A nagyváradi városháza, előtérben a felújított Szent László híd
Fotó: Larisa Birta
Nagyvárad önkormányzata a leghatékonyabb a romániai városok vezetése közül, vélik a szakértők, akik a tízes listán Kolozsvárt és Temesvárt csupán a nyolcadik helyre sorolják. Meglepetésként ezeket Csíkszereda követi a sorban.
2018. január 29., 10:372018. január 29., 10:37
2018. január 29., 15:472018. január 29., 15:47
A nagyváradi a leghatékonyabb, a város hosszú távú fejlődését biztosító önkormányzat Romániában – derül ki az UrbanizeHub felméréséből. Az intelligens és fenntartható városfejlesztési ötleteket, projekteket népszerűsítő startup toplistájára meglepő módon egy székelyföldi település, Csíkszereda önkormányzata is felkerült, az előkelő kilencedik helyen végzett.
Az UrbanizeHub nevű startup, mely elsősorban a civil szféra, magáncégek és önkormányzatok közötti párbeszéd elősegítését tűzte ki célul az élhetőbb városok megteremtése érdekében, három szempont alapján rangsorolta a romániai városokat. Ezek között szerepelt a beruházások, illetve az európai uniós pénzalapok lehívásának mértéke a lakosság számához viszonyítva a 2007–2016-os időszakban, illetve, hogy hogyan fejlődött, változott az említett időszakban a település.
140,6 millió eurót európai uniós pénzalapokból hívott le az önkormányzat, azaz 716 eurót lakosonként.
Az uniós pénzből restaurált nagyváradi vár
Fotó: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Facebook-oldala
A felmérés készítői úgy vélték, a partiumi város önkormányzata nemcsak a beruházások mértékét tekintve jár élen, hanem a városfejlesztési stratégiája is messze a legkoherensebb, legletisztultabb. Többek között itt volt a legtöbb közérdekű beruházás érdekében véghez vitt kisajátítás – mint arról beszámoltunk, jelenleg a Centenáriumi híd építése miatt fognak egész házsort lebontani –, de a szakértők szerint a városvezetés parkolásra, az épített örökség felújítására, megőrzésére, illetve a beruházók vonzására vonatkozó stratégiája is példaértékű.
Az intelligens település, eredeti nevén Smart City fogalom olyan városokat fémjelez, melyek képesek hatékonyan felhasználni erőforrásaikat, a legmodernebb technológiák alkalmazásával csökkentik működési költségeiket, mérséklik energiafelhasználásukat, szélesítik szolgáltatási kínálatukat. Beruházások tekintetében az éllovast is megelőzi, Fehér megye székhelyén 79,6 millió euró értékben zajlottak beruházások (1253 euró jut egy lakosra), amiből 51,7 millió euró vissza nem térítendő uniós támogatás volt (815 euró lakosonként). A fő beruházások között a szakértők a vár példaértékű felújítását említik.
A gyulafehérvári vár, háttérben a fejedelmi palota
az infrastruktúra rohamos fejlesztése mellett a számos beruházó is egyre több fiatalt vonz a városba. Akárcsak a negyedik helyen végzett Craiován, mely az UrbanizeHub szakértői szerint a leglátványosabb átalakuláson esett át az utóbbi években, alig lehet ráismerni. Az óváros felújítása és az infrastruktúra fejlesztése mellett az önkormányzat által Bukarestben folytatott sikeres lobbitevékenység révén új stadiont is kap a város.
Ötödik helyen Bukarest 3. kerületének önkormányzata végzett, mely a felmérés készítői szerint jó példaként állhat a többi fővárosi önkormányzat előtt, ugyanis az elmúlt években országszerte itt történt a legtöbb utca- és járdafelújítás, parkosítás, hőszigetelés stb.
Bár az uniós pénzek lehívásában nem jeleskedik, hatékonyan képes felhasználni költségvetését, teszik hozzá. Más városokhoz képest elmarad az EU-s pénzek lehívása terén Nagyszeben is, de ennek ellenére a szakértők szerint még mindig a szász város hasonlít legjobban a nyugat-európai városokra, főleg a belváros szakszerű felújításának köszönhetően.
Nagyszeben példaértékűen felújított belvárosa
Fotó: Facebook/Astra Film Festival
és annak ellenére, hogy a civil szférával való együttműködésnek köszönhetően a legkreatívabb és legvonzóbb városnak nevezik, az uniós pénzek lehívásában már nem jeleskedett. A temesvári önkormányzatnak épp a civil szféra felé való nyitottság hiányát róják fel a felmérés készítői, melyet szerintük az is indokolna, hogy 2021-ben a Bega-parti város lesz Európa kulturális fővárosa.
A csíkszeredai Petőfi utca
Fotó: Veres Nándor
A tízes toplista legnagyobb meglepetése minden bizonnyal a 9. helyen található Csíkszereda, melynek önkormányzata a beruházások és uniós pénzek felhasználása terén alkotott kiemelkedőt.
az infrastruktúra pontra van téve, és a közösség is aktív részese a városfejlesztésnek. A számos projekt révén került fel a listára Târgovişte is, Dâmboviţa megye székhelye ugyanis szintén kiemelkedő mértékben nyert uniós támogatást, és ezáltal az elmúlt években sikerült pontra tenni a szocreál lakónegyedeket, úthálózatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás