fejlesztési célkitűzései projekt keretében mutatták be, melyet 2000-ben fogadott el az ENSZ a szegénység visszaszorítására.



 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

A nyári hegyi túrák gyönyörűek, de a havasokon gyorsan változó időjárás komoly veszélyeket is rejthet, villámlással kísért heves viharok törhetnek ki egyik percről a másikra.

Mi a teendő villámláskor a hegyen?
Mi a teendő villámláskor a hegyen?
2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

2025. július 15., kedd

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot

Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot
2025. július 15., kedd

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette

Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette
2025. július 15., kedd

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását

Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását
2025. július 15., kedd

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn

A május végén részben beszakadt híd miatt jelenleg akadozik a közlekedés, sok tehergépkocsi kénytelen behajtani a városba.

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn
2025. július 15., kedd

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette

Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette
2025. július 15., kedd

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
2025. július 15., kedd

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján

Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján
2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)