Nehéz feladni az otthoni kényelmet – Veres Valér szociológus szerint számos tényező áll amögött, hogy sok fiatal a szüleivel él

Számos tényező, többek közt a meghosszabbodott ifjúsági életszakasz is hozzájárul ahhoz, hogy a hazai fiatalok jelentős hányada, több mint fele még mindig egy háztartásban él a szüleivel – jelentette ki megkeresésünkre Veres Valér. A kolozsvári szociológust, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatóját ama felmérés kapcsán kérdeztük, aminek eredményeit nemrég közölte az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat. Ebből kiderül, hogy

a 18 és 34 év közötti román állampolgárok közül 3,88 millióan még mindig a szüleikkel egyazon háztartásban élnek, többségük pedig – valamivel több mint 2 millió – férfi.

Az érintett korosztály 56,4 százalékáról van szó, ez a romániai adat a többi uniós tagállamhoz viszonyítva egyébként nem is olyan rossz, tekintve, hogy az otthon élő fiatal felnőttek aránya az észak-európai országokban még magasabb.

A társadalomkutató szerint nemcsak Romániában érvényesül a tendencia, hanem Európa-szerte, az okok, magyarázatok pedig régiónként, országonként változnak.

– vázolta a Krónikának Veres Valér. Hozzátette, ez fokozatosan kitolódik, egyfajta tendenciáról van szó, ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy kinyúlik a tanulmányi idő.

„Ez talán az egyik legfontosabb tényező a jelenség mögött, a tanulási idő meghosszabbodása. Míg a fiatal tanul, addig a társadalom ma már nem tekinti teljes jogú felnőttnek. Életkortól is függ a dolog, itt most nem azokról van szó, akik később visszatérnek a tanuláshoz, hanem azokról, akik folyamatosan, hosszasan tanulnak, így nem szakadnak ki a családi körből. A mesteri tanulmány vége felé már 24-25 évesek, de mivel még mindig tanulnak, nagy részük még egyszer sem költözött el hazulról” – fejtette ki a szociológus. Mint mondta, az a fiatal, aki hosszú ideig tanul, a felnőtté válás életes­eményeiből legtöbbször majdnem semmit sem valósított meg.

A jelenség mögött húzódó másik fontos tényező a munkaerőpiacra való bekerülés nehézsége, az ifjúsági munkanélküliség a jelenlegi tendenciák szerint egyre nagyobb méreteket ölt. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által frissen nyilvánosságra hozott adatokból kiderül: öt százalékra nőtt tavaly a munkanélküliségi ráta az előző évi 3,9 százalékról Romániában, a legfiatalabbak körében volt a legmagasabb az állástalanok aránya. A munkanélküliség az alacsony vagy középfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb, 8,1, illetve 5,1 százalékos. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők alig 2,2 százaléka volt tavaly állástalan. Az európai uniós munkaerő-felmérés (EU MEF) szerint 2019-ben a 20–64 éves korcsoport körében a foglalkoztatási ráta 73,1 százalékos volt, mely az Unióban valaha mért legmagasabb éves átlag.

Emögött azonban hatalmas különbségek fedezhetők fel az egyes országok között.

Az időskorúak foglalkoztatása növekszik, a fiataloké csökkenő tendenciát mutat.

Bár a fiatalok (15 és 24 év közöttiek) körében 2005 és 2019 között mért foglalkoztatási ráta uniós szinten enyhe növekedést mutat, az uniós tagállamok csaknem fele (13 ország) nemzeti számadataiban csökkenés mutatkozik. Ezzel szemben az időskorúak (55–64 éves korcsoport) foglalkoztatási rátája ugyanezen időszak alatt összességében növekedett.

„Az ifjúsági munkanélküliség rengeteg országban 20 százalék körüli, vagyis elég nagy. Ennek is megvannak az okai. Miközben akár munkaerőhiány is lehet a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben, ennek legtöbbször strukturális okai vannak: nem olyan iskolázottságúakat, szakmájúakat keresnek, mint amilyen a fiatalok képzettsége. Ugyanakkor sokszor a munkanélküliség és munkaerőhiány is egyszerre érvényesül” – fejtette ki a szociológus.

Az Eurostat felmérése arra is rámutat, hogy több férfi lakik úgynevezett „mamahotelben”, mint nő. Veres Valér szerint mindez a családok alakulásának dinamikájával függ össze. „Például a válások nagy száma kapcsán számos országban megfigyelték, hogy az elvált középkorú nők közül általában csak kevesen mennek újra férjhez, sokuknak gyereke is van.

– mutatott rá a szociológus.

Ennek egészen fura változatait is meg lehet figyelni: van olyan jelenség is, amikor már összeházasodás után sem tudja feladni a fiú anyja által nyújtott kényelmet a már nem is egészen fiatal, negyven év körüli pár.

Régen a hagyományos családban a fiatalnak nem volt autonómiája, döntési joga, ma már viszont akkora a mozgástere, hogy alig vannak hátrányai a szülővel való együttélésnek. Sőt inkább előnyei vannak” – fejtette ki Veres Valér. Úgy fogalmazott, érzelmi szempontból is egyfajta egymásra utaltság érvényesül szülő és gyerek között, és az egyedülállók esetében lényeges érzelmi összetevőnek számít. „Mindezek a tényezők országonként más-más formában, más-más összetételben érvényesülnek, nehéz összefoglalóan beszélni a jelenség okairól” – mondta a szociológus.

Felvetésünkre, hogy az ingatlan­árak növekedése mennyiben befolyásolhatja, hogy sok fiatal nem költözik el otthonról, Veres Valér azt mondta, 2006-ban végeztek erre vonatkozó kutatást, és megfigyelték:

a nagyvárosi egyedülálló férfiak nagyon magas aránya nem hagyja el a családi otthont.

„Nagyvárosban jelentős tényező e tekintetben a magas ingatlanár. A lakásár mint meghatározó tényező azonban nagymértékben változik a település típusától függően. A nagyvárosok eleve sokkal drágábbak, így ez is kedvez annak, hogy később szakadjon el a fiatal a családtól” – állapította meg a szociológus.

Az Eurostat felmérésének eredményét összegző Hotnews.ro hírportál arról is írt, hogy 20 évvel ezelőtt még 66 havi átlagfizetésből meg lehetett vásárolni egy bukaresti garzonlakást, jelenleg azonban erre 70 havi átlagbér szükséges. Veres Valér arra is kitért, sok európai országban nagyvárosban él a fiatalok többsége, Nyugat-Európában akár 70-80 százaléka is.

Kérdésünkre, hogy az úgynevezett belső migráció, az országon belüli elköltözések tekintetében érvényesül-e jelenleg a tendencia, hogy a fiatalok városba költöznek, Veres Valér azt mondta, a továbbtanuló diákok esetében figyelhető meg ilyen irányú migráció. „Romániában még magas a vidéki népesség aránya, de Nyugaton ez nagyon alacsony. Nálunk még felmerül a kérdés, és igenis létezik a tendencia. Ugyanakkor Romániában nagyarányú a hátrányos helyzetű népesség falun, és onnan nem tudnak elmenni a fiatalok. És ez is látszik a hazai statisztikákban. A hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú fiatalok nem tudnak elköltözni a lakóhelyükről, ez is hozzátartozik a teljes képhez” – hívta fel a figyelmet a társadalomkutató.