Nehéz feladni az otthoni kényelmet – Veres Valér szociológus szerint számos tényező áll amögött, hogy sok fiatal a szüleivel él

Az érintett korosztály 56,4 százalékáról van szó, ez a romániai adat a többi uniós tagállamhoz viszonyítva egyébként nem is olyan rossz, tekintve, hogy az otthon élő fiatal felnőttek aránya az észak-európai országokban még magasabb.

Később önállósodnak a fiatalok

A társadalomkutató szerint nemcsak Romániában érvényesül a tendencia, hanem Európa-szerte, az okok, magyarázatok pedig régiónként, országonként változnak.

– vázolta a Krónikának Veres Valér. Hozzátette, ez fokozatosan kitolódik, egyfajta tendenciáról van szó, ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy kinyúlik a tanulmányi idő.

„Ez talán az egyik legfontosabb tényező a jelenség mögött, a tanulási idő meghosszabbodása. Míg a fiatal tanul, addig a társadalom ma már nem tekinti teljes jogú felnőttnek. Életkortól is függ a dolog, itt most nem azokról van szó, akik később visszatérnek a tanuláshoz, hanem azokról, akik folyamatosan, hosszasan tanulnak, így nem szakadnak ki a családi körből. A mesteri tanulmány vége felé már 24-25 évesek, de mivel még mindig tanulnak, nagy részük még egyszer sem költözött el hazulról” – fejtette ki a szociológus. Mint mondta, az a fiatal, aki hosszú ideig tanul, a felnőtté válás életes­eményeiből legtöbbször majdnem semmit sem valósított meg.

Bár a fiatalok (15 és 24 év közöttiek) körében 2005 és 2019 között mért foglalkoztatási ráta uniós szinten enyhe növekedést mutat, az uniós tagállamok csaknem fele (13 ország) nemzeti számadataiban csökkenés mutatkozik. Ezzel szemben az időskorúak (55–64 éves korcsoport) foglalkoztatási rátája ugyanezen időszak alatt összességében növekedett.

„Az ifjúsági munkanélküliség rengeteg országban 20 százalék körüli, vagyis elég nagy. Ennek is megvannak az okai. Miközben akár munkaerőhiány is lehet a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben, ennek legtöbbször strukturális okai vannak: nem olyan iskolázottságúakat, szakmájúakat keresnek, mint amilyen a fiatalok képzettsége. Ugyanakkor sokszor a munkanélküliség és munkaerőhiány is egyszerre érvényesül” – fejtette ki a szociológus.

– mutatott rá a szociológus.

Ennek egészen fura változatait is meg lehet figyelni: van olyan jelenség is, amikor már összeházasodás után sem tudja feladni a fiú anyja által nyújtott kényelmet a már nem is egészen fiatal, negyven év körüli pár.

Régen a hagyományos családban a fiatalnak nem volt autonómiája, döntési joga, ma már viszont akkora a mozgástere, hogy alig vannak hátrányai a szülővel való együttélésnek. Sőt inkább előnyei vannak” – fejtette ki Veres Valér. Úgy fogalmazott, érzelmi szempontból is egyfajta egymásra utaltság érvényesül szülő és gyerek között, és az egyedülállók esetében lényeges érzelmi összetevőnek számít. „Mindezek a tényezők országonként más-más formában, más-más összetételben érvényesülnek, nehéz összefoglalóan beszélni a jelenség okairól” – mondta a szociológus.

„Nagyvárosban jelentős tényező e tekintetben a magas ingatlanár. A lakásár mint meghatározó tényező azonban nagymértékben változik a település típusától függően. A nagyvárosok eleve sokkal drágábbak, így ez is kedvez annak, hogy később szakadjon el a fiatal a családtól” – állapította meg a szociológus.

Az Eurostat felmérésének eredményét összegző Hotnews.ro hírportál arról is írt, hogy 20 évvel ezelőtt még 66 havi átlagfizetésből meg lehetett vásárolni egy bukaresti garzonlakást, jelenleg azonban erre 70 havi átlagbér szükséges. Veres Valér arra is kitért, sok európai országban nagyvárosban él a fiatalok többsége, Nyugat-Európában akár 70-80 százaléka is.